László Gábor (botanikus)
Eszközök
Műveletek
Általános
Nyomtatás/exportálás
Társprojektek
László Gábor | |
Született | Budapest |
Elhunyt |
Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz László Gábor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ez a szócikk az ősnövénytankutatóról szól. Hasonló címmel lásd még: László Gábor (egyértelműsítő lap). |
László Gábor (Budapest, 1878. december 14. – Budapest, 1960. március 5.) geológus, ősnövénytankutató (archeobotanikus).
Budapesten született 1878. december 14-én. Természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelét a budapesti egyetemen szerezte, 1903-ban szerzett embertanból doktori címet. 1900-tól a budapesti műegyetem ásvány- és földtani tanszékén volt tanársegéd, majd 1901–1936 között a Földtani Intézet geológusa, főgeológusa, később helyettes igazgatója lett.
1902-ben Magyaróváron talaj- és növénytannal foglalkozott. 1903-tól a Kisalföld agrogeológiáját, 1905-től a hazai tőzeglápokat kutatta, elkészítette a hazai láp- és tőzegmonográfiát.
Az első világháborúban önkéntes volt, 1915-ben Galíciában orosz hadifogságba esett. Asztrahánban és Jekatyerinburgban raboskodott. 28 havi fogság után csererokkantként érkezett haza. A hadsereg kötelékében Szerbiában geológus volt. 1918 nyarán Törökországba küldték, az összeomlás után internálták, 1919-ben érkezett haza.
A Földtani Intézet ősnövénytárának gondozója volt. Az ártézi kutak föltárásával, kijelölésével is foglalkozott.