Dáka

	Dáka
; Dáka címere	; Dáka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Nagy Norbert (független)
Irányítószám	8592
Körzethívószám	89
	Népesség
Teljes népesség	641 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	24,92 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	25,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 17′ 16″, k. h. 17° 25′ 41″, k. h. 17° 25′ 41″
	Dáka Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Dáka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dáka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Dáka község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

Pápától délnyugatra, Kéttornyúlak és Nagyalásony közt fekvő település.

Megközelítése

Központján a Kamond és Pápa között húzódó 8403-as út halad végig, közúton ezen érhető el Jánosháza térsége (a 8-as főút), illetve a 83-as főút pápai elkerülője felől is. A szomszédos települések közül Pápasalamonnal (és a 8401-es úttal) a 84 108-as, Pápadereskével (és a 834-es főúttal) pedig a 84 111-es számú mellékutak kötik össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal és a Pápa–Csorna-vasútvonal (illetve a már megszűnt Tatabánya–Pápa-vasútvonal) közös szakaszának Pápa vasútállomása, körülbelül 10 kilométerre északkeletre.

Története

Dáka és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt előkerült régészeti leletek tanúsága szerint.

Nevét az oklevelek 1320-ban említették először Dalka néven.

A település a 14. században a Hathalmy család, a 17. században pedig a Bottka család birtoka volt.

A török hódoltság alatt elpusztult, de később újraépült.

Az 1700-as évektől birtokosai a Nádasdy és a Festetics család voltak.

1858-ban gróf Zichy Antónia, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye vásárolta meg.

A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.

1910-ben 942 lakosából 917 magyar, 15 német volt. Ebből 278 római katolikus, 544 református, 110 evangélikus volt.

Dákától délnyugatra feküdt egykor, Podár Árpád-kori település is:

Podár

Podár nevét 1239-ben említette először oklevél. Ekkor IV. Béla király birtokai közé tartozott.

IV. Béla király 1240-ben a falut a Szák nemzetség Gyaláni ágához tartozó I. Konrádnak, a királyné pohárnokmesterének ajándékozta a falut, ugyanis ő vitte hírül IV. Béla királynak V. István születését. A Jó hírnek örvendő apa ekkor I. Konrádot Podár, Veszprém vármegyében levő faluval jutalmazta meg.

Podár ma puszta Dáka délnyugati határában.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Farkas Dezső (független)^[3]
1994–1998: Farkas Dezső (független)^[4]
1998–2002: Farkas Dezső (független)^[5]
2002–2006: Farkas Dezső (független)^[6]
2006–2009: Farkas Dezső (független)^[7]
2009–2010: Végh József (független)^[8]
2010–2014: Végh József (független)^[9]
2014–2019: Végh József (független)^[10]
2019–2024: Dr. Nagy Norbert (független)^[1]
2024– :

A településen 2009. augusztus 9-én időközi polgármester-választást tartottak,^[8] az előző polgármester lemondása miatt.^[11]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	631	624	639	624	658	641
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,5% németnek, 3% románnak mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,9%, református 25,9%, evangélikus 6,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,8% (34,9% nem nyilatkozott).^[12]