Ujváry Ignác

Egy népszerű pesti orvos, id. Ujváry Ignác (1832 k. – 1906. jún. 27.)^[2] fiaként látta meg a napvilágot, anyja Kernstok Katalin. Középiskoláit részben Kunszentmiklóson, részben a fővárosban végezte, majd a budai pedagogium elvégzése után, 1882-ben tanítói oklevelet szerzett. Félévig a fővárosnál alkalmazták, mint óradíjas tanítót. Ekkor festette első ismert képét, a budai Duna-part-ot, amelyet a Székesfőváros szerzett meg.

1882 végén beiratkozott a Mintarajztanodába, ahol Székely Bertalan tanítványaként kezdett, majd félév után Lotz Károly tanítványává fogadta,^[3] és akivel együtt dolgozott a VII. és VIII. kerületi kör mennyezetének, a Magyar Tudományos Akadémia freskóinak^[4] s a Saxlehner-palota falfestményeinek elkészítésén. 1883-ban Somogy vármegyébe a Inkey családhoz került rajztanítónak és nevelőnek, ahol hét évet töltött. Időközben folytatta a festést: 1885-ben, felvidéki barangolása során festette meg a nagy feltűnést keltett Rutén pásztorfiú-t, 1886-ban a Műcsarnokban kiállították Felkelő hold című képét. Ugyanebben az évben készült el a Cigánylány, 1887-ben a Modell, 1989-ben pedig a Pásztorlány.

1889-ben az Országos Képzőművészeti Tanács 400 forintos ösztöndíjjal Münchenbe küldte, de ő az akadémia helyett a képtárakat látogatta. 1890-ben Tornai Gyula társaságában beutazta Olaszország, Spanyolország s Észak-Afrika egy részét, majd hosszabb időt töltött Párizsban és környékén, ahol a természetet festve tanulmányokat készített.

1891-ben Benczúr Gyula tanítványa lett,^[5] s már mint ilyen állította ki 1893-ban. a Templomba menet című képét, amely a budai királyi várba került, s meghozta számára a Rökk Szilárd-díjat is.^[6] Még ez évben megfestette az Őszi reggel és a Tavaszi tanulmány című képeket. Az ácsműhelyben pihenő gyermek Jézust ábrázoló Mária a Jézussal című Madonna-képéért 1894-ben elnyerte a Műbarátok Körének díját,^[7] István király szentté avatása című festményéért pedig, melyet Recsk község számára készített Ipolyi Arnold-díjat kapott 1895-ben.^[8]

A Millennium idején tevékeny részt vett a Magyarok bejövetele körkép megalkotásában és megfestésében,^[9] majd Feszty Árpád egyik tönkrement operaházi képének pótlására megfestette az Alkonyi vihar-t.^[10]

1896-ban az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választott tagja,^[11] és azon belül a Kiállítási Bizottság előadója.^[12]

1896-ban, felhagyva az addigi iskolás stílust visszamenekült a természetbe. Kisorosziban telepedett le, ahol ismét tájképeket kezdett festeni. Ezen új korszakának első jelentősebb terméke az 1900-ban festett Virágos rét.

1906-ban vászonra festve pótolta az budapesti operaház büféjének oldalfalain eredetileg Feszty Árpád által festett kilenc kép közül négy tönkrement képet.^[13] 1912–1913-ban tanítványai az ő vezetésével elkészítették a zebegényi templom falfestményének terveit.^[14]

1897. február 1-jén Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Dubois Máriával, Dubois Henrik és Ferentzy Mária lányával.^[15] 1898-ban született meg fiuk, Ujváry Ferenc.

Ujváry részt vett, sőt egy ideig vezető szerepet játszott a budapesti művészeti életben is. Tanított az Iparművészeti Iskolán, ahol 1907–1925 között a Díszítőfestő szakosztály vezetője volt.^[16] Az iskola homlokzatára a vezetésével festettek nyolc sgraffito képet.^[17] Díszleteket készített a Magyar Állami Operaház és a Nemzeti Színház részére, rendszeresen írt cikket Ambrozovics Dezső Műcsarnok című folyóiratába.^{[m 2]} Több esetben is felkérték művészeti alkotások bírálóbizottsági tagságára.

Festményeinek egy része a főváros tulajdonába, más része a Szépművészeti Múzeumba, a Magyar Nemzeti Galériába, a Nemzeti Múzeumba, illetve magángyűjtőkhöz került. Szent István király koporsójának felnyitása című festményét Samassa József bíboros vásárolta meg az egri érsekség képtára részére. Aratók című festménye 2004-ben a Sotheby's árverésén kelt el a kikiáltási áron felül 13 200 angol fontért.^[18]

Hosszú betegség után 1927. július 4-én hunyt el Kisorosziban. Nekrológját a Magyar Művészet című folyóiratban Lyka Károly írta.^[19] Budapesten a Farkasréti temetőben a főváros által adott díszsírhelyen temették el. Búcsúztatóját Simay Imre az Iparművészeti Iskola akkori rektora mondta.^[20]

2015. novemberében Kisoroszi település önkormányzata 12 millió forintért megvásárolta Ujváry Ignác egykori telkét, és vele együtt műtermét.^[21]

• 1891 – Rökk Szilárd-jutalom
• 1894 – Műbarátok Körének díja^[23]
• 1895 – Ipolyi-díj^[24]

• Bokor József (szerk.). Újváry 2., A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Lyka, Károly (1927). „Ujváry Ignác”. Magyar Művészet III. évfolyam (6. szám), 425-427. o. [2015. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 8.)  
• ↑ Szmrecsányi 1911: Szmrecsányi Miklós: Visszapillantás az Orsz. M. Képzőművészeti Társulat 50 éves múltjára: Az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat művészi díjai. Művészet, X. évf. 3. sz. (1911) 97–158. o. arch Hozzáférés: 2015. március 14.

• Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
• Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.