A holocén naptár egy időszámítási rendszer, melynek működése hasonló az asztronomikus időszámításhoz, azzal a különbséggel, hogy 10 000-et ad az évek számához. Így az Emberi Kor (EK) első évét (az emberi civilizáció kezdetét) a holocén kor kezdetére próbálja helyezni (az utolsó jégkorszak vége után), megkönnyítve a geológiai, archeológiai, dendrokronológiai és történelmi dátumok tolmácsolását.
A Gergely-naptár szerinti négyjegyű éveket a legkönnyebben úgy lehet átalakítani holocén naptár szerinti évekké, ha egyszerűen egy 1-est írunk az év elé (így pl. 2010-ből 12010 EK lesz). Az Emberi Kort először Cesare Emiliani javasolta 1993-ban.[1][2][3]
Motiváció
Cesare Emiliani javaslata megpróbálta megoldani az Anno Domini korszak problémáját, amelyen a jelenlegi Gergely-naptár alapszik. A fő gondok:
Az Anno Domini korszak Jézus feltehető születésekor kezdődik. A korszak keresztény vonatkozásai sértőek lehetnek a nem-keresztények számára.[4]
Több bibliakutató egyetért, hogy Jézus az 1-es év előtt születhetett. Ezért a naptár pontatlan keresztény szempontból.
Nincs 0-dik év, az i. e. 1-es évet rögtön i. sz. 1 követi.
Az i. e. évek hátrafelé számlálók, így i. e. 44 i. e. 250 után van. A holocén naptár megkönnyíti az időszámítást e szempontból.
Átalakítás
A Julián vagy a Gergely-naptár i. sz. évei átalakíthatóak úgy, hogy 10 000-et adunk az évek számához. Az i. e. éveket úgy alakítjuk át, hogy 10 001-ből kivonjuk az év számát.
Események
Julián vagy Gergely-évek
Holocén Kor Emberi Kor
A pleisztocén kor vége, az összes kontinens (kivéve az Antarktisz) benépesítve, földművelés és állattenyésztés kezdete