 | Ez a szócikk a jogtudósról szól. Hasonló címmel lásd még: Vutkovich Sándor (egyértelműsítő lap). |
| Vutkovich Sándor | |
| Született | 1869. szeptember 2. Pécs |
| Elhunyt | 1938. augusztus 8. (68 évesen) Pozsony |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Vutkovich Sándor |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ifjabb Vutkovich Sándor (Pécs, 1869. szeptember 2. – Pozsony, 1938. augusztus 8.[1]) jog- és államtudományi doktor, királyi jogakadémiai tanár, útleíró.
Idősebb Vutkovich Sándor fiaként született. A Pozsonyi Királyi Jogakadémiában a jog és államtudományi bevezetés, az alkotmány- és kormányzati politika, a magyar közjog és az európai nemzetközi jog rendes tanára, illetve a jog- és államtudományi második alapvizsgálati bizottság elnöke volt. A pozsonyi magyarság társadalmi életében jelentős szerepet játszott.
1938. augusztus 7-én délután fél öt óra tájban a Kalvária-hegyen eszméletlen állapotban találtak rá. Kihívták a mentőket, akik az idős urat beszállították az állami kórházba. Minthogy állapota válságos volt, azonnal értesítették Budapesten tartózkodó feleségét és leányát, hogy térjenek rögtön vissza Pozsonyba, mert a beteg állapota aggodalomra ad okot. A kórházban a leggondosabb ápolásnak vetették alá, de az orvosok fáradozása hiábavaló volt, Vutkovich Sándor 1938. augusztus 8-án hétfőn hajnali 3 órakor a kórházban meghalt. Halálát agyvérzés okozta.[2]
Cikkei a Nyugatmagyarországi Hiradóban (1890. 89. sz. Munkácsy Mihály, 138., 139. sz. Gróf Zichy Géza, 1891. 68. sz. Haydn Évszakainak előadása, 1900. 216. Sarah Bernhard «L'Aiglon-»ja, 293. A frankfurti Goethe-ház, 1901. 187. Bayreuth); a Pozsonymegyei Közlönyben (1890. 31-40. sz. Gróf Zichy József chinai útja); jogi dolgozatai a Jogtudományi Közlönyben és a Jogállamban jelentek meg.