| Papuk | |
 | |
| A sűrű erdő borította hegység | |
| Magasság | 953 m |
| Hely |  HorvátországVerőce-Drávamente megye, Pozsega-Szlavónia megye, Belovár-Bilogora megye |
| Legmagasabb pont | Papuk (953m) |
| Típus | középhegység |
| Elhelyezkedése | |
  Papuk Pozíció Horvátország térképén | |
 é. sz. 45° 32′, k. h. 17° 39′45.533333333333, 17.6545.533333°N 17.650000°E, k. h. 17° 39′45.533333333333, 17.6545.533333°N 17.650000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Papuk témájú médiaállományokat. | |
A Papuk egy középhegység Horvátország szlavóniai régiójában, Pozsega és Szalatnok városok között. A Psunj hegységgel együtt szigetszerűen emelkedik ki a szlavón síkságból. Azonos nevű legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 953 méter.[1]
Szinte biztosan preszláv nevének eredete ismeretlen, feltételezések szerint korábban a hegy egyik vízfolyására vonatkozhatott.[2] A középkorban a hegységet magyar nyelven Pozsega-havasának nevezték.[3]
A Papuk hegység alatt a mindennapokban Szlavónia középén Daruvártól Diakovárig elhúzódó 80 km hosszú, 10-15 km széles hegyvonulatot szokás érteni Magyarországon. Ezzel szemben Horvátországban a Papuk csak a hegylánc nyugati felére vonatkozik, a Raholca-Kutjevo közötti hágótól keletre található részt Krindija néven önálló hegységként tartják számon.
A hegység változatos geológiai összetételű: mészkő, homokkő és bazalt alkotja. Napjainkban is sűrű erdő borítja, amelyet a bükk, tölgy, juhar, jávor és kőris fafajok dominálnak.[4]Területének egy része nemzeti park, ahol többek között a Jankovác vízesés is található.
A Papuk és környéke gazdag a történelmi és kulturális emlékekben (Raholca, Kaptol, Daruvár, Pozsega)
