Ta Mok

Ta Mok (khmerül: តាម៉ុក), születési nevén Csit Csoeun (Takeo tartomány, 1926Phnompen, 2006. július 21.) a kambodzsai vörös khmerek egyik leghírhedtebb katonai parancsnoka. A Ta Mok felvett név, jelentése Mok nagypapa.[1] A vörös khmerek bukása után Pol Pot jobbkeze lett, de 1997-ben szakított a diktátorral, és őrizetbe vette. Ta Mok ellen vádat emeltek, de bíróság elé nem tudták állítani, mert tárgyalása előtt meghalt.

Ta Mok
តាម៉ុក
katonai vezető
Hivatali idő
1970 – 1975
Demokratikus Kambodzsa
Katonai pályafutása
CsatáiKambodzsai népirtás

Született1926
Takeo, Kambodzsa
Elhunyt2006. július 21. (80 évesen)
Phnompen, Kambodzsa
PártKambodzsai Kommunista Párt

Foglalkozáshadvezér
Halál okaszívelégtelenség
Vallásbuddhizmus

Ifjúsága

Személyes hátteréről nem sokat tudni, a feltételezések szerint jómódú családban született Csit Csoeun néven Takeo tartományban. Gyerekként buddhista szerzetesnek állt, Paliban tanult, de nagyjából 16 éves korában szakított a vallással. Hazatért, hogy átvegye a fakitermeléssel foglalkozó családi üzletet. A demokrata párt támogatója volt.[2]

Pályafutása

Ta Mok harcos nacionalista volt, egyaránt ellenezte a francia és a japán gyarmati törekvéseket. Az 1930-1940-es években mindkét hatalom ellen harcolt. A kambodzsai kommunista párthoz az 1960-as években csatlakozott. Ekkor vette fel a Mok harci-mozgalmi nevet, amelyhez idősebb korában adták hozzá a Ta, vagyis idős ember, nagypapa jelentésű szót.[1] Az 1963-ban kinevezték a párt központi bizottsága tagjává.[3]

Lon Nol diktátorsága idején több fegyveres összecsapásban is részt vett, ezek egyikében elvesztette egyik lábát, amelyet egy fából készült művégtaggal pótoltak. Pol Pot 1975 áprilisi hatalomra kerülése után a délnyugati területek párttikára lett. Ta Mok olyan brutalitással végezte a párton belüli tisztogatásokat, hogy a Mészáros gúnynevet kapta. Részt vett több tömeggyilkosságban is. Ő vezette például a mozgalom harcosait a királyi főváros, Oudong elpusztításakor 1974-ben. A lakosokat elűzték, a tisztviselőket és a kormánykatonákat megölték.[4]

A Demokratikus Kambodzsa 1979 januári bukása után Ta Mok a vörös khmer hadsereg második embere lett. Komoly hatalommal bírt, gerillacsapatai ellenőrizték Kambodzsa északi határát Thaifölddel. 1997 júniusában szakított Pol Pottal, és a vörös khmer hadsereg legfőbb vezetőjének nevezte ki magát. Letartóztatta Pol Potot, és felügyelte a tárgyalását, amelynek végén életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.[5] Ebben az évben a Far Eastern Economic Review tudósítójának azt mondta: sokkal inkább a kambodzsai vidéki emberek életének jobbítása és a Vietnámtól való függetlenség sarkallta arra, hogy belépjen a pártba, mintsem az ideológia. Az értelmiségieket megvetette, spártai módon élt.[6]

1998 márciusában elesett a kommunisták fellegvára, Anlong Veng, és kénytelen volt a dzsungel mélyére menekülni. Áprilisban interjút adott Nate Thayer amerikai újságírónak, amelyben azt állította, hogy Pol Pot vietnámi kém volt, és erről bizonyítékai vannak. Pol Pot haláláról ezt mondta: „Egy széken ülve várta a gépkocsit, de fáradtnak érezte magát, ezért felesége azt tanácsolta neki, hogy akkor inkább pihenjen. Elhevert az ágyán. Felesége hörgést hallott, de mire odaért, már halott volt”.[7] Ta Mok és Khieu Szamphan volt a két legmagasabb rangú vörös khmer vezető, akinek a legtovább sikerült bújkálnia. Ta Mokot1999 márciusában vették őrizetbe.[8] A parancsnok ártatlannak vallotta magát az őt kihallgató katonai ügyészek előtt, a vérengzésekért vezetőtársait okolta.[9] Ta Mokot Phnompenbe vitték, és egy katonai létesítmény fogdájába zárták.

Vádemelés

Ta Mok ellen 1999-ben emeltek vádat. A kambodzsai katonai bíróság szeptember 7-én népirtással vádolta meg a vörös khmer tábornokot. Bírósági tárgyalása nem volt, mert ügye hosszasan elhúzódott, és 2006. július 21-én egy phnompeni kórházban meghalt.[10] Ta Mok végelgyengülésben hunyt el, amiben közrejátszottak betegségei és keringési problémái. Magas vérnyomása volt és tbc-ben szenvedett.[4]

Jegyzetek