2017-es franciaországi elnökválasztás

Macron az előzetes adatok szerint az első fordulóban a szavazatok 23,9%-át szerezte meg, Le Pen 21,4%-ot, François Fillon 19,9%-ot, Jean-Luc Mélenchon 19,6%-ot, Benoît Hamon 6,4%-ot szerzett.^[2]

Macron és Le Pen eredménye nem okozott meglepetést és a várakozásoknak megfelelő eredmény az euró öthónapos csúcsra ugrását eredményezte a dollár ellen. Voltak ugyanis aggodalmak, hogy a 2016-os brit népszavazáshoz és amerikai elnök választásokhoz hasonlóan itt is a közvéleménykutatásokkal ellentétes eredmény születhet.

Le Pen és Mélenchon EU- és euróellenes platformon kampányolt. Le Pen 7,66 millió szavazatot kapott az első fordulóban, ami az ő számára és, pártja, a jobboldali radikális Nemzeti Front számára is rekord. A szélsőjobb és a Mélenchon vezette szélsőbal a szavazatok mindössze 41%-át szerezte meg. A választás ugyanakkor a Charles de Gaulle alapította Ötödik Köztársaság hagyományos mérsékelt pártjainak súlyos vereségét hozta, hiszen a győztes Macron is egy 2016-ban alapított párt jelöltje volt. A hagyományos konzervatív és szocialista párt jelöltjei Macron támogatására szólították fel híveiket a második fordulóra, ami kevés esélyt hagy Le Pennek a győzelemre, mivel neki nincs hasonló tartaléka.

A hivatalos elsőfordulós eredményeket április 26-án jelenti be az Alkotmánytanács.

• 
  Marine Le Pen
• 
  François Fillon
• 
  Jean-Luc Mélenchon
• 
  Benoît Hamon

A szocialista párti François Hollande, aki 2012 és 2017 közt betöltötte az elnöki posztot a francia törvények szerint indulhatna egy újabb elnöki periódusért, de 2016 decemberében úgy döntött, hogy nem száll ringbe. Pártja előválasztásain 2017 január 29-én Benoît Hamon vívta ki a jogot az indulásra a nemzeti elnökválasztáson.

A közvéleménykutatások 2016 végén és 2017 elején még azt mutatták, hogy François Fillon, a republikánusok és Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje vezet. (Fillon a Republikánusok 2016 novemberi előválasztásain győzött, a korábban esélyesebbnek vélt Nicolas Sarkozy és Alain Juppé helyett.)

Január végén és február elején a közvéleménykutatási eredmények megváltoztak, és már azt mutatták, hogy Emmanuel Macron, a 2016-ban alapított En Marche! szociálliberális párt jelöltje bejuthat a második fordulóba, valamint hogy Hamon népszerűsége is növekszik. Macron megelőzte Fillont, miután a szatirikus hetilap Le Canard enchaîné megírta, hogy Fillont családtagokat alkalmazhatott fiktív állásokban, parlamenti asszisztensekként. A Penelopegate néven elhíresült ügy ellenére Fillon nem mondott le az elnökjelöltségről. A szocialista Hamon jelölésekor a negyedik helyen lépett a közvéleménykutatásokba. Március végétől azonban jó vitaszereplései megdobták a radikális baloldali jelölt Jean-Luc Mélenchon támogatottságát, és meg is előzte Hamont. A második fordulóra vonatkozó közvéleménykutatások Macron előnyét mutatták: Fillon, Macron és Mélenchon is megvernék Le Pent, Macron és Mélenchon megverné Fillont, és Macron megverné Mélenchont.

Az elnökválasztást a francia törvények szerint néhány héttel követik a nemzetgyűlési választások.

Első forduló 2017. április 23.^[3][4]

Miután kiestek az első fordulóban, François Fillon és Benoît Hamon is Macron támogatására kérte szavazóit. Jean-Luc Mélenchon pedig a követőivel való konzultációt ígérte a kérdésről,^[5] Jean Lassalle és Nathalie Arthaud üres szavazólap beadását ígérte a második fordulóra,^[5][6] Philippe Poutou és François Asselineau nem nyilatkozttak a preferenciájukról,^[5] Jacques Cheminade pedig csak annyit mondott, hogy ő személyesen nem szavazna Le Penre és elutasítja "a pénzügyi megszállás" erőit.^[7] Nicolas Dupont-Aignan már április 28-án este Le Pen mellé állt,^[8] majd a következő napon kiderült, hogy ő volna Le Pen miniszterelnöke.^[9] Május 2-án nyilvánosságra hozták Mélenchon konzultációinak eredményét: követői 36,12%-a üres szavazólappal "voksolna", 34,83% Macront támogatná és 29,05%-uk tartózkodna.^[10] Mélenchon a maga részéről csak annyi iránymutatást adott szavazóinak, hogy arra kérte őket: ne kövessék el azt "a szörnyű hibát", hogy Le Penre voksolnak.^[11]

Az első forduló estéjén Macron és kampánya résztvevői a párizsi 6. kerületi La Rotonde brasserieben ünnepelték az eredményt. Ezt egyesek korainak és túl önelégültnak mondták, olyan viselkedésnek, amely emlékeztetett Nicolas Sarkozy 2007-es választás utáni ünneplésére a Fouquet's étteremben, amelyet szintén sokan bíráltak.^[12] Április 24-én Le Pen lemondott a Nemzeti Front vezetői posztjáról, hogy teljesen ay elnökjelölti kampányára koncentrálhasson.^[13] Április 26-án, mielőtt Macron szakszervezeti tagokkal találkozott volna a szülővárosában, Amiensben, a helyi Whirlpool gyárban, amelyet 2018-ban bezárnak, a helyszínen dél körül váratlanul megjelent Le Pen, hogy a munkásokkal beszéljen. Mire Macron megérkezett a délután, ellenséges tömeggel találkozott, akik kifütyülték, és Le Pent éltették.^[14]

A hivatalos kampányidőszak május 5-én éjfélkor zárult.^[15] Percekkel a kampánycsend kezdete előtt a Macron-kampány dokumentumai és e-mailjei szivárogtak ki egy fájlcserélő oldalon. A kampánycsapat közleményt adott ki, amely szerint a kiszivárgott anyagban hamis dokumentumok is voltak. A digitális világgal foglalkozó online kiadvány, a Numerana "kimondottan unalmasnak" nevezte a kiszivárgott anyagot, amely "egy hard drive tartalmából és En Marche politikai tisztviselpk és munkatársak számos e-mailjéből" állt. Tartalmukat tekintve "emlékeztetők, számlák, kölcsönök aligha óriásinak nevezhtő összegekben, javaslatok és egyebek, többek közt szigorúan személyes és privát társalgások - személyes megjegyzések az esőről és a napsütésről, egy könyv megjelenését megerősítő e-mail, asztalfoglalás barátoknak, stb," olyan dokumentumokkal együtt, amelyeknek nem volt köze Macronhoz.^[16]

A második fordulós hivatalos eredményeket május 10-én teszik közzé.^[17]

Térképek

• 
  Az első helyezett jelölt megyénként (kék: Le Pen)
• 
  Az első helyezett jelölt községenként (2012-es határokkal)

Első forduló előtti felmérések

Macron május 8-án a még hivatalban lévő elnökkel, Hollande-dal együtt vett részt a Németország feletti győzelem éves ünnepségén a Champs-Élyséesn. Május 14-én veszi át formálisan a hivatalt Hollande-tól.^[18][19]

A törvényhozási választásokat, amelyeken a 15. nemzetgyűlést választják, június 11-én és 18-án tartják, két fordulóban.^[20] Ennek az a tétje, többséget kap-e az új elnök a törvényhozásban.

Az elnökválasztás második fordulója után, május 7-én Macron bejelentette, hogy lemond az En Marche! elnöki posztjáról, Le Pen a Nemzeti Front gyökeres átalakítását ígérte, Mélenchon pedig a szavazók mozgósításáre kérte támogatóit.^[18]

Ez a szócikk részben vagy egészben a French presidential election, 2017 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A Francia Alkotmánytanács hivatalos választási oldala (franciául)
• Nicolas Dupont-Aignan for President Archiválva 2017. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (franciául)
• Nathalie Arthaud for President (franciául)
• Benoit Hamon for President (franciául)
• Yannick Jadot for President (franciául)
• Emmanuel Macron for President (franciául)
• Jean-Luc Melanchon for President (franciául)
• Phillipe Poutou for President (franciául)