Oklahoma
Oklahoma az Egyesült Államok egyik állama. Földrajzilag az ország középpontjától kissé délebbre fekszik. Úgy is hivatkoznak rá mint közép-nyugati államra (angolul Midwest).
| Oklahoma | |||
| |||
| Közkedvelt elnevezés: Sooner State | |||
| Mottó: Labor omnia vincit (latin) – A munka mindent legyőz | |||
| Névadó | Oklahoma Territory | ||
 | |||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Oklahoma City | ||
| Legnagyobb város | Oklahoma City | ||
| Kormányzó | Kevin Stitt (R) | ||
| Hivatalos nyelv | nincs | ||
| Postai rövidítés | OK | ||
| ISO 3166-2 | US-OK | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 46. | ||
| dátuma | 1907. november 16. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 20. | ||
| népesség szerint | 27. | ||
| népsűrűség szerint | 35. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3 959 353 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 19,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 181 196 km² | ||
| ebből víz | 1,8 % | ||
| Időzóna | CST (UTC–6 / –5) Mountain (UTC–7 / –6)[2] | ||
| Szélesség | é. 33°35' – é. 37° | ||
| Hosszúság | ny. 94°29' – ny. 103° | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 355 km | ||
| észak-déli | 645 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | Black Mesa Mountain 1516 m | ||
| átlagmagasság | 395 m | ||
| legalacsonyabb pont | Little River 88 m | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Oklahoma weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oklahoma témájú médiaállományokat. | |||
Az államot 1907. november 16-án az Indian Territory-ból hozták létre. Oklahoma negyvenhatodikként csatlakozott az Unióhoz. Fővárosa és egyben a legnagyobb városa Oklahoma City.
Neve
Neve a csaktó indián okla (vörös) és humma (emberek) szavak összetételéből származik, vagyis oklahoma jelentése csaktó nyelven vörös emberek.[3]
Földrajz
Oklahoma a 20. legnagyobb állam, területe 181 035 km² szárazföld és 3 188 km² víz.[4] A hat állam egyike, amely a Frontier Strip-en helyezkedik el, és egy része a Great Plains, amely a 48 szélességi fok földrajzi közepéhez fekszik közel. Szomszédai keleten Arkansas és Missouri, északon Kansas, északnyugaton Colorado, távolabb nyugaton Új-Mexikó, és délen valamint közel-nyugaton Texas.
Domborzat
Oklahoma a Great Plains és az Ozark-fennsík között fekszik a Mexikói-öbölbe ömlő folyók forrásainál,[5] s a magas alföldek a nyugati határtól a keleti és délkeleti (mocsaras) területek felé.[6][7]A legmagasabb pontja a Black Mesa csúcsa 1,516 m-rel a tengerszint felett, amely az északnyugati sarokban az Oklahoma Panhandle-ben helyezkedik el. Az állam legalacsonyabb pontja a Little River közelében távol, a délkeleti határoknál fekszik, melynek tengerszint feletti magassága 88 m.[8]
Az állam többnyire hegyláncokból áll. Négy fő hegyvonulata van: a Ouachita-hegység, a Arbuckle-hegység, a Wichita-hegység és az Ozark-hegység.[6]
Az Egyesült Államok belső magasföld régiója, melybe beletartoznak az Ozark- és az Ouachita-hegységek, az egyetlen hegyláncolat a Sziklás-hegység és az Appalache-hegység térsége között.[9]Flint Hills egy része átnyúlik észak-közép Oklahomába, és az állam délkeleti sarkába. A Cavanal Hill hivatalosan is a világ legmagasabb dombja 609 m.[10]Több mint 500 folyó és ér alkotja Oklahoma vízi útját, melyeken több mint 200, duzzasztó gátakkal elzárt tavakat hoztak létre. Itt van az ország legtöbb mesterséges vízgyűjtő medencéje.[10]
Az állam földrajzi jellegzetességei meglehetősen sokfélék, legalább 10 földrajzi területet különböztethetünk meg.[11] Külön tárgyalják az állam nyugati felét, melynek három ökológiai területe van, míg a keleti rész nyolc ökológiai területet foglal magába.[11]
Az állam nagy része gyakorlatilag két vízgyűjtő medence-rendszerhez tartozik: a (Déli) Vörös-folyóéhoz (Red River of the South) és az Arkansas folyóéhoz. Ezeken kívül még a Lee és Little folyóknak van jelentős vízgyűjtő területe.[12]
Az állam északnyugati sarka félsivatagi változatos felszínű magas alföld, melynek növényzete füves, vagy bozótos és csak nagyon kevés erdeje van.
A fennsíkokat kisebb hegyláncok szakítják meg, mint például az Antelope Hills és a Wichita-hegység Oklahoma délnyugati részén, és átmenetet képeznek a préri és a fákkal borított területek között az állam középső részén. Az Ozark- és az Ouachita-hegység keleti-nyugati irányú vonulatának magassága kelet felé növekszik.[12]
 |  |  |
Éghajlat
Oklahoma éghajlata szárazföldi, s esetenként időjárása szélsőséges.[13] Az állam nagy része az ún. Tornádó átjáró (Tornado Alley) útvonalába esik, ahol a hideg és a meleg légtömegek összecsapása gyakori, s ezáltal szélsőséges viharok keletkeznek, mely gyakran tornádó keletkezésével párosul.[8]Átlagosan 54 tornádóval lehet számolni évente.[14] Az állam földrajzi fekvése következtében az éghajlat rövid távolságokon belül eltérő lehet.[8]Oklahoma keleti részén a délről érkező szelek párás szubtropikus levegőt hoznak magukkal a Mexikói-öböl felől.[13] A csapadék mennyisége és a hőmérséklet keletről nyugatra csökken. Míg az állam déli részein az átlagos évi hőmérséklet 17 °C, s a csapadék mennyisége 1422,4 mm, addig a "panhangle" átlagos évi hőmérséklete 14 °C, s a csapadék mennyisége 431,8 mm.[8] Az egész állam területén előfordulhat 38 °C magas hőmérséklet, vagy −18 °C[13] Míg a déli területeken a mérhető hóesés mennyisége 10,2 cm, addig Colorado határán előfordulhat 50,8 cm havazás.[8]
| Oklahoma legnagyobb városainak hőmérséklete | ||||||||||||
| City | Jan | Feb | Mar | Apr | May | Jun | Jul | Aug | Sep | Oct | Nov | Dec |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Oklahoma City | 8/-3 | 16/4 | 21/9 | 26/14 | 26/14 | 30,5/18 | 33/21 | 33/21 | 28,8/16,5 | 23/10,5 | 15,5/3,5 | 10/-1,5 |
| Tulsa | 47,7/-3,5 | 11,5/-0,5 | 16,5/4,5 | 22/10 | 26/15 | 31/20 | 34,5/22,5 | 34/21,5 | 28,8/17,2 | 23,3/10,5 | 15,5/3,8 | 10/-1,0 |
| Lawton | -1/-3,3 | 13,3/-0,5 | 18,3/4,4 | 22,7/9,4 | 27,7/15 | 32,2/20 | 35,5/22,7 | 35/5,0 | 30/17,2 | 24,4/10,5 | 16,60/3,8 | 11,5/-1,1 |
| Átlagos magas/alacsony hőmérséklet °C-ban[15][16] | ||||||||||||
Történet
Bizonyíték van arra, hogy az őslakosság már a legutóbbi jégkorszak idején keresztül ment a mai Oklahoma területén,[18] de állandó településeket csak i. e. 850-1450 között hoztak létre. Mesterséges dombokat tártak fel közel Arkansas határához.[19][20] 1541-ben a spanyol Francisco Vásquez de Coronado utazott keresztül ezen a területen,[21] de az 1700-as években a francia felfedezők nyomán a franciák tartottak igényt ezekre a területekre.[22] és francia terület maradt egészen 1803-ig, amikor a francia territóriumot a Louisiana Purchase dokumentum alapján az Egyesült Államok megvásárolta Franciaországtól.[21]
Az őslakosság ezreit, közöttük az "Öt Civilizált Törzseket" Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, és Tennessee államokból kitelepítették Oklahomába az 1830-as években[23] Ezen a területen ekkoriban az osage és a quapaw indián törzsek éltek. 1830-ban az indiánkitelepítési határozat ezt a területet jelölte ki indián territóriumnak (Indian Territory). 1834-ben az Egyesült Államok újabb szabályokat állított fel az Indián Kapcsolattartási Törvényben (Indian Intercourse Act)[21] Tizenöt törzsnek jelöltek ki földet ezen a vidéken 1830-ban[24] de 1890-re, több mint 30 törzs számára osztottak ki szövetségi földeket.[25]
Az 1866 és 1899 közötti időszakban[21] a texasi marhafarmok igyekeztek kielégíteni a keleti városok élelmiszerigényét és a vasútvonalak Kansas államban biztosították az időbeni szállítást. Útvonalakat hoztak létre a marhacsordák és a marhafarmok számára vagy maguk szállították termékeiket vagy illegálisan letelepedtek az Indián Territórium területén.[21]1881-ben négy vagy öt marhacsorda út vezetett keresztül a nyugati frontier területeken.[26]A fehér telepesek számának növekedése az Indián Territóriumon belül az Egyesült Államokat egy új törvény, a Dawes Act meghozatalára buzdította (1887-ben), amely szerint a különböző törzsek tulajdonában lévő földekből családok földet kaphattak. Ez az indiánokat magánfarmok létrehozására ösztökélte, de emellett a központi kormánynak is biztosított földet. Ennek következtében az indián tulajdonban lévő földek felét fehér telepesek számára is elérhetővé tették, ezenkívül a vasútépítő társaságok is vásároltak fel földet.[27]
1889. április 22-én a szövetségi kormányzat megnyitotta Oklahoma határait, engedélyt adott a telepeseknek letelepedni a középső övezetben. Az állam határán tízezrével vártak a határ megnyitására, hogy földet foglalhassanak.[28] Azokat, akik megszegték a törvényeket és korábban átlépték a határt, hogy több földet tudjanak foglalni elnevezték "sooner"-oknak, és így kapta az állam a "Sooner State" becenevet.[29] Hamarosan megszervezték a kormányzatot, s több földet vettek el az indiánoktól. Megkezdődtek a kutatások a természeti kincsek után, s csakhamar rábukkantak az olajra, a külszíni fejtésű kőszénbányákra. A 20. század kezdetén erőfeszítéseket tettek, hogy az indián önkormányzatot megszüntessék, s létrehozzák a Sequoyah államot. Ez a kísérlet ugyan kudarcot vallott, de két évvel később, 1907. november 16-án megszületett Oklahoma, s negyvenhatodikként csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.[30]
A kőolaj felfedezésével az új állam lakossága gyorsan szaporodott, s az állam gazdagsága folyvást nőtt. Tulsa úgy vált ismertté, mint a világ olaj fővárosa. Megkezdődtek a beruházások az olajiparba.[31]
1927-ben, egy oklahomai üzletember, Cyrus Avery kampányt indított a 66-os útvonal (U.S. Route 66) létrehozására. Az Amarillo (Texas) és Tulsa (Oklahoma) között már meglévő útvonalat használta fel terveihez.[32]
A 20. század elején a Jim Crow-törvények és a Ku-Klux-Klan jelenléte ellenére Tulsa városában nagyszámú afroamerikai közösség élt.[33] 1921-ben Tulsa a "Race Riot" színhelye volt, az egyik legköltségesebb faji összecsapás az amerikai történelemben. A zavargások 16 órája alatt 35 városi tömbházat szétromboltak, 1,8 millió dolláros ingatlankár keletkezett, kb. 300 ember halt meg.[34] Az 1920-as években a Ku Klux Klan befolyása elhanyagolható volt az államban.[35]
Az 1930-as években a szárazság, a nagy sebességű szélviharok éreztették hatásukat a mezőgazdaságban. Az ún. Dust Bowl porviharok több államot érintettek. Kansas, Texas, Új-Mexikó államokban és Oklahoma állam északnyugati részén hosszú ideig nem esett eső, s a hőmérséklet szokatlanul magas volt. A farmerek ezrei mentek tönkre, s kénytelenek voltak nyugatra vándorolni.[36] 1950-ig az állam lakosainak száma 6,9%-kal csökkent. Az állam komoly erőfeszítéseket tett a talaj javítására, duzzasztógátak, víztárolók megépítésére. Az 1960-as években több mint 200 mesterséges tavat létesítettek.[11][37]
1995. április 15-én Oklahoma City terrortámadás színhelye volt. Timothy McVeigh és Terry Nichols az Alfred P. Murrah Federal Building közelében bombát robbantottak, amely 168 embert megölt közöttük 19 gyermeket. Timothy McVeigh-t halálra itélték, s az itéletet végrehajtották, Terry Nicholast 161 ember megöléséért életfogytiglani börtönbüntetésre itélték.[38]
Népesség
| Népesség különböző években | |||
|---|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) | |
| 1890 | 258 657 | ||
| 1900 | 790 391 | 205,6% | |
| 1910 | 1 657 155 | 109,7% | |
| 1920 | 2 028 283 | 22,4% | |
| 1930 | 2 396 040 | 18,1% | |
| 1940 | 2 336 434 | −2,5% | |
| 1950 | 2 233 351 | −4,4% | |
| 1960 | 2 328 284 | 4,3% | |
| 1970 | 2 559 229 | 9,9% | |
| 1980 | 3 025 290 | 18,2% | |
| 1990 | 3 145 585 | 4% | |
| 2000 | 3 450 654 | 9,7% | |
| 2010 | 3 751 351 | 8,7% | |
A 2010. évi népszámlálás szerint Oklahoma lakosainak száma 3,751,351,[39] a 28. legnépesebb állam
Az egy főre eső átlagos évi kereset 32 210 dollár volt, a 37. nemzeti szinten, de a harmadik leggyorsabban növekvő.[40]
Az állam földrajzi középpontja a Lincoln megyei Sparks-ban található.[41]
Etnikumok
2005. évi adatok szerint a származást tekintve a német 14,5%, az amerikai 13,1%, az ír 11,8%, angol 9,6%, afro-amerikai 8,1% és őslakosság 11,4%, beleértve a cseroki indiánokat, 7,9% arányban oszlik meg.[42][43]
A 2002. évi adatok szerint Oklahoma indián lakosságának száma 395 219 fő, s arányát tekintve a második az államok között.[43]
2006-ban a teljes lakosság 4,7%-a külföldi születésű,[44] míg nemzeti szinten 12,4% volt.[45]
Vallás
- Protestans – 69%
- Katolikus – 13%
- Más vallások – 6%
- nem közölt – 12%
Legnagyobb városok
A 2007. évi becslések alapján Oklahoma legnagyobb városai:
- Oklahoma City lakossága 547.274 fő
- Tulsa lakossága 384.037 fő
- Norman lakossága 106.707 fő
- Lawton lakossága 91.568 fő
- Broken Arrow lakossága 90.714 fő
- Edmond lakossága 78.226 fő
- Midwest City lakossága 55.935 fő
- Moore lakossága 51.106 fő
- Enid lakossága 47.008 fő
- Stillwater lakossága 46.976 fő[46]
Közigazgatás
Az állam 77 megyére oszlik.
Gazdaság
Oklahoma gazdasága sokrétű. A repülőgép-, szállítási és közlekedési eszközök gyártása, élelmiszer feldolgozóipara, elektronikus berendezések előállítása, telekommunikációs eszközök gyártása, gáz és olajfinomítás, fejlett mezőgazdasága csak néhány a virágzó iparágai közül.[47] A búzatermesztés területén az ötödik, s mezőgazdasági termékei pedig a huszonhetedik helyet foglalja el nemzeti szinten.[48] Az állam természetes gáz termelése a második az országban.[49]
Hat Fortune 500 cég és egy Fortune 1000 cég főhadiszállása Oklahomában van,[50] s az üzleti világ legbarátságosabb államának szavazták meg.[51]
Oklahoma nemzeti összterméke 2000-től 2006-ig 50%-kal emelkedett, s az ötödik nemzeti szinten.
Nevezetességek
Híres oklahomaiak
Jelképek
- Madár: Ollósfarkú tirannusz (Tyrannus forficatus)
- Fa: Cercis canadensis
- Emlősök: Amerikai bölény (Bison bison)
- Ital: Tej
- Hal: Morone chrysops
- Fűféle: Sorghastrum nutans
- Fosszília: Saurophaganax maximus
- Rovarok: Méh
- Hüllők: Galléros díszleguán (Crotaphytus collaris)
- Kétéltűek: Ökörbéka (Rana catesbeiana)
- Étel: Okra, tök, palacsinta, barbecue szósz, keksz, kukorica, eper
- Hangszer: Dob
- Ének: Oklahoma!
Jegyzetek
További információk
- Oklahoma állam hivatalos honlapja (angolul)
- USA Travel – Oklahoma (magyarul)
