Bilicsi Tivadar

(1901-1981) magyar színész, táncos komikus

Bilicsi Tivadar, született Grawátsch Tivadar Károly (Budapest, 1901. szeptember 6.[3]Siófok, 1981. július 11.) magyar színész, érdemes és kiváló művész.

Bilicsi Tivadar
1935 körül
1935 körül
SzületettGrawátsch Tivadar Károly
1901. szeptember 6.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1981. július 11. (79 évesen)[1]
Siófok
Állampolgárságamagyar
HázastársaTimár Liza (1942–)
Gyermekeinégy gyermek:
Foglalkozása
  • színész
  • filmszínész
  • IskoláiCsik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium (–1911)
    SírhelyeFarkasréti temető (1-2-454/455)
    Színészi pályafutása
    Aktív évek19191981

    A Wikimédia Commons tartalmaz Bilicsi Tivadar témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség
    Osztályfénykép, Medve utcai elemi iskola, 1907. Középen Fekete Jenő tanító, tőle balra Németh László, jobbra Grawátsch Tivadar, azaz Bilicsi Tivadar

    Szinte minden műfajban maradandót alkotott: színészként, komikusként, táncosként, énekesként, sőt drámai szerepekben egyaránt. Talán legjobban saját szavaival lehet jellemezni:

    Mulattattam, de magam is mulattam.

    Életpályája

    Grawatsch Tivadar bécsi születésű papírkereskedő és a budapesti születésű Tarczal Szerafin gyermeke. „Bilicsi Tivadar édesanyja, Tarczal Szerafin énektanárnő, mégpedig a Budai Iskolában. Kisfiát ellenben a Medve utcai elemibe íratja be, ahol annak osztálytársai között van a majdani író, Németh László is. Tény azonban, hogy a kis Tivadar az első két osztály elvégzése után a harmadikat a Csillag Ilona által vezetett magániskolában járja ki. Negyedikben újra a Medve utcaiba jár.”[4] Érettségi után rövid ideig postatisztviselő volt.

    1919-től kardalos a Feld-féle Budapesti Színházban és az Operában. Eközben Füzy Barnabás színtársulatához szerződött, és Rákosi Szidi színiiskolájába járt. 1920–1922 között kardalos volt Miskolcon. 1925–ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját. 1925–ben Szegedre, majd Miskolcra szerződött színésznek, 1926–27-ben a Király Színház színésze volt. 1928–29-ben a Belvárosi Színház színésze, majd 1929–1931 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1931–32-ben a Fővárosi Operettszínház tagja, majd 1932-ben a Terézkörúti Színpad színésze lett. 1933-tól 1944-ig az Andrássy úti és a Magyar Színházban játszott. 1945-ben a Belvárosi Művész Színházban és az Operettszínházban játszott. 1946-ban a Medgyaszay Színházban operettekben lépett fel. 1947–48-ban a Művész Színházban szerepelt, 1949–1952 között a Fővárosi Operettszínház színésze.

    1952-től a helyreállított egykori Vígszínházhoz, új nevén a Magyar Néphadsereg Színházához szerződött, amely 1961-ben visszakapta a Vígszínház nevet, és ahol 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig játszott. Itt és a társulat kamaraszínházában, a Pesti Színházban játszotta főként drámai szerepeit, Az öreg hölgy látogatása, Hárman a padon, Eljő a jeges, Eredeti helyszín és még sok más darabban bizonyítva tehetsége sokoldalúságát.

    Turnézott az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Svédországban.

    Népszerű színész volt, ezért gyakran szerepelt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Szeretett gyerekeknek is játszani, a Csinn-Bumm Cirkusz nekik született; Keleti László Szamócaként, Bilicsi Tivadar Bruhaha Kelemenként szerepelt benne.

    Évtizedekig a XII. kerületi Csaba utcában élt. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.[5]

    Családja

    1938-ban a Magyar Színházban ismerkedett meg a nála tizenöt évvel fiatalabb Timár Liza színésznővel. 1942-ben házasodtak össze, négy lányuk született: Mária (1943–1994), Katalin (1944), Erzsébet (1946–2016) és Éva (1948).

    Slágerei

    Számos slágert adott elő, nagyon sokat vele azonosítottak:

    Színházi szerepei

    Latabár Kálmán, Sárdy János és Bilicsi Tivadar a Csárdáskirálynőben

    A Színházi adattárban 1949-től regisztrált bemutatóinak száma: 82.[6]

    Filmszerepei

    Emléktáblája:
    VI. kerület, Andrássy út 4.
    Bilicsi Tivadar és feleségének sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben (1-2-454/455) (Bolgár József alkotása)

    Játékfilmek

    • 1932: A vén gazember – Borügynök
    • 1933: ...und es leuchtet die Pußta
    • 1933: Megölöm ezt a Hacseket! (rövid játékfilm)
    • 1935: Az új földesúr – Georg
    • 1935: Ez a villa eladó – Gereblyei Tivadar
    • 1936: Az aranyember – Sajkás tiszt
    • 1936: Barátságos arcot kérek – Dénes Miklós apja
    • 1936: Tisztelet a kivételnek – Tibor
    • 1937: 3:1 a szerelem javára – Borbély
    • 1937: A harapós férj – Balogh Sándor, magánnyomozó
    • 1937: A Noszty fiú esete Tóth Marival – Kopereczky báró
    • 1937: A titokzatos idegen – Bekecs Lajos, altiszt
    • 1937: Az ember néha téved – Demeter, Pákayék inasa
    • 1937: Családi pótlék – Lonthay Tibor vezérigazgató
    • 1937: Édes a bosszú – Peregi, bankár
    • 1937: Két fogoly – Hazatérő katona
    • 1937: Méltóságos kisasszony – Varga, a gondnok
    • 1937: Pesti mese – Főpincér
    • 1937: Rád bízom a feleségem – Ügyvéd
    • 1937: Tokaji rapszódia
    • 1938: A leányvári boszorkány – Helén kérője
    • 1938: A papucshős – Kubala
    • 1938: Beszállásolás – Obitz, Tibor ügyfele
    • 1938: Fehérvári huszárok
    • 1938: János vitéz – Csillagjós
    • 1938: Magyar feltámadás
    • 1938: Nehéz apának lenni
    • 1938: Pillanatnyi pénzzavar – Gellért Lajos, igazgató
    • 1938: Pusztai királykisasszony – Robicsek
    • 1938: Tizenhárom kislány mosolyog az égre – Rezső úr, Piri főnöke
    • 1938: Uz Bence – Lajos, vadász
    • 1939: Áll a bál – Selmeczi Sebestyén
    • 1939: Az utolsó Vereczkey – Tímár
    • 1939: Férjet keresek – Lukács
    • 1939: Halálos tavasz – Boskó Pál, újságíró
    • 1939: Hölgyek előnyben
    • 1939: Nem loptam én életemben – Ungváry nagybátyja
    • 1939: Nincsenek véletlenek
    • 1939: Pénz áll a házhoz – Borsa Tóbiás, vegyészmérnök és feltaláló, Lajos barátja
    • 1939: Semmelweis – Vili
    • 1939: Tökéletes férfi – Csatári, színész
    • 1940: Erzsébet királyné – Johann
    • 1940: Földindulás
    • 1940: Hazafelé – Szakáll Menyhért, molnár
    • 1940: Hétszilvafa – Stefanics
    • 1940: Sok hűhó Emmiért – Szánthódy István
    • 1940: Szeressük egymást – Művezető
    • 1940: Zavaros éjszaka – Hajnaly Ödön, Klári vőlegénye
    • 1941: A beszélő köntös – Putnoky
    • 1941: A cigány – Grófi kappelmeister
    • 1941: Behajtani tilos! – Gilicze Antal
    • 1941: Bob herceg – Ceremóniamester
    • 1941: Csákó és kalap – Dr. Elekes György régész
    • 1941: Haláltánc
    • 1941: Kölcsönkért férjek – Berkenye
    • 1941: Magdolna – Pali bácsi
    • 1941: Leányvásár – Dr. Kiss
    • 1941: Régi keringő – Almády gróf inasa
    • 1941: Tokaji aszú – Devernyák Mátyás, ügyvéd
    • 1941: Végre! – Erdei Tibor mérnök
    • 1942: A 2000 pengős férfi – Péteri, házasságközvetítő
    • 1942: Alkalom – Orvos
    • 1942: Enyém vagy – Kapitány
    • 1942: Jelmezbál – Borbás
    • 1942: Katyi – Geszty Péter, színművész
    • 1943: Anyámasszony katonája – Balázs
    • 1943: Egy nap a világ – Dr. Török Tibor
    • 1943: Éjféli gyors – Borbély
    • 1943: Éjjeli zene – Pallay, nyugdíjas ezredes
    • 1943: Házassággal kezdődik – Alfred
    • 1943: Heten, mint a gonoszok – Pázmándy Péter, festő / Pázmándy Pál, zeneszerző; ikrek
    • 1943: Megálmodtalak – Péter, a vőlegény
    • 1943: Szerencsés flótás – Kázmér
    • 1943: Sziámi macska – Laci
    • 1944: Egy pofon, egy csók – Kovács Béla, Gizike férje
    • 1944: II. magyar kívánsághangverseny
    • 1945: Aranyóra – Oszkár
    • 1947: Fehér vonat[7] – Kovács Ferenc földbirtokos
    • 1951: Déryné – Murányi, Zsiga
    • 1952: Semmelweis – Hammer kocsis
    • 1954: Vasmacska (rövid játékfilm)

    Tévéfilmek

    • 1961: A szerző ma meghal – Az Alcazar börtön igazgatója
    • 1963: Az attasé lánya – Idősebb Mátrai
    • 1963: Színészek a porondon
    • 1965: Tóbiás és a többiek – A császár
    • 1966: Légy ügyes a szerelemben! – A gróf
    • 1966: Nem vagyunk angyalok – Joó Ferenc
    • 1966: Othello Gyulaházán – Vermes
    • 1968: Bors (tévésorozat) – Valdbot Eduárd, a Regmeczi báró (8. részben)
    • 1968: Sárga rózsa – Sajgató
    • 1970: Tévedni isteni dolog
    • 1970: Végállomás, kiszállni!
    • 1971: Nyári játék – Őrnagy úr
    • 1972: Az ember melegségre vágyik – Kreibich bácsi
    • 1972: Egy óra – három arc
    • 1972: Hazai történetek
    • 1973: …és a holtak újra énekelnek – Pópa
    • 1973: A legnagyobb szemtelenség! – Kecskés elvtárs
    • 1973: Az összeesküvés – Jós-pap
    • 1973: Hasonmás
    • 1973: Zenés TV Színház: A szüzek városa – Burghess tiszteletes
    • 1974: A bohóc felesége – Simon
    • 1974: Nász a hegyen – Dabasi
    • 1975: A peleskei nótárius – Hoffer úr
    • 1975: Csontváry – Fényes Adolf
    • 1976: A méla Tempefői – Köteles barát
    • 1977: A szabin nők elrablása – Rettegi Fridolin
    • 1978: Az eltűnt miniatűr – Oskar Külz
    • 1987: A Jávor (archív filmfelvétel)
    • 1995: Muzsikál a mozi 'Filmdalok' (archív filmfelvétel)

    Szinkronok

    ÉvCímSzereplőSzínészSzinkron év
    1955Botocskám, üss!MuzsikusLadislav Pešek1960
    1961Ki volt dr. Sorge?Wolf tábornokRolf Kutschera1965

    Magyar Rádió

    • Szigligeti Ede: A csikós (1935)
    • Miklós Jenő: Mókusok (1936)
    • Clementis Ervin: Nápolyi szerelem (1937)
    • Houghton, Stanley: Szegény megboldogult (1948)
    • Erskine Caldwell: Embervadászat (1950)
    • Kemény EgonGál György SándorErdődy János: Komáromi farsang (1957)
    • Csehov, Anton Pavlovics: Fölfelé a létrán (1960)
    • Királyhegyi Pál: A ház közbeszól (1960)
    • Hársing Lajos–László Endre: Mikrofon a gomblyukban (1961)
    • Rapcsányi László: Az igazi Casanova (1961)
    • Erich Kästner: Három ember a hóban (1963)
    • Neszin, Aziz: Törököt fogtunk!...(1963)
    • Fischer, Leck: Az örök gond (1964)
    • Goll, Joachim: Egy kis házimuzsika (1964)
    • Alan King: A Booher-ügy (1967)
    • Fejér István: A rejtélyes melódia (1967)
    • Thornbjörn Egner: Cincafarkinca és a többiek (1967)
    • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
    • Heltai Jenő: Az én második feleségem (1972)
    • Zdenek Sverák: A három autó (1973)
    • Csehov, Anton Pavlovics: Színészhistóriák (1974)
    • Albert Gábor: Orsi meg a nyuszioroszlán (1975)
    • Szakonyi Károly: Portások (1975)
    • Urbán Gyula: Röffencs, az irigy perselymalac (1975)
    • Vihar Béla: A kék tündér hídja (1975)
    • Forgács István: Papírhold (1976)
    • Mándy Iván: Játék a téren (1977)
    • Saunders, James: Bezzeg régen más volt ez a játék (1977)
    • Giles Cooper: Kapdelcica (1978)
    • Saint-Exupéry: A kis herceg (1981)

    Díjai, elismerései

    Publikációi

    Emlékezete

    • Bilicsi Tivadar portréfilm, MTV 1986. R: Fekete Katalin.
    • „Mulattattam, de magam is mulattam” – Bilicsi Tivadar „víg” színháza, kiállítás a Miskolci Nemzeti Színházban, a Színháztörténeti és Színészmúzeumban
    • Születése 100. évfordulóján, 2001-ben családja díjat alapított. Ebből az alkalomból a MOM-ban kiállítást és emlékműsort szerveztek BILLENIUM címmel. Azóta minden évben, azonos helyszínen és időpontban kerületi rendezvény "Hegyvidéki Ősz" keretében adják át a Bilicsi-díjat.
    • Emléktábla őrizte nevét a család nevezetes rezidenciája, a XII. kerületi Csaba utcai villa falán is. A ház tatarozása után azonban már nem kerülhetett vissza eredeti helyére.

    Jegyzetek

    Források

    További információk