Vas(II)-klorid
| Vas(II)-klorid | |
-chloride-xtal-sheet-3D-balls-A.png) A vas(II)-klorid kristályszerkezete | |
| IUPAC-név | Vas(II)-klorid |
| Más nevek | Ferro-klorid, Rokühnit (dihidrát) |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7758-94-3 (vízmentes) 13478-10-9 (tetrahidrát) |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | FeCl2 |
| Moláris tömeg | 126,751 g/mol (vízmentes) 198,8102 g/mol (tetrahidrát) |
| Megjelenés | vízmentes: barna (?) tetrahidrát: halványzöld |
| Sűrűség | 3,126 g·cm–3 (vízmentes)[1] 1,93 g·cm–3 (tetrahidrát)[2] |
| Olvadáspont | 677 °C[1] 105–110 °C (leadja a kristályvizét)[2] |
| Forráspont | 1026 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 64,4 g/100 ml (10 °C) 105,7 g/100 mL (100 °C) |
| Oldhatóság (THF) | oldható |
| Oldhatóság (etanol) | 100 g/100 ml |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | Monoklin |
| Koordinációs geometria | oktaéderes a vasatomnál |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] |
| R mondatok | R22-R38-R41 [1] |
| S mondatok | S26-S39 [1] |
| LD50 | 450 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Kobalt(II)-klorid Mangán(II)-klorid Réz(II)-klorid |
| Rokon vegyületek | Vas(III)-klorid Vas(II)-szulfát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A vas(II)-klorid a vas klórral alkotott vegyülete, kloridja. A vízmentes vas(II)-klorid színtelen, apró kristályokból áll, képlete FeCl2. Az oldhatósága vízben nagyon jó, 100 g vízben 20 °C-on 68,5 g oldódik fel. Jól oldódik alkoholban is, de éterben kevésbé. Vizes oldatából a tetrahidrátja (FeCl2·4 H2O) kristályosodik ki, ami zöld színű kristályokból áll. Higroszkópos, íze fanyar. A vegyület vizes oldata zöld színű.
Kémiai tulajdonságai
A vegyület vizes oldata levegőn állva lassan bázisos vas(III)-kloriddá (FeOCl) oxidálódik. A szilárd vas(II)-klorid is oxidálódik levegőn állva, megbarnul. Oxidálódik klór és jód hatására is. A hidrogén magasabb hőmérsékleten vassá redukálja. Magasabb hőmérsékleten redukálják a vasnál pozitívabb fémek is. Szobahőmérsékleten nagy mennyiségű ammóniát képes elnyelni, a folyamat során hexaammin (Fe(NH3)6Cl2) keletkezik. Vas(III)-kloriddá oxidálódik híg salétromsav-sósav elegy, hidrogén-peroxid, kálium-permanganát és kálium-dikromát hatására. A kén-dioxid is vas(III)-kloriddá oxidálja savas közegben, közben kén válik ki.
A könnyű oxidálhatósága miatt erős redukálószer. A salétromsavat (illetve sóit, a nitrátokat) savas kémhatású közegben például nitrogén-monoxiddá redukálja.
Kettős sókat képez alkálifémek kloridjaival. Vizes oldatából kálium-hidroxid hatására piszkoszöld, vörösvérlúgsó hatására kék csapadék válik le.
Előfordulása
A természetben a dihidrátja (FeCl2 · 2 H2O) rokühnit ásványként található meg.[3]
Előállítása
Vaspor sósavban való oldásával állítják elő. A vasat fölöslegben alkalmazzák. A keletkező oldatot a levegő kizárásával párolják be.
Felhasználása
Közbülső terméke a vas(III)-klorid előállításának. Felhasználják kelmefestéskor is, illetve a gyógyászatban vastinktúrát készítenek belőle, amit vérszegénység ellen adagolnak.
Jegyzetek
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
