Breszt

Breszt neve valószínűleg a szilfa szóból származik.^[6]

Más elmélet szerint viszont a litván brasta, azaz gázló szóból ered a város neve.^[7]

A város a fővárostól, Minszktől 320 km-re délnyugatra található,^[8] Polézia nyugati szélén, ami egy lapos mocsaras síkság. A város nyugati részén folyik a Muhavec a Nyugati-Bugba.

Középkorban

A város középkori szláv alapítású. Első említése 1019-ből származik (a Kijevi Rusz évkönyvében).^[9] Ekkoriban a Beresztje nevet viselte, innen ered mai elnevezése is. A 11. században a Turovi fejedelemséghez tartozott, majd 1044-ben a Kijevi Rusz része lett. A város fontos kereskedelmi csomópont volt ekkor. Itt találkoztak a Lengyelország, a Baltikum és a Fekete-tenger felé tartó utak. 1179-ben III. Kázmér lengyel király megtámadta a várost, majd 1182-ben elfoglalva, Breszt Lengyelország része lett.^[10] 1222-ben a volhíniai herceg elfoglalta a várost, de a lengyel királyok többször próbálták visszafoglalni sikertelenül. A 13. században a mongolok támadták meg Bresztet, de a károkat illetően nem maradtak fenn írásos források. Ekkoriban már állt egy kisebb erőd, de a komolyabb munkálatok Vlagyimir Vaszilkovics volhíniai herceg uralma idején, 1276-ban kezdődtek meg.^[10]

1319-ben került litván kézre, ekkoriban már Breszt-Litovszk néven ismert, és a város aranykora is erre az időszakra esett.^[11] Nem sokkal később Andrej volhíniai herceg újra megszerezte a várost, de 1341-ben ismét litván uralom alá került. Ekkor már nagyhercegség a mai Fehéroroszország teljes területét megszerezte.^[11] 1349-ben ismét lengyel terület lett, ami csak 1366-ban, egy egyesség után változott meg, amikor véglegesen litván uralom alá került. Ekkor a nagyherceg Gediminas, a belarusz nyelvet tette meg hivatalos nyelvvé.^[11]

Breszt fejlődését megtörte a teuton lovagok portyázása, betörése a városba és környékére. A 15. század elejére szükség volt valamit tenni, ezért a lengyel és litván uralkodók szövetkeztek, és 1410. július 15-én megütköztek a grünwaldi csatában.^[11] A csatát követően ismét fejlődésnek indult a város. 1446-1569 között a parlament székhelye volt a Trock Vajdaság részeként. Mengli Giráj krími kán 1500-ban megtámadta a várost, de ez az ideiglenes helyzet nem tartott sokáig, így a város fejlődését nem érintette.^[11]

1554-ben a város címert kapott, amely két folyó találkozásánál álló kőtornyot ábrázol, piros háttérrel. 1559-ben alapították Radzivil nyomdát, és 1563-ban kinyomtatták a breszti bibliát.^[11]

A Lengyel–Litván Unió részeként

1569-ben a Lengyel–Litván Unió része lett. 1596-ban a breszti zsinaton hirdették ki a belorusz ortodox egyház csatlakozását a lengyel katolikus egyházhoz. 1620-ban Theophil konstantinápolyi pátriárka ellátogatott az unió egykori ortodox területeire, és felszólította a hívőket, hogy térjenek vissza az ősi hitre.^[12] 1648-ban Bohdan Hmelnickij felkelésével egy időben a város lakossága felkelt a lengyel uralom ellen. A felkelés elbukott, a várost felégették.^[12]

Az orosz uralom idején

1795-ben, Lengyelország harmadik felosztása során került Oroszországhoz.^[13] 1802-1836 között négyszer égett le a város, egyesek szerint szándékosan gyújtották fel, hogy elűzzék a lakókat a vidékről. 1835-ben ezért elkezdték lebontani az épületeket, és három kilométerre keletre új város építésébe kezdtek. A város utcáit lekövezték, és a mai napig megtalálhatóak.^[13]

1830-ban határozták el a breszti erőd építését. 1836. június 1-jén tették le hivatalosan az erőd alapkövét.^[13] A század végén a birodalom egyik legfontosabb vasúti csomópontja lett, pályaudvarát 1886-ban adták át.

Forradalmi mozgalmak a várost is elérték. 1873-ban a téglagyárban sztrájkoltak a jobb munkakörülményekért. 1905-re a forradalmi szervezetek már saját irodával rendelkeztek. Ez év január 19-én a többi orosz városhoz hasonlóan Bresztben is zavargások törtek ki, a rendőrség 74 résztvevőt letartóztatott.^[13]

Az első világháború a várost 1915-ben érte el, amikor a németek megtámadták, és a lakosságnak kelet felé kellett menekülnie. 1915. augusztus 26-án el is esett, és 1918-ig német megszállás alatt állt Breszt.^[13]

20. században

Az első világháború végén (1917. december 22. – 1918. március 3.) itt tartották a német–orosz béketárgyalásokat (breszt-litovszki béke). 1919. február 20-án a lengyelek elfoglalták Bresztet, de a következő év augusztusában a szovjetek visszafoglalták. Az 1921. március 18-án aláírt rigai békeszerződés szerint Lengyelországhoz került a város.^[13] A Lengyelországot megtámadó németek 1939. szeptember 14-én foglalták el, majd a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében szeptember 22-én átadták a Szovjetuniónak.^[14] Egy hónappal később szovjet típusú választást tartottak, majd a város a Belarusz SzSzK része lett. A városban eluralkodott a terror, a félelem, a nyomor.^[14] 1941-ben a német támadásnak a breszti erőd egy hónapon át (július 20-áig) állt ellen. Az erőd védőit annak elfoglalása után a németek kivégezték. 1965 óta a „Hős Erőd” címet viseli.

A város 1944 júliusában szabadult fel, azóta gyors ipari és népességi növekedésen ment keresztül (ez utóbbi máig tart), a Szovjetunió nyugati kapujaként volt Lengyelország felé. Az 1980-as években a Breszt–Moszkva autópálya (az ún. „Brezsnyevka”) megépülésével tovább nőtt a város közlekedési jelentősége.

Breszt éghajlata kontinentális. Egy évben átlagosan 160 nap eső, 68 nap hó hullik. Köd 33 nap figyelhető meg, zivatar pedig 27 nap.^[15]

A város lakossága nemzetiség szerint 2009-ben: belarusz – 82 %, orosz – 10,7 %, ukrán – 4 %, lengyel – 1 %, zsidó – 0,07 %^[19]

Breszt Fehéroroszország elektronikai iparának egyik központja, fényforrásgyára a gépipart látja el alkatrészekkel. A Bresztgazoapparat a gázfelszerelések gyártásában, a Cvetotron vállalat pedig a mikroelektronikában tölt be fontos szerepet. A városban fejlett a textil- (szőnyegkombinát, harisnyagyár, kötszövőüzem) és az élelmiszeripar (húskombinát, tejkombinát, likőrgyár). Vasbeton szerkezetek gyártása is folyik. A város és a Breszti járás szabadkereskedelmi övezetnek számít. Két közúti határátkelőhely (Varsavszkij moszt, Kozlovicsi) és három vámterminál üzemel a városban.^[20]

2007. október 1-jén a munkanélküliség 0,96% volt.^[21] Ebben a költségvetési hiány 900 millió belarusz rubel volt.^[22]

A város első számú nevezetessége az 1836–1842 között épült breszti erőd, amely ma a Nagy Honvédő Háború emlékhelye. A régi épületek nagy része elpusztult a háborúban, a fennmaradtak közül meg kell említeni a Kresztovozdvizsenszkaja-templomot (1856), a garnizon számára épült Szt. Miklós-templomot (1856–1879), a Szimeon-katedrálist (1865–1868), valamint az egykori Szt. Miklós-katedrális helyén 1904–1906-ban épült újabb templomot. A Beresztje archeológiai múzeum Breszt középkori múltját mutatja be.

A várostól 70 km-re északra fekszik a Białowieża-erdő, az európai síkvidéket egykor borító hatalmas kiterjedésű lombhullató és vegyes őserdő utolsó megmaradt darabja.^[23] Az erdő ad otthont az európai bölény, a kontinens legnagyobb szárazföldi állata^[24] 800 példányának,^[25] mely a legnagyobb szabadon élő állomány a világon.^[24] Az UNESCO világörökség része, bioszféra-rezervátum és Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület.

Ljudmila Ivanovna Csernih 1974-ben felfedezett egy kisbolygót, amelyet a város után 3232 Brest-nek nevezett el.^[26]

A városban két egyetem található: Puskin Állami Egyetem és Breszt Állami Technikai Egyetem

Breszt testvértelepülései:^[27]

•  Oroszország, Orjol
•  Oroszország, Moszkva
•  Oroszország, Nyizsnyij Tagil
•  Oroszország, Asztrahán
•  Oroszország, Kovrov
•  Oroszország, Tyumeny
•  Oroszország, Petrozavodszk
•  Oroszország, Szentpétervár
•  Ukrajna, Luck
•  Ukrajna, Ivano-Frankivszk^[28]
•  Ukrajna, Odessza
•  Lengyelország, Lublin^[29]
•  Lengyelország, Biała Podlaska
•  Lengyelország Siedlce
•  Lengyelország, Terespol
•  Bulgária, Pleven
•  Románia, Botosán
•  Hollandia, Coevorden^[30]
•  Kína, Xiaogan
•  Franciaország, Port-sur-Saône
•  Németország, Schussental (Weingarten, Ravensburg, Baienfurt, Baindt, Berg)
•  Szíria, Aleppó
•  Izrael, Asdód^[31]

A Wikimédia Commons tartalmaz Breszt témájú médiaállományokat.

• Látnivalók Archiválva 2009. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul)
• Városi portál