Ék

Az ék egyike az egyszerű gépeknek két, többnyire szimmetrikusan összeillesztett lejtőből származtatható. Az ék igen régi eszköz, használata a történelem előtti időkben kezdődött.

Favágók nagy fatörzsek hasítására éket használnak
Az ék mint gépelem

Széles körben használják:

  • Az első kőszerszámok nagy részénél is az ékhatást használták ki.
  • Kőbányászatban nagy kőtömbök leválasztására használatos.
  • Tulajdonképpen minden kés, fejsze, balta – ék. Favágók nagy fatörzsek hasítására is éket használnak.
  • A szeg, ácskapocs szintén ék.
  • A régi rusztikus bútorok, kocsik, faépületek kötőeleme igen gyakran a faék.
  • Gépelemként gyakran használják, mivel egyszerűbb technológiával is pontosan gyártható.
    • Gépállványok magasságának pontos beállítására gyakran két összefordított éket használnak.
    • Gőzgépek dugattyúrúdjainak összekötése.
    • Tárcsák felerősítése tengelyekre (orros ék, tangenciális ék).

Erőjátéka

Az ábrán látható egy teljesen általános aszimmetrikus ék felerősítésekor fellépő erők játéka. Bevezetve a súrlódási kúpszöget, melyet az alábbi összefüggés definiál:

az erőkre az alábbi egyenletek írhatók fel:

Az egyenletrendszerből az ék befeszítéséhez szükséges erő kifejezhető:

A fenti összefüggésben

a hüvely és csap közötti súrlódás kúpszöge, a súrlódási tényező ugyanitt,
az ék bal oldali felülete és a hüvely közötti súrlódás kúpszöge, míg
az ék jobb oldali felülete és a csap közötti súrlódás kúpszöge.

Az a erő, mely a befeszítő erejű ék kioldásához kell, a erővel ellenkező irányú:

.

Annak feltétele, hogy az ék a befeszítés után a helyén maradjon (a normális irányú erők ne tolják vissza):

Szimmetrikus ék esetén, vagyis ha és , ez a feltétel az

összefüggésre egyszerűsödik.Ha és , akkor

Források

  • Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
  • Fr. Freytag: Hilfsbuch für den Maschinenbau. Springer, Berlin, 1920.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Ék témájú médiaállományokat.