Bácsföldvár

Óbecsétől 10 km-re délre, Csúrogtól 8 km-re északra fekszik a Ferenc-csatorna partján.

A bácsföldvári táj gyönyörű: a Ferenc-csatorna, a Tisza, a Holt-Tisza, a halastavak, a különböző kisebb-nagyobb vizek - gyönyörű látványt nyújtanak, gazdag állat- és növényvilággal.

Bácsföldvár az összefüggő magyar nyelvterület mai legdélibb települése. A még délebbre fekvő magyar többségű települések (Temerin stb.) már enklávé-jellegűek.

Első említése a 15. században történik. Valaha földvár állott itt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A karlócai béke után kezdett újratelepülni. 1848-ban súlyos harcok és vérengzések helyszíne. A szerbek közel 100 magyar fejét levágtak, és a katolikus templom oltárára tették ki. Ezek a véres tettek nem csak szerb oldalról voltak, a magyar fél is hajtott végre hasonlókat, ámbár nem ilyen véreset.

Bácsföldvárról semmilyen adat nem maradt arra nézve, hogy 1941-ben hogyan történt a magyar csapatok bevonulása, csupán az 1918-as betelepítettek kiutasítása történt meg, akik közül egy sem fizetett életével az intézkedések hatására. A háborús bűnöket kivizsgáló bizottság mégis 5 embert talált felelősnek az 1941-es eseményekért.

1910-ben 6609 lakosából 3795 magyar és 2739 szerb volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásához tartozott.

Az 1944-es becsei gyilkosságok rögtön megkezdődtek a település október 23-i "felszabadulása" után, bár ezek eleinte szórványosak voltak. A foglyok legtöbbjét a községi zárkába vitték, ahol verések és kínzások közepette kb. egy hétig tartották őket fogva. Számukat emelte, hogy november vége felé megtalálták a helyi Nyilaskeresztes Párt tagnévsorát. A kivégzések éjjel történtek a Csonthalom nevű hely közelében. Egy terhes anya is volt a kivégzettek között, akinek ugyanúgy nem kegyelmeztek, mint többi sorstársának. A bácsföldvári áldozatok száma 600 fő körüli.

A délszláv háborúk és a három menekülthullám jelentős változást hozott a falu életébe, közel 500 menekült telepedett meg.

Bácsföldvártól mindössze 3 km-re található a Tisza folyamának szabályozása után megmaradt holtága, az úgynevezett Gyöngysziget melletti Holt-Tisza. A holtág mellett 8 kilométeres hosszúságban üdülőházak helyezkednek el. A Gyöngysziget melletti Holt-Tisza 2008 óta van védelem alatt. E területet északon Óbecse és Törökbecse, délen Csúrog és nyugatról Bácsföldvár határolja. A holtág 23 706 m hosszú, a Tisza vajdasági holtágai közül a leghosszabb. A vizes élőhelyek, mocsarak, gyepek, szikesek változatossága, az itt megtalálható nagyszámú ritka és veszélyeztetett növény- és állatfaj, de különösen a gazdag madárvilág e területnek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi jelentőséget is ad. 1997 óta nemzetközileg fontos madárélőhelynek számít. Gyöngyszigeten beszerezhető a híres krokán szőlőből készült bor, mely még a brit királyi család asztalára is felkerült. A Gyöngysziget körül 22 km-es turista útvonal várja a természet szerelmeseit.

Itt született:

• Yartin József (családi nevén Nyitray) (1857– USA, 1946) hírlapíró, festőművész, műfordító, műkritikus
• Bencz Boldizsár (1910–1949) író, költő, műfordító, újságíró
• Bencz Mihály (1913–1970) költő
• Lovász Pál (1896–1975) költő
• Bori Imre (1929. december 28. – 2004. április 22.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár
• Megyeri Lajos (1935. május 5.) zeneszerző, zenepedagógus, karmester

• Az 1806-ban épült Szent Mihály római katolikus templom: 1807-ben I. Ferenc osztrák császár és magyar király, a róla elnevezett Ferenc-csatorna építését meglátogatta, s látván ez egyszerű szegényes templomot, elrendelte saját költségén az új templom építését. A munkálatok 1833-ra fejeződtek be. 1909-ben a templomot kibővítették és új 46 m magas tornyot emeltek.
• Az 1773-ban épült görögkeleti (szerb) templom
• A neobarokk stílusú városháza
• A Gyöngysziget melletti Holt-Tisza Természetvédelmi Park

• 
  Bácsföldvár látképe
• 
  A Ferenc-csatorna partja Bácsföldvárnál
• 
  A település látképe a Ferenc-csatornával
• 
  A Ferenc-csatorna Bácsföldvárnál
• 
  Vasúti híd a Ferenc-csatornán

• Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában. Budapest, Magvető kiadó, 1991.

• Bácsföldvár története
• A Szent Mihály templom története képekben^{[halott link]}