Dánia az Eurovíziós Dalfesztiválokon

Évről évre

Dánia már az első, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválra is jelentkezett, de végül nem vett részt, hanem egy évvel később, 1957-ben debütált.

Első győzelmüket 1963-ban szerezték, így az 1964-es versenynek Koppenhága adott otthont. Azonban az 1966-os rossz eredmény után a DR a visszalépés mellett döntött, és csak 1978-ban csatlakozott újra.

A nyolcvanas években sok sikert arattak. Bár győzniük nem sikerült, kétszer is a harmadik helyen végeztek. Ezzel szemben az 1993 és 2003 között érvényben lévő kieséses rendszer értelmében 1994-ben, 1998-ban és 2003-ban sem vehettek részt az előző évi rossz eredmény miatt. 1996-ban rendhagyó módon egy előválogatót rendeztek, ahol nem sikerült kivívniuk a részvételt, és így 1995-ös ötödik helyük ellenére nem vehettek részt.

A rossz eredmények után 2000-ben sikerült megnyerniük a versenyt. A két győzelmük között eltelt harminchét év akkoriban rekordnak számított. Hazai pályán a második helyet érték el, ám a következő évben debütálásuk óta először végeztek az utolsó helyen. Az elődöntőket 2004-ben vezették be. Első alkalommal, bár közel voltak a továbbjutáshoz, nem tudták kivívni a döntőbe kerülést. A következő évben már sikerrel vették az elődöntőt, és a döntőben az első tízben végeztek. A jó eredménynek köszönhetően 2006-ban automatikusan döntősök voltak, ott azonban nem tudták megismételni a jó szereplést. 2007-ben második alkalommal estek ki az elődöntő során. A 2008-as szabálymódosítás értelmében az addigi egy elődöntő helyett két kisebbet rendeztek. 2008-ban és 2009-ben is továbbjutottak, ám a döntőben nem tudtak az első tízben végezni.

2010-ben az elődöntő után a döntőben is meg tudták ismételni a sikert, és a negyedik helyen zártak. 2011-ben sorozatban második alkalommal végeztek az első tízben, ekkor ötödikek lettek. 2012-ben is döntőbe jutottak, egy évvel később pedig a harmadik győzelmüket aratták. Emmelie de Forest Only Teardrops című dala egyben az eddigi legtöbb pontot szerzett dán dal. A következő évben Koppenhágában, egy volt hajógyári szerelőcsarnokban rendezték a versenyt. Hazai pályán Basim kilencedik lett. A következő két évben azonban kiestek az elődöntőben. 2017-ben továbbjutottak, és a huszadik helyen végeztek. A következő években is kvalifikáltak a döntőbe. 2018-ban Rasmussen kilencedik, míg 2019-ben Leonora tizenkettedik helyen végzett.

2020-ban Ben & Tan képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. Bár ezúttal is jelentkeztek az ország nemzeti döntőjébe, a dán közmédia nem válogatta be őket az élő adás mezőnyébe és végül nem kaptak újabb lehetőséget az ország képviseletére a következő évben. 2021-ben nem sikerült továbbjutniuk a döntőbe, összesítésben tizenegyedik helyen végeztek. 2022-ben sem jutottak tovább, ekkor tizenharmadikak voltak, majd 2023-ban, amikor Dánia először küldött feröeri versenyzőt, szintén nem sikerült továbbjutniuk, tizennegyedikek lettek az elődöntőben.

Nyelvhasználat

Dánia eddigi ötvenegy dalából huszonkilenc dán nyelvű, huszonkettő pedig angol nyelvű volt.

2019-es daluk többsége angol nyelven hangzott el, de tartalmazott dán, francia és német nyelvű szöveget is.^[1]

A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Dánia indulóinak dán nyelven. Ezt a szabályt 1999-ben véglegesen eltörölték. Azóta minden évben angol nyelvű dallal neveztek, így az 1997-es dal az utolsó, amelyet dán nyelven adtak elő.

Nemzeti döntő

Dánia nemzeti döntője a Dansk Melodi Grand Prix, és az ország debütálása óta minden alkalommal ennek segítségével választották ki indulójukat. Azokban az években, amikor Dánia nem vett részt a nemzetközi versenyen, nem rendezték meg.

A nemzeti válogatót kezdetben több előadó részvételével rendezték, akik közül egy zsűri választotta ki a győztest. 1962-ben a svéd és norvég nemzeti döntő mintjára mindegyik dalt két különböző előadó is előadta,^[2] de ez náluk nem vált jellemzővé, a következő évben visszatértek az eredeti formátumhoz.

1964-ben első alkalommal a nézők szavazhattak, levelezőlap segítségével. A dalok előadása után öt napon keresztül lehetett szavazni, és a dán tévé 233.465 szavazatot kapott.^[3] 1966-ban regionális zsűrik választották ki a nyertest.^[4]

Tizenegy éves kihagyás után 1978-ban rendezték meg újra a Melodi Grand Prix-t, és regionális zsűrik alakították ki a végeredményt. Érdekesség, hogy a mezőnyben ott volt az 1963-ban győztes Grethe Ingmann, és az Olsen-fivérek is, akik huszonkét évvel később nyerték meg a versenyt, ekkor azonban egyikük sem tudta kivívni a részvétel jogát.^[5]

1990-ben már a nézők választották ki az indulót, telefonos szavazás segítségével. A szavazás két körből állt: az első fordulóból az első öt helyezett jutott tovább, és utána már csak ezekre lehetett szavazni.^[6] A következő években is ezt a lebonyolítási rendszert alkalmazták.

2007-ben először rendeztek elődöntőket is.^[7] A svéd Melodifestivalen mintájára a kiesett dalok közül a legjobbak egy vigaszágas elődöntőben kaptak egy második esélyt. Meglepetésre egy vigaszágról érkezett dal lett a végső győztes. 2009 óta nem rendeztek elődöntőt, a döntőben tíz dal versenyzett. Szintén a svéd nemzeti döntő mintájára a dalok kettesével párbajt vívtak egymással, egyenes kieséses rendszerben dőlt el az induló kiléte.^[8]

1957–2023

Dánia a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben: Hely Ország Pont 1.  Norvégia 120 2.  Hollandia 112 3.  Svédország 100 4.  Izland 98 5.  Ukrajna 65 6.  Svájc 53 7.  Írország 51 8.  Litvánia 51 9.  Ausztrália 50 10.  Belgium 50

Dánia a következő országoktól kapta a legtöbb pontot az elődöntőben: Hely Ország Pont 1.  Norvégia 93 2.  Svédország 93 3.  Izland 76 4.  Hollandia 76 5.  Írország 68 6.  Lettország 66 7.  Észtország 63 8.  Magyarország 53 9.  Litvánia 46 10.  Svájc 45

Dánia még sosem adott pontot az elődöntőben a következő országoknak: Csehország, Monaco, Szlovákia

Dánia mindegyik országtól kapott legalább egy pontot az elődöntőkben.

Dánia a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben: Hely Ország Pont 1.  Svédország 398 2.  Norvégia 209 3.  Németország 193 4.  Egyesült Királyság 166 5.  Írország 136 6.  Izland 131 7.  Svájc 122 8.  Hollandia 106 9.  Ausztria 100 10.  Franciaország 98

Dánia a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben: Hely Ország Pont 1.  Norvégia 221 2.  Svédország 214 3.  Izland 194 4.  Hollandia 142 5.  Egyesült Királyság 134 6.  Írország 131 7.  Németország 118 8.  Franciaország 111 9.  Izrael 109 10.  Finnország 97

Dánia még sosem adott pontot a döntőben a következő országoknak: Andorra, Fehéroroszország, Horvátország, Grúzia, Marokkó, Montenegró és Szlovákia

Dánia mindegyik országtól kapott legalább egy pontot a döntőkben.

OGAE-szavazás

Kategória	Év	Előadó	Dal	Eredmény az Eurovízión		Helyszín
				Helyezés	Pontszám
OGAE Song Contest Poll	2010	Chanée és N'evergreen	In a Moment Like This	4.	149	Norvégia, Oslo
	2013	Emmelie de Forest	Only Teardrops	1.	281	Svédország, Dánia

• 
  Birthe Wilke és Gustav Winckler Frankfurtban (1957)
• 
  Raquel Rastenni Hilversumban (1958)
• 
  Grethe és Jørgen Ingmann Londonban (1963)
• 
  A DQ Helsinkiben (2007)
• 
  Simon Mathew Belgrádban (2008)
• 
  Chanée és N’evergreen Oslóban (2010)
• 
  A Friend in London Düsseldorfban (2011)
• 
  Emmelie de Forest Malmöben (2013)
• 
  Basim Koppenhágában (2014)
• 
  Az Anti Social Media Bécsben (2015)
• 
  A Lighthouse X Stockholmban (2016)
• 
  Anja Nissen Kijevben (2017)
• 
  Rasmussen Lisszabonban (2018)
• 
  Leonora Tel-Avivban (2019)
• 
  A REDDI Torinóban (2022)
• 
  Reiley Liverpoolban (2023)

• Dánia a Junior Eurovíziós Dalfesztiválokon

• Dánia profilja az eurovision.tv-n
• A DR eurovíziós honlapja