2016-os amerikai elnökválasztás

Az alkotmány a választhatóság feltételéül a legalább harmincöt éves életkort írja elő, valamint azt, hogy a jelölt született amerikai állampolgár legyen, továbbá követelmény az is, hogy a jelölt 14 éve állandó lakhellyel rendelkezzen az Egyesült Államokban. Emellett a huszonkettedik alkotmánymódosítás értelmében nem lehet elnökké választani azt, akit már kétszer elnökké választottak, és mint bármely más szövetségi tisztviselő, az elnök sem lehet a törvényhozás tagja.^[3] Konkrétan a hivatalban lévő Barack Obama elnök nem indulhatott az újraválasztásért.

A 2016-os választási kampányban ismét vita tárgya volt az állampolgársági kritérium pontos jelentése. Az alkotmány konkrétan úgy fogalmaz, hogy az elnök „született állampolgára” kell legyen az Egyesült Államoknak („natural-born Citizen [...] of the United States”), de nem magyarázza meg a kifejezés konkrét jelentését. Egyesek ezt úgy értelmezik, hogy elnök csak az lehet, aki az Egyesült Államok területén született, mások szerint viszont a szabály azt jelenti, hogy olyan személy is lehet elnök, aki bár külföldön született, de születésétől fogva amerikai állampolgár. A 2016-os kampány során Ted Cruz kapcsán merült fel a kérdés, Cruz ugyanis a kanadai Calgaryban született, amerikai állampolgárságú anyától, így az alkotmányos szabály szigorúbb értelmezésének nem felel meg, de a kevésbé szigorú értelmezés szerint teljesíti az állampolgársági feltételt.^[4]

Demokrata Párt

Lásd még: Az Egyesült Államok Demokrata Pártja

Hillary Clinton
Az Egyesült Államok 67. külügyminisztere (2009-2013)
[5][6][7]

Hillary Clinton, az egykori amerikai First Lady, New York állam volt szenátora, az Egyesült Államok korábbi külügyminisztere, valamint a 2008-as elnökválasztás során is esélyes induló volt az első demokrata, aki egy videó keretein belül bejelentette indulását a demokrata elnökjelölti tisztségért, 2015. április 12-én.^[8] A 2015-ös országos közvélemény-kutatások kimutatták, hogy Clinton a legesélyesebb induló a 2016-os elnökválasztáson, de komoly kihívással nézhet szembe a független vermonti szenátor, Bernie Sanders személyében. Sanders lett a második hivatalos jelölt, miután április 30-án bejelentette indulását a demokrata elnökjelölési tisztségre.^[9] 2015. augusztusára a mérések alapján a Clinton és Sanders közti különbség minimálisra csökkent.^[10][11][12] Maryland állam korábbi kormányzója, Martin O’Malley volt a harmadik, aki május 30-án bejelentette indulását.^[13] További három amerikai politikus jelentette még be, hogy megmérettetné magát a demokrata elnökjelölti tisztségért, köztük volt a korábbi független Rhode Island-i kormányzó, Lincoln Chafee,^[14][15] a volt virginiai szenátor, Jim Webb,^[16] és a Harvard Egyetem jogi professzora, Lawrence Lessig.^[17] Utóbbi három később mind visszamondta indulási szándékát. A korábbi Delaware állam szenátora, és a verseny alatt az amerikai alelnöki tisztséget is betöltő Joe Biden, október 21-én, a sokáig tartó spekulációk után jelentette be, hogy nem indul az elnökjelöltségért.^[18][19]

Az elnökjelöltségért folyó verseny június 8-án Hilary Clinton elsöprő győzelmével zárult. A volt külügyminiszter mind a szavazók, mind pedig az el nem kötelezett szuperküldöttek körében jelentős különbséggel tudott nyerni (2780 delegált támogatását szerezte meg, míg Bernie Sanders csak 1876-ot).^[20][21]

Visszalépett demokrata jelöltek

Jim Webb Virginia állam szenátora (2007–2013)

Lincoln Chafee Rhode Island állam 74. kormányzója (2011–2015)

Lawrence Lessig a Harvard Law School professzora (1997–2000 és 2009–)

Martin O'Malley Maryland állam 61. kormányzója (2007–2015)

Bernie Sanders Vermont állam szenátora (2007–)

Demokrata előválasztások

Republikánus Párt

Lásd még: Az Egyesült Államok Republikánus Pártja

Donald Trump A The Trump Organization elnöke (1971–)

A Texas állam szenátori tisztségét betöltő Ted Cruz volt az első republikánus politikus, aki kifejtette indulási szándékát az elnökjelöltségi posztra, 2015. március 23-án.^[22][23] Az ő bejelentését követte április 7-én Kentucky állam szenátora, Rand Paul.^[24]Marco Rubio, floridai szenátor volt a következő jelölt, aki hivatalosan április 13-án jelentette be indulási szándékát.^[25][26] Az idegsebész Ben Carson, és az üzletasszony Carly Fiorina ugyanazon napon, május 4-én jelezték, hogy megmérettetnék magukat.^[27][28] Rájuk egy napra, Mike Huckabee, a 2008-as választások egy esélyese is bejelentette,^[29] valamint Rick Santorum, a 2012-es választások egy esélyese is, május 27-én jelezte, hogy indul a tisztségért.^[30] A korábban három cikluson keresztül New York állam kormányzói tisztségét betöltő, magyar származású George Pataki is bejelentette, hogy indul a 2016-os elnöki posztért republikánus színekben.^[31] További hat jelölt jelezte még, hogy kampányolni fog a republikánus elnökjelölti tisztségért, sorrendben, az Dél-Karolinai szenátor, Lindsey Graham,^[32] a volt texasi kormányzó, Rick Perry,^[33] a korábbi floridai kormányzó, Jeb Bush,^[34] az üzletember, Donald Trump,^[35] New Jersey kormányzója, Chris Christie,^[36] és Ohio állam kormányzója, John Kasich.^[37]

Visszalépett republikánus jelöltek

Rick Perry Texas állam 47. kormányzója (2010–2015)	Scott Walker Wisconsin állam 45. kormányzója (2011–)	Bobby Jindal Louisiana állam 55. kormányzója (2008–2016)	George Pataki New York állam 53. kormányzója (1995–2006)	Lindsey Graham Dél-Karolina állam szenátora (2003–)	Mike Huckabee Arkansas állam 44. kormányzója (1996–1997)	Rand Paul Kentucky állam szenátora (2011–)	Rick Santorum Pennsylvania állam szenátora (1995–2007)
Jim Gilmore Virginia állam 68. kormányzója (1998–2002)	Chris Christie New Jersey állam 55. kormányzója (2010–)	Carly Fiorina a Hewlett-Packard vezérigazgatója (1999–2005)	Jeb Bush Florida állam 43. kormányzója (1999–2007)	Ben Carson Johns Hopkins kórház gyermek-idegsebészeti osztályának igazgatója (1984–2013)	Marco Rubio Florida állam szenátora (2011–)	Ted Cruz Texas állam szenátora (2013–)	John Kasich Ohio állam 69. kormányzója (2011–)

Republikánus előválasztások

• Forrás: USA Today and The Green Papers

Egyéb pártok

Jelen listában azon pártok kerültek felsorolásra, amelyek a 2012-es választáson országosan mérhető eredményt (0,04%-nál többet) értek el, illetve 2016-ban esélyes, hogy akár elektori szavazatokat is szerezhetnek. Rajtuk kívül még több mint 50 fő indul az elnökségért. Megfelelő számú ajánlás esetén lehetett felkerülni az állami szavazólapra, az ezt el nem elért, de szintén egy bizonyos (államonként eltérő számú) ajánlás esetén a szavazólapra a szavazó ráírhatja a jelölt nevét, s rá szavazhat. Ahol ezt a szintű ajánlást sem sikerült elérni, ott az adott jelöltre nem lehet szavazni.

Párt	Libertariánus Párt	Zöld Párt	Független
Elnökjelölt	Gary Johnson Új-Mexikó állam 29. kormányzója (1995–2003)	Jill Stein orvos, Lexington Massachusetts	Evan McMullin korábbi kongresszusi képviselő Provo Utah
Alelnökjelölt	William Weld Massachusetts 68. kormányzója (1991–1997)	Ajamu Baraka aktivista, Washington D.C.	Mindy Finn aktivista, Houston, Texas
Szavazhatnak rá:	az összes államban	felírhatják: Georgia, Indiana, Észak-Karolina nem szavazhatnak rá: Nevada, Dél-Dakota	felírhatják: Alabama, Alaszka, Arizona, Kalifornia, Connecticut, Delaware, Georgia, Illinois, Kansas, Maine, Maryland, Massachusetts, Michigan, Missouri, Montana, Nebraska, New Hampshire, New Jersey, New York, North Dakota, Ohio, Oregon, Pennsylvania, Rhode Island, Tennessee, Texas, Vermont, Washington, Nyugat-Virginia, Wisconsin nem szavazhatnak rá: Florida, Hawaii, Indiana, Mississippi, Nevada, Észak-Karolina, Oklahoma, Dél-Dakota, Wyoming, Washington DC
Térkép
Elméleti elektori szám:	538	522	451

Demokrata konvenció

A demokrata jelöltállító ülést 2016. július 25. és július 28. között rendezték meg Philadelphiában, a Philadelphia 76ers csapat stadionjában. A demokratáknál ugyan hivatalosan nem lépett vissza Bernie Sanders, de egyértelműen jelezte, hogy támogatja Hillary Clinton elnökjelöltségét. Bill Clinton exelnök mellett beszédet mondtak Barack Obama, Joe Biden alelnök, Michelle Obama first lady, valamint a demokraták képviselőházi és szenátusi vezetői is. Az eseményt jelentősen befolyásolta, hogy a WikiLeaks nyilvánosságra hozta a pártvezetésnek megfelelő Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) belső levelezésének egy részét, amikből az derült ki, hogy Clintonnak lejtett a pálya a pártvezetésen belül a Sanders elleni küzdelem alatt.

Az ülés második napján zajlott le a formális elnökjelölt-választás, amelyen a nem hivatalos végeredmény 2842–1865 lett Clinton javára, 6-an nem szavaztak. Sanders támogatóinak egy része (már a konvenció alatt, de utána az utcán) spontán tüntetésbe kezdett, mivel nem értettek egyet a választás eredményével. Egyúttal megválasztották Tim Kainet alelnökjelöltnek.

A konvenció harmadik napján a leköszönő alelnök, valamint elnök szólalt fel. Joe Biden alelnök arról beszélt, hogy soha nem volt még nemzetbiztonsági kérdésekben annyira felkészületlen elnökjelölt, mint most Trump, a republikánus elnökjelölt. Barack Obama beszédében a korábbi leköszönő elnökökhöz képest aktívabban támadta a másik párt rivális jelöltjét, miközben teljes mellszélességgel kiállt az elnöki öröksége biztosítékának tartott Hillary Clinton mögött.

A jelölés elfogadására csütörtökön került sor. Hillary Clinton beszéde 56 percig tartott, beszédében szó volt munkahelyteremtésről, a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságáról, a minimálbér megemeléséről, a fegyvertartásról, és az „igazságtalan kereskedelmi egyezmények elutasításáról", a hazai termelők támogatásáról, valamint – különösen a nemzetbiztonság tekintetében – ostorozta Trumpot.

Republikánus konvenció

A republikánus jelöltállító ülést 2016. július 18 és 21. között rendezték meg Clevelandben. Az ülés első napján egy kisebbség a jelöltállítás szabályainak megváltoztatását szerette volna elérni, mivel nem akartak Donald Trumpra szavazni. Ezt a javaslatot a gyűlés elvetette.^[38] A nap legfontosabb beszédét Trump felesége, Melania Trump mondta, és e beszéd körül több kérdés is felmerült, mivel egyes vélemények szerint ennek a beszédnek jelentős része erősen hasonlított Barack Obama jelenlegi elnök feleségének, Michelle Obamának nyolc éve, az akkori demokrata gyűlésen elmondott beszédére. A plágiumbotrányt Melania Trump egyik szövegírója, Meredith McIver vállalta két nappal később magára, aki állítása szerint felajánlotta a lemondását, de Trumpék nem fogadták el.^[39]

Kedden zajlott le a konkrét elnökjelölésről szóló szavazás, amely eredménye szerint a 2472 leadott szavazatból

• Donald Trump – 1725
• Ted Cruz – 484
• John Kasich – 125
• Marco Rubio – 123
• Ben Carson – 7
• Jeb Bush – 3
• Rand Paul – 2

szavazatot kapott meg, miközben hárman tartózkodtak. A győzelemhez legalább 1237 támogató kellett.^[40] Ezzel egy időben Mike Pence^[41] indianai kormányzót alelnökjelöltnek választották meg.

Az elnökjelölésen kívül több beszéd is elhangzott, melyek elsődlegesen a Demokrata Párt jelöltje, Hillary Clinton ellen szóltak. Chris Christie New Jersey kormányzója egyenesen börtönbüntetést követelt a volt külügyminiszterre, az e-mailszervere körüli botrányok miatt. A szerdai napon a legnagyobb hangsúlyt a korábbi jelölt, Ted Cruz beszéde jelentette, aki nem volt hajlandó kijelenteni, hogy támogatja Trumpot.^[42]

A jelölés elfogadására csütörtökön került sor. Trump amellett, hogy elfogadta a jelölést, rekordhosszúságú, 1 óra 16 perces beszédében a jelenlegi helyzetet rendkívül sötétnek nevezte, és kijelentette, hogy miután megválasztják, a beiktatása napján rend lesz és nyugalom, fal épül a mexikói határra, és az illegális bevándorlókat kiutasítják.^[43]

Demokrata Párt – Hillary Clinton

Alelnök

Clinton 2016. július 23-án twitteren jelentette be, hogy Virginia állam korábbi kormányzóját, jelenlegi szenátorát Tim Kaine-t választotta maga mellé alelnökjelöltnek. A bejelentést azután tette, hogy arról tájékoztatta Barack Obama jelenlegi demokrata elnököt. „Azt imádom benne, hogy sosem vesztett el egy választást sem. Világszintű polgármester volt, kormányzó és szenátor, utóbbiként az egyik legtiszteletebbre méltóbb, akit valaha ismertem” nyilatkozta jelöltjéről Clinton.^[44][45][46]

E-mail-botrány

2015 márciusában robbant a hír, hogy Hillary Clinton külügyminiszterként nem a kormányhivatalos e-mail címét, hanem egy magáncímről intézte levelezését, külföldi és hazai partnereivel egyaránt. Ennek következtében Clinton teljes levelezését homály fedi abból az időből, amikor 2009 és 2012 között az amerikai diplomáciát vezette.

Az amerikai kormány éppen biztonságpolitikai szempontokra hivatkozva 2009-ben vezette be a dolgozók e-mail rendszerét. Bár a törvény lehetőséget biztosít a magáncím használatára ugyanakkor rögzítették, hogy a használónak másolatot kell küldenie a hivatalos e-mail címre is. Ennek az az oka, hogy a szabad információáramlásról szóló törvény kimondja, hogy a dokumentumokat hiánytalanul meg kell őrizni, archiválni kell, hogy kérésre kutatók, történészek, újságírók számára elérhető legyen.^[47][48]

Republikánus Párt – Donald Trump

Alelnök

Előzetes híreknek megfelelően Donald Trump a jelenlegi Indianai kormányzót Mike Pence-t kérte fel alelnökjelöltnek. Erről Trump egy twitter-posztban tájékoztatta az embereket 2016. július 15-én.

„Örömmel jelentem be, hogy Mike Pence kormányzót választottam magam mellé alelnökjelöltnek.”

Mike Pence 2001 és 2013 között volt kongresszusi képviselő mielőtt 2013-ban Indiana állam kormányzójává választották volna.^[46][49]

Mikrofon-botrány

2016. október 7-én a Washington Post nyilvánosságra hozott egy 11 éves hangfelvételt, amin Donald Trump megalázóan beszél a nőkről. 2005-ben Billy Bush társaságában a bemikrofonozott Trump arról beszélt, hogy mivel ő egy sztár, mindent megtehet. „És ha egy sztár vagy, akkor engedik. Ha engedik, akkor bármit engednek: ragadd meg a pináját, akármit csinálhatsz” A botrányt enyhítendő Trump videó üzenetben kért bocsánatot.^[50][51]

A választás előtti napon (2016. november 7-én) készült közvéleménykutatások eredményei

A legelső szavazókörök eredményei

Az elnökválasztás 2016. november 8-án zajlott le. Hagyományosan az első három helység, ahol megnyitották a szavazást, a New Hampshire államban található Dixville Notch, Millsfield, valamint Hart’s Location volt, ahol pontban nulla órakor szavazhattak a résztvevők.

Dixville Notch szavazati joggal rendelkező lakossága 8 fő, akik közül négyen Hillary Clintonra, ketten Donald Trumpra, egy-egy pedig Gary Johnsonra, a Libertárius Párt elnökjelöltjére és Mitt Romney-ra, aki négy évvel ezelőtt volt a republikánusok elnökjelöltje, szavaztak. Az ő neve nem szerepel ugyan a szavazócédulán, de valaki odaírta a nevét.^[52]

Millsfieldben 21 fő adta le a szavazatát, itt Donald Trump nyert 16 szavazattal, Hillary Clintonnak 4 szavazata és a szavazólapon nem szereplő Bernie Sandersnek egy szavazata lett.

Hart's Location 37 szavazója szintén éjfélkor szavazott, s Hillary Clinton nyert 17 szavazattal, Donald Trump 14, Gary Johnson, a Libertárius Párt jelöltje egy szavazatot kapott. Bernie Sanders két szavazatot kapott, valamint szintén kézzel lett beírva a John Kasich–Sanders-páros, aki egy szavazatot kapott.^[53]

Az eredménybe nem számító területek eredményei

Az Amerikai Egyesült Államok külterületein lakók – bár amerikai állampolgárok – szavazatai nem számítanak, mivel ezek a területek nem küldenek tagot az elektori kollégiumba, de ettől függetlenül több területen hagyományosan „szimpátiaszavazást” tartanak.

Guam

Az 52 ezer regisztrált szavazóból 32 071 vett részt a szavazáson.^[54]

• Hillary Clinton: 71,63%
• Donald Trump: 24,16%
• Emidio Soltysik (helyi jelölt): 4,22%

A választást Donald Trump (Republikánus Párt) nyerte, aki 306 elektort szerzett az 538 tagú Elektori Kollégiumban. Hillary Clinton 232 elektort szerzett. Clinton annak ellenére veszített, hogy országos szinten két millióval többen szavaztak rá, mint Trumpra. Ez azért volt lehetséges, mert az amerikai elnököt nem a szavazók, hanem az egyes államok által delegált elektorok választják.

A választás országos eredményei

Jelölt (elnök/alelnök)	Párt	Kapott szavazatok		Megszerzett elektorok[55]
		Szavazatszám	%	Elektorok száma	%
Hillary Clinton / Tim Kaine		65,844,954	48,04%	232	43,12%
Donald Trump / Mike Pence		62,979,879	46,00%	306	56,87%
Gary Johnson / William Weld		4,488,919	3,28%	0	0
Jill Stein / Ajamu Baraka		1,457,044	1,06%	0	0
Evan McMullin / Mindy Finn	FÜGG	733,106	0,50%	0	0
Darrell Castle / Scott Bradley	Alkotmány Párt	203,026	0,15%	0	0
Egyéb		1,168,228	0,93%	0	0
Összesen		137,053,916	100.00	538	100.00

Eredmény államonként

Állam	Zászló	Elektorok száma	Elnyerő párt	Clinton		Kapott elektor	Trump		Kapott elektor	Johnson		Stein		McMullin		Egyéb
				Szavazat	%		Szavazat	°%		Szavazat	%	Szavazat	%	Szavazat	%	Szavazat	%
Alabama		9		729,547	34,36%	0	1,318,255	62,08%	9	44,467	2,09%	9,391	0,44%	–	–	–	–
Alaszka		3		93.007	37,72%	0	130.415	52,89%	3	14.593	5,92%	4.445	1,80%	–	–	–	–
Arizona		11		1.161.167	45,46%	0	1.252.401	49,03%	11	106.327	4,16%	34.345	1,34%	–	–	–	–
Arkansas		6		378.632	33,65%	0	681.765	60,59%	6	29.593	2,63%	9.406	0,84%	13.180	1,17%	–	–
Colorado		9		1.331.675	48,15%	9	1.196.662	43,27%	0	143.807	5,18%	38.073	1,38%	28.765	1,04%	–	–
Connecticut		7		823.360	53,86%	7	637.919	41,73%	0	45.999	3,01%	21.539	1,41%	1.481	0,10%	–	–
Delaware		3		235.603	53,36%	3	185.127	41,92%	0	14.757	3,34%	6.103	1,38%	–	–	N.A.	N.A.
Dél-Dakota		3		117.442	31,74%	0	227.701	61,53%	3	20.845	5,63%	–	–	–	–	–	–
Dél-Karolina		9		2.162.822	46,13%	0	2.339.830	49,90%	15	127.794	2,8%	590	0,01%	–	–	9.011	0,43%
District of Columbia		3		282.830	90,48%	3	12.723	4,07%	0	4.906	1,57%	4.258	1,36%	–	–	7.858	2,52%
Észak-Dakota		3		117.442	31,74%	0	227.701	61,53%	3	20.845	5,63%	–	–	–	–	–	–
Észak-Karolina		15		855.373	40,67%	0	1.155.389	54,94%	9	49.204	2,34%	13.034	0,62%	21.016	1,00%	8.594	2,49%
Florida		29		4.504.975	47,82%	0	4.617.886	49,02%	29	207.043	2,20%	64.399	0,68%	–	–	25.736	0,28%
Georgia		16		1.877.963	45,89%	0	2.089.104	51,05%	16	125.306	3,06%	–	–	–	–	N.A.	N.A.
Hawaii		4		266.891	61%	4	128.847	29,4%	0	15.954	3,6%	12.737	2,9%	–	–	13.235	3,1%
Idaho		4		190.971	27,46%	0	412.525	59,32%	4	28.256	4,10%	8.524	1,23%	46.702	6,72%	–	–
Illinois		20		2.982.415	55,41%	20	2.121.573	39,41%	0	204.491	3,80%	74.026	1,38%	–	–	–	–
Indiana		11		1.024.180	37,87%	0	1.544.609	57,12%	11	133.856	4,92%	1.829	0,07%	–	–	–	–
Iowa		6		650.780	41,71%	0	798.923	51,21%	6	57.322	3,77%	11.406	0,73%	12.264	0,79%	–	–
Kalifornia		55		7.520.254	61,66%	55	3.985.062	32,67%	0	411.049	3,37%	226.448	1,86%	–	–	–	–
Kansas		6		414.572	36,13%	0	656.470	57,22%	6	53.648	4,70%	22.717	1,98%	–	–	–	–
Kentucky		8		628.834	32,69%	0	1.202.942	62,54%	8	53.749	2,79%	13.913	0,72%	22.780	1,18%	–	–
Louisiana		8		780.154	38,45%	0	1.178.638	58,09%	8	37.978	1,87%	14.031	0,69%	8.547	0,42%	9.684	0,48%
Maine		4[56]		352.156	47,84%	3	332.418	45,16%	1	37.764	5,10%	13.995	1,90%	–	–	–	–
Maryland		10		1.502.820	59,50%	10	878.615	34,79%	0	71.107	2,90%	32.019	1,27%	–	–	–	–
Massachusetts		11		1.967.667	60,81%	11	1.084.400	33,52%	0	136.784	4,22%	46.931	1,45%	–	–	–	–
Michigan		16		2.264.807	47,33%	0	2.277.914	47,60%	16	173.023	3,61%	51.420	1,07%	–	–	–	–
Minnesota		10		1.367.705	46,45%	10	1.322.949	44,93%	0	112.972	3,84%	36.986	1,26%	53.075	1,80%	–	–
Mississippi		6		462.127	39,74%	0	678.284	58,32%	6	13.789	1,19%	3.590	0,31%	–	–	–	–
Missouri		10		1.054.889	37,84%	0	1.585.753	56,88%	10	96.404	3,46%	25.086	0,90%	1.372	0,05%	–	–
Montana		3		174.281	35,97%	0	273.879	56,52%	3	27.264	5,62%	7.662	1,58%	–	–	–	–
Nebraska		5		273.185	33,96%	0	485.372	60,33%	5	38.264	4,69%	8.337	1,04%	–	–	–	–
Nevada		6		539.260	47,92%	6	512.058	45,5%	0	37.384	3,32%	–	–	–	–	36.683	3,26%
New Hampshire		4		348.497	47,62%	4	345.810	47,25%	0	30.530	4,2%	6.377	0,87%	–	–	–	–
New Jersey		14		1.967.444	54,77%	14	1.509.688	42,03%	0	68.695	1,86%	35.305	0,98%	–	–	–	–
New York		29		4.145.376	57,89%	29	2.638.135	36,84%	0	161.236	2,26%	100.033	1,40%	–	–	–	–
Nyugat-Virginia		5		187.519	26,47%	0	486.304	68,65%	5	22.798	3,22%	8.016	1,13%	–	–	–	–
Ohio		18		2.320.596	43,51%	0	2.776.683	52,06%	18	168.599	3,16%	44.278	0,83%	–	–	–	–
Oklahoma		7		420.375	28,93%	0	949.136	65,32%	7	83.481	5,75%	–	–	–	–	–	–
Oregon		7		991.580	50,10%	7	774.080	39,11%	0	92.859	4,69%	49.247	2,49%	–	–	–	–
Pennsylvania		20		2.843.707	47,74%	0	2.901.295	48,70%	20	142.407	2,39%	48.880	0,82%	–	–	–	–
Rhode Island		4		227.062	53,83%	4	166.454	39,46%	0	14.643	3,21%	5.763	1,37%	–	–	–	–
Tennessee		11		868.853	34,90%	0	1.519.926	61,06%	11	70.084	2,82%	15.952	0,64%	–	–	–	–
Texas		38		3.867.816	43,32%	0	4.681.590	52,43%	38	282.524	3,16%	71.307	0,80%	20.227	0,23%	–	–
Utah		6		222.858	27,81%	0	375.006	46,80%	6	29.921	3,3%	5.484	0,68%	163.573	20,41%	–	–
Új-Mexikó		5		380.923	48,26%	5	316.134	40,05%	0	73.699	9,34%	9.740	1,23%	5.722	0,72%	–	–
Vermont		6		178.082	61,12%	3	95.114	32,64%	0	10.043	3,44%	6.727	2,31%	–	–	–	–
Virginia		13		1.981.473	49,75%	13	1.769.443	44.43	0	118.274	2,97%	27.638	0,69%	54.054	1,36%	31.870	0,80%
Washington		12		1.727.840	54,34%	12	1.210.370	38,06%	0	159.002	5,00%	57.571	1,81%	–	–	–	–
Wisconsin		10		1.383.926	46,94%	0	1.411.432	47,87%	10	106.442	3,61%	30.942	1,05%	–	–	–	–
Wyoming		3		55.973	21,9%	0	174.419	68,2%	3	13.287	5,2%	2.515	1%	–	–	9.655	3,7%

Szoros eredmények

Piros színnel a republikánus Donald Trump által elnyert államok vannak szedve; kék színnel a Demokrata párti Hillary Clinton által elnyert államok.

A különbség kevesebb, mint 1% volt (30 elektori szavazat sorsa dőlt el így: 26-ot nyert el Trump, 4-et nyert el Clinton):

1. Michigan: 0,27%
2. New Hampshire: 0,37%
3. Wisconsin: 0,93%

A különbség 1% és 5% között volt (a 116 elektori szavazatból 75-öt nyert el Trump, 41-et nyert el Clinton):

1. Pennsylvania: 1,24%
2. Florida: 1,27%
3. Minnesota: 1,46%
4. Colorado: 2,62%
5. Maine: 2,68%
6. Nevada: 2,73%
7. Észak-Karolina: 3,77%
8. Arizona: 4,40%
9. Virginia: 4,81%

A különbség aránya több volt, mint 5% és kevesebb, mint 10% (a 83 elektori szavazatból 78-at nyert el Trump, 5-öt nyert el Clinton):

1. Georgia: 5,46%
2. Új-Mexikó: 8,21%
3. Ohio: 8,55%
4. Texas: 9,11%
5. Iowa: 9,50%

Eredmények térképen

• 
  Eredmények az államok szerint. A szín erőssége a győzelmi arányt jelzi.
• 
  Elektori szavazatok kartogramja
• 
  Eredmények megyékre lebontva. A piros szín Donald Trumpot. a kék Hillary Clintont jelzi.
• 
  Az eredmény az országos eredménybe való beszámítás aránya. A számításban minden állam azonos elektori szavazattal rendelkezett
• 
  Eredmények kongresszusi körzetekre lebontva
• 
  Eredmények megyékre lebontva. A szín erőssége a győzelmi arányt jelzi
• 
  Eredmények aránya megyékre lebontva. A piros szín Donald Trumpot, a kék Hillary Clintont jelzi
• 
  Trump szavazati aránya megyékre lebontva
• 
  Clinton szavazati aránya megyékre lebontva
• 
  Szavazati többség változása 2012–2016 között
• 
  Szavazatok aránya változása – megyei szintre lebontva – 2012–2016 között

A szavazók demográfiai megoszlását a 2016-os választások során Edison Research, National Election Pool, valamint az alábbi újságok mérték fel: ABC News, The Associated Press, CBS News, CNN, Fox News and NBC News. Összesen 24,537 szavazót kérdeztek meg 350 helyszínen a szavazás napján, valamint 4,398 telefonos interjút készítettek.^[57][58][59]

Az alkotmány előírásának megfelelően az egyes államok elektorai 2016. december 19-én összegyűltek államuk székhelyén, hogy leadják szavazatukat az elnökre és az alelnökre. A papírforma szerint a szavazatoknak a november 8-i választási eredményeket kellett volna tükrözniük, tehát Trumpnak 305, Clintonnak pedig 232 szavazatot kellett volna kapnia. A november 8. és december 19. közti hetekben azonban a republikánus elektorokra szokatlanul nagy nyomás nehezedett, hogy ne Trumpra szavazzanak. Lawrence Lessig, a Harvard Egyetem neves jogászprofesszora,^[60] a Saturday Night Live nevű népszerű humoros tévéműsor,^[61] és tüntetők ezrei biztatták az elektorokat, hogy ne szavazzanak Donald Trumpra.^[2] Az érvek között voltak egyszerű politikai indokok (az országot meg kell menteni Trumptól), az a gondolat, hogy Trump orosz segítséggel nyerte meg a választást, és az is, hogy egy demokráciában nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Clintonra közel hárommillióval többen szavaztak, mint Trumpra. Szerepet játszott az is, hogy Trump a Republikánus Párton belül is sokakat magára haragított. Végül voltak ugyan olyan elektorok, akik nem úgy szavaztak, ahogyan a november 8-i eredmények alapján kellett volna (Texasban például, ahol mind a 38 elektornak Trumpra kellett volna szavaznia, Ron Paul képviselő, illetve John Kasich ohiói kormányzó is kapott egy-egy szavazatot, Washington államban pedig, ahol mind a 12 elektornak Clintont kellett volna támogatnia, hárman is Colin Powell tábornokra, a volt külügyminiszterre szavaztak), de Trump így is több szavazatot kapott az elnökséghez szükséges 270-es minimumnál.^[2] Az elektori szavazások összesített eredményét 2017. január 6-án, a kongresszus két házának együttes ülésén hirdették ki.

Elnökjelölt	Párt	Kapott elektori szavazat	Alelnökjelölt	Párt	Kapott elektori szavazat
Donald Trump		304	Mike Pence		304
Hillary Clinton		227	Tim Kaine		227
Colin Powell		3	Susan Collins		1
			Maria Cantwell		1
			Elizabeth Warren		1
Bernie Sanders	FÜGG	1	Elizabeth Warren		1
John Kasich		1	Carly Fiorina		1
Ron Paul	LIB	1	Mike Pence		1
Faith Spotted Eagle	FÜGG	1	Winona LaDuke	FÜGG	1

A Wikimédia Commons tartalmaz 2016-os amerikai elnökválasztás témájú médiaállományokat.

• A 2016-os amerikai elnökválasztás eseményei a 444.hu-n
• A 2016-os amerikai elnökválasztás eseményei a 24.hu-n