Creative Commons

A Creative Commons weblapja lehetővé teszi a szerzői jogi oltalom (copyright) alá eső művek tulajdonosainak, hogy az oltalom alatt álló jogok egy részét a közösségre hagyományozzák, míg más részét maguknak megtartsák. Mindezt változatos licenc- és szerződés-formákkal segítik, amelyek lehetővé teszik például a teljes közkinccsé nyilvánítást éppúgy, mint számos szabad licenc formát a nyílt tartalom biztosításához. A cél a jelenlegi szerzői jogi törvények problémáinak elkerülése, amelyek a tudás megosztását akadályozhatják, tekintve, hogy az innovációk és az új ötletek a már meglévőekre épülnek.

A Creative Commons a teljes jogi védettség – „minden jog fenntartva” – és a közkincs (köztulajdon) közötti széles skálán kíván létrehozni rugalmas és korszerű védelmet („néhány jog fenntartva”). A CC-licencek lehetővé teszik a szerzők számára, hogy szerzői jogaikat megtartsák, de ezzel egyidőben lehetőséget biztosítsanak – különböző korlátok között – a mű feldolgozására, terjesztésére.

A projekt számos szabad licencet kínál. A világhálón való publikálás elősegítése érdekében felkínálnak olyan RDF/XML metaformátumot is, ami pontosan leírja a mű licencfeltételeit, és így könnyíti a művek automatikus feldolgozását és a licencelt művek azonosítását. Felkínálnak továbbá egy „Alapítók Copyrightja” (Founders' Copyright)^[3] szerződést, amely az Egyesült Államok alkotmányát megszövegezők elveinek és eredeti céljainak megfelelő jogvédelmet biztosít. Az ez alatt közzétett mű 14 év után közkincs (public domain) lesz, hacsak a szerző újabb 14 évre nem hosszabbítja meg a licencet.

A Creative Commons licencei az alábbi jogokat biztosíthatják:

	to Share	A mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható.
	to Remix	Származékos művek (feldolgozások) hozhatóak létre.

A Creative Commons licencei négy korlátozó feltétel különböző variációiból állnak össze. Ezek az alábbiak lehetnek:

	Attribution[4]	Nevezd meg!	BY	szabad licenc[5]	A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a mű címét).
	Share Alike	Így add tovább!	SA	szabad licenc[5]	A mű a jelenlegivel megegyező, vagy azzal csereszabatos licenc alatt terjeszthető.
	Non Commercial	Ne add el!	NC	nem szabad licenc[5]	A mű nem használható fel kereskedelmi célokra.
	No Derivative Works	Ne változtasd!	ND, NoDerivs	nem szabad licenc[5]	A mű nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű.

E négy feltétel alapján állították össze a Creative Commons-licenceket.

A legújabb licenccsalád

Creative Commons 4.0 licencek nevei	Jogok		Korlátozások[6]			Megfelelés a Szabad kulturális művek feltételeinek
Attribution (CC-BY-4.0) Nevezd meg!						szabad licenc[5]
Attribution – No Derivative Works (CC-BY-ND-4.0) Nevezd meg!–Ne változtasd!						nem szabad licenc[5]
Attribution – Non Commercial – No Derivative Works (CC-BY-NC-ND-4.0) Nevezd meg!–Ne add el!–Ne változtasd!						nem szabad licenc
Attribution – Non Commercial (CC-BY-NC-4.0) Nevezd meg!–Ne add el!						nem szabad licenc
Attribution – Non Commercial – Share Alike (CC-BY-NC-SA-4.0) Nevezd meg!–Ne add el!–Így add tovább!						nem szabad licenc
Attribution – Share Alike (CC-BY-SA-4.0) Nevezd meg!–Így add tovább!						szabad licenc
Public Domain (CC0) közkincs[7]						szabad licenc

Korábban használt licencek

Creative Commons 1.0 licencek:

• No Derivative Works
• No Derivative Works – Non Commercial
• Non Commercial
• Non Commercial – Share Alike
• Share Alike

Creative Commons 2.0, 2.5 és 3.0 licencek:

• Attribution (pl. CC-BY-3.0)
• Attribution – No Derivative Works (pl. CC-BY-ND-3.0)
• Attribution – Non Commercial – No Derivative Works (pl. CC-BY-NC-ND-3.0)
• Attribution – Non Commercial (pl. CC-BY-NC-3.0)
• Attribution – Non Commercial – Share Alike (pl. CC-BY-NC-SA-3.0)
• Attribution – Share Alike (pl. CC-BY-SA-3.0)

A Wikipédián ezek egy részét jelenleg is használjuk.

A Creative Commons hivatalosan 2001-ben indult. A kezdeményezés elindítója és a projekt jelenlegi vezetője Lawrence Lessig, a Stanford Jogi Egyetem jogprofesszora, aki a szervezetet azért indította, hogy ezzel is segítse azon célok elérését, melyet a híres Eldred kontra Ashcroft perben képviselt. Az eredeti Creative Commons licenckészletet a szervezet 2002. december 16-án tette közzé.^[8]

A licencek 4.0 jelölésű revíziója 2013. november 25.-én jelent meg.^[9] A 3.0 sorozathoz képest néhány fontos, de a feltételeket nem befolyásoló pontosításon és egyszerűsítésen túl tartalmaz számos jelentős újdonságot is; ilyenek a licenc olyan megfogalmazása, hogy az adoptálás nélkül megfeleljen nemzetközi szinten is, az adatbázisok védelmére vonatkozó sui generis jogok szabályozása, a szerző személyhez fűződő jogainak illetve a védjegyekkel kapcsolatos szabályozások pontosítása, a hivatkozások módjának a kialakult gyakorlathoz alakítása, a szerző kérése alapján nevének eltávolítása származékos művekről, a licencsértések rugalmasabb feloldása, az olvashatóság és a struktúra javítása.

A projekt elnyerte a Golden Nica díjat a 2004-es Prix Ars Electronica-n a „Hálózati jövőkép” kategóriában.

A Creative Commons-szal kapcsolatosan döntő, hogy sikerül-e integrálni az adott ország jogrendjébe.

A következő országokban van érvényben:

• Amerikai Egyesült Államok
• Ausztrália
• Ausztria
• Belgium
• Brazília
• Finnország
• Franciaország
• Hollandia
• Horvátország
• Japán
• Kanada
• Magyarország
• Németország
• Olaszország
• Spanyolország
• Tajvan

A Wikimédia Commons tartalmaz Creative Commons témájú médiaállományokat.

• Creative Commons (angolul)
• Creative Commons Magyarország (magyarul)
• Kreatív kommonisták és a kiberjog Elvise (cikk a Creative Commonsról és a honosítás nehézségeiről) (magyarul)
• Demystifying the Creative Commons License – Tóth Péter Benjamin írása a CC-ről (angolul)
• Creative Humbug A CC kritikája (angolul)
• Creative Humbug? Bah the humbug, let’s get creative! Válasz a fenti kritikára (angolul)
• BBC to Open Content Floodgates The BBC's Creative Archive project (angolul)
• Magyar CC fotók gyűjtése a Flickren

• Creative Commons Magyarország