Fütyülés

Fütyüléskor (legalábbis emberi hangkibocsátó esetén) az ajkak és a fogsorok közötti keskeny szájrésen átáramló levegő rezgése eredményezi a hallhatóvá váló hangot. Ilyenkor a szájüreg lényegében Helmholtz-rezonátorként működik, melynek paraméterei pillanatról pillanatra változtathatók aszerint, hogy a fütyülő személy (vagy állat) hogyan domborítja a nyelvét a szájpadláshoz és a szájréshez viszonyítva, illetve milyen egyéb módon befolyásolja azokat (pl. egy vagy több ujj, esetleg idegen tárgy szájrésbe való helyezésével). A fütyüléssel keltett hang jellemző tulajdonságai – hangszíne, hangmagassága stb. – ennek megfelelően változnak a fütyülés során.

Bár elméletileg nincs nagy különbség fütyüléskor aközött, amikor a szájrésen áthaladó levegő kifelé vagy befelé halad, figyelemfelhívó célú fütyülés – ahol lényeges, hogy a keletkező hang messze elhelyezkedő kommunikációs partner számára is hallható legyen – lényegében csak kifújással történhet. Dallamfütyülés esetében, tehát amikor fontosabb a hang moduláltsága, mint annak hangereje, a levegő befelé való áramoltatásával (tehát belégzéssel) közel azonos minőségű hangzás érhető el, mint kifújással, bár ez utóbbi módon keltett hang sokkal jobban szabályozható és árnyalható.

A kifújással és beszívással történő fütyülés átváltásai a hallgatók számára szinte észrevétlenek tudnak maradni, főleg ha a fütyülő személy e téren gyakorlott. Ha a légzési váltást megelőző utolsó hang és az azt követő első hang között hangmagasságbeli különbség van, akkor a fütyülő személy anélkül tud váltani kilégzésről belégzésre (vagy fordítva), hogy ezt a hallgatóságból (feltéve, hogy nem kifejezetten szakértőkről van szó) bárki észrevenné. Ha azonos hangmagasságú hangok fütyülése közben kell levegővételt váltani, ott pillanatnyi hiátusokat a laikus hallgatóság is képes észlelni, de a két szomszédos hang közötti szünet ilyen esetben sem szükségszerűen nagyobb, mint amikor egy fúvóshangszerrel játszanak azonos hangmagasságú hangokat legato módban.

Mivel fütyüléssel jellemzően messzire hangzó, éles, figyelemfelkeltésre kifejezetten alkalmas hangzás állítható elő, a fütty használatának legjellemzőbb terepe az ember–ember vagy ember–állat közti kommunikáció, kibocsátásának leggyakoribb célja pedig figyelemfelhívás vagy figyelmeztetés. Gyakori alkalmazási területe még a véleménynyilvánítás, amely helyzettől függően lehet élénk tetszés és határozott nemtetszés kinyilvánítása is. Utóbbi megjelölésére született meg a kifütyülés kifejezés, amely valamely emberi produkció ([politikai] szónoklat, zenei vagy színielőadás stb.) közönségének bizonyos hányada által együttesen kiadott, ellenszenvet, megszégyenítést vagy tiltakozást kifejező fütyülést jelent. Ugyanebben a körben említendő fogalom a füttykoncert is, amely szófordulatot jellemzően a közönség számottevő része által, erőteljes, illetve hosszan tartó fütyüléssel kifejezett nemtetszés-nyilvánításának megjelölésére szokták alkalmazni.

A zenei dallamok reprodukálását célzó (dallam)fütyülés kifejezetten az emberi kultúra része, és a fütyülő személy, vagy az őt hallgató közönség szórakoztatását célozza. Ez utóbbi célra a fütyülés már csak azért is kifejezetten alkalmas, mert képes reprodukálni közismert dallamok hangzását bármely hallgató által azonosítható és élvezhető módon, bármiféle segédeszköz nélkül, illetve anélkül, hogy az előadó a dallam ívét leszámítva bármilyen egyéb információval rendelkezne a zeneműről (pl. ismerné a szövegét, szerzőjét, vagy akár csak a címét).

A klasszikus zenében

A zenetörténetben aránylag kevés komolyzenei zeneszerző komponált füttyszólamot vagy fütyüléssel előadott szakaszokat a műveibe, aminek fő okai között minden bizonnyal ott található az így kelthető hangok viszonylag szűk (egyéni adottságoktól és gyakorlottságtól függően legfeljebb 2-3 oktávnyi) hangterjedelme, és a dallamos fütyülés korlátozott hangereje is. A könnyűzenei komponisták a klasszikus komolyzenei szerzőkhöz képest valamivel szívesebben nyúlnak ehhez a lehetőséghez, de a fütty vagy a dallamfütyülés a könnyebb műfajok számainál is többnyire csak hangulatfestést szolgál.

A könnyűzenében

A közismertebb, füttyszólamot, illetve fütyüléssel előadott szakaszokat tartalmazó könnyűzenei művek között említhetők az alábbi dalok:

• Bobby McFerrin: Don’t Worry, Be Happy;
• Scorpions: Wind of Change;
• Bangles: Walk Like An Egyptian;
• John Lennon: Jealous Guy;
• Hungária: Ciao, Marina;
• KFT: Elizabet;
• Seress Rezső: Én nem tudom, mit hoz a holnap (Dévényi Ádám-Trunkos András 1986-os feldolgozásában).
• Szintén vannak fütyült dallamszakaszok a Monty Python csoport közismert slágerében, az eredetileg a Brian élete című film záródalaként komponált Always Look on the Bright Side of Life számban, Eric Idle szerzeményében is. Utóbbit, több más szerző mellett Soltész Rezső is feldolgozta, magyar szöveggel, Nézd az élet jó oldalát! címmel (és több ismert hazai előadó közreműködésével); a refrén jellegzetes füttyszólama abban a verzióban is felhangzik.
• Az Omega együttes Trombitás Frédi című dalának szövegében:

Hátam mögött mégfütty se szól, mint rég… ;

a dalban ugyanott egy éles füttyszó is hallható.

• Pápai Joci Az én apám című számában fütyült szólam is van, illetve a Molnár Ferenc Caramel által írt dalszövegben

A szél fütyült altatót, legyen álmom szép /A szél fütyült altatót, ma is hallom még

szövegrész is szerepel.

A kevéssé közismert könnyűzenei művek közül vannak fütyült szakaszok

• a Stratovarius nevű finn power metal együttes 14., Nemesis című lemezének némely dalaiban is, ezek előadója Joakin Jokela vendégzenész;
• hasonlóan hallható fütyülés a Bright Eyes és a Neva Dinova One Jug of Wine, Two Vessels című lemezén is, a fütyült szólam előadója ott Casey Scott.

A magyar népzenében

• Mit fütyül a vadliba a rigónak? – szatmári népdal; a Rojtos feldolgozásában megjelent az együttes Véled összeakadék című, 2002-es albumán.

Katonadalokban

• Az Ott, ahol a Dnyeszter vize zúg (más néven Lengyel szabadságdal) című első világháborús katonadalnak a szövegében jelenik meg a szél fütyülése, Falk Richárd fordításában így:

(…) Hallga, hallga mit fütyül a szél,Lengyel földről bús mesét mesél.Lengyel földön hagytam a babám,Ott lettem rab egy bősz éjszakán. (…)

Rockoperákban

• Az István, a király című rockoperában füttyszólam ugyan nincs, a fütyülés azonban enélkül is megjelenik az Abcúg István című betétdal szövegében:

(…) Bosszantó, beképzelt fickó,Abcúg István, nem kell már!Azt gondolja: egyet füttyent,S mindenki haptákban áll. (…)

Filmzenékben

• A Híd a Kwai folyón című, 1957-ben bemutatott amerikai háborús filmdráma egyik legismertebb eleme a világslágerré vált Colonel Bogey induló, ami a filmben a katonák által kórusban fütyülve hangzik el; a mű Kenneth J. Alford (születési nevén Frederick Joseph Ricketts) 1914-es szerzeménye.
• Fütyülve hangzik el az Egy maréknyi dollárért című, Sergio Leone által rendezett, elsőként 1964-ben bemutatott olasz „spagettiwestern” Ennio Morricone által komponált főcímdala is.
• A filmzenék közül a maga idején nagyon ismert és népszerű, füttyszólamot is tartalmazó alkotás volt az 1967-ben bemutatott Kalandorok című olasz-francia film főcímdala. François de Roubaix szerzeményéhez később Laetitia címmel szöveget is írtak, s Alain Delon énekelte, de megmaradt benne a mélabús füttyszólam is.
• Fütyült szólam hallható Az ördög jobb és bal keze című, Terence Hill és Bud Spencer főszereplésével készült, 1970-ben bemutatott olasz western-vígjáték Franco Micalizzi által szerzett főcímzenéjében.
• Füttyszerű, bár a hangzása alapján valószínűleg instrumentálisan keltett zene volt a Félelem a város felett című, 1975-ben bemutatott thriller Ennio Morricone által szerzett főcímzenéjének vezérszólama is.
• A Fuss, hogy utolérjenek! című magyar bűnügyi filmvígjátékban látható volt egy füttyművésznő rövid színpadi produkciója; az előadót Bakó Márta formálta meg.
• Fütyülve előadott szólam dominál A miskolci boniésklájd című, 2004-ben bemutatott magyar bűnügyi játékfilm főcímzenéjében is (a film zeneszerzője Darvas Ferenc volt).

Címükben is „füttyös” zeneművek

A fütty felbukkanhat zeneművek címében, zenés színművek szereplőinek nevében is.

• The Whistler and His Dog, magyar fordításban A füttyös és kutyája címmel jelent meg Arthur Pryor 1905 körül, gramofonlemezen kiadott szerzeménye.^[1]
• Fischia il vento, magyar fordításban Fütyül a szél az egyik leghíresebb olasz mozgalmi dal, mely 1943 szeptemberében íródott, a munkásmozgalmi körökben akkor már igen népszerű szovjet dal, a Matvej Iszaakovics Blanter által 1938-ban írt Katyusa dallamára.
• A füttyös volt a címe Szerdahelyi Zoltán-Erdőfi Imre egyik dalának, ami Kazal László előadásában vált ismert slágerré^[2]
• Behár György és Szenes Iván Fütyülök én a twistre című dala ugyancsak Kazal László slágere volt.
• Füttyös címmel jelent meg 2018-ban Majka egyik száma, amit Curtisszel és Király Viktorral együtt adott elő.

Zeneművek „füttyös” nevű szereplővel

• Füttyösnek hívják az egyik szereplőt Ruitner Sándor-Gyulai-Gaál Ferenc Rongybaba című musicaljében.
• Ugyancsak ezt a nevet viseli a címszereplő Nagy Olga és Márkó Eszter Füttyös kalandjai című zenés játékában.

Előadók

• Magyarországon a legismertebb füttyművész Hacki Tamás volt, aki e téren az 1970-es években volt a legaktívabb, bár még a 2000-es évek elején is adott ki új felvételeket.
• Egy időben népszerű magyar füttyművésznő volt Fényes Csiri.
• A maga korában híres füttyösként tartották számon szilágy-somlói és horogszegi Szilágyi Pál (1794–1874) színész-operaénekest is.

Irodalmi alkotásokban

Műcímekben

• Petőfi Sándor Fütty címmel írt, 1844 elején született költeményét még vándorszínész korában szerzett élményei ihlethették, s mint ilyen, érzékletes ábrázolása a kifütyülés jelenségének.^[3]
• Georges Feydeau francia vígjátékszerző Hortense a dit: "je m'en fous!" című, 1916-ban írt komédiája a magyar színpadokon A szobalány fütyül rám címen volt látható.
• Justus Pál Vers, füttyszóra címmel írta egyik, 1926-ban született versét, amely kötetbe rendezve a Fekete ormok alatt című kötetében jelent meg.
• Hollós Korvin Lajos Füttyszó a sötétben. Válogatott versek 1924–1971 címmel jelentette meg a jelzett alkotói időszakából válogatott verseinek kötetét, Budapesten, 1974-ben.
• Kiss Benedek költő Fütty úrfi címmel jelentetett meg gyerekeknek szóló verses mesekönyvet, 1986-ban.^[4]
• Szalóki Sándor Fütty című verse a csinos nők után való füttyöngetés szokását örökíti meg humoros köntösben.^[5]

Versekben

• Arany János A fülemile című költeménye teljes egészében egy fülemüle énekéről, illetve a versben „füttyéről” szól, melynek kizárólagos birtoklásának lehetőségéért képes perre menni a szereplő két szomszéd. A fütty szót itt a költő meglehetősen visszafogott kifejezésként használja a madár jellegzetes dalára (különböző formában összesen kilencszer), hiszen egyébként nem kevesebb, mint 18 verssoron keresztül részletezi, mi mindenről szól áradó zengedezése, hogy végül e sóhajt csalja elő a szomszédok egyikéből, Pál gazdából:

(…) „Istenem uram,Beh szépenFütyöl ez az én madaram!” (…)

• Ady Endre A Hortobágy poétája című versében a búfelejtés, a fiatalkori ambíciók eltemetése eszközeként említi (gyakorító képzővel) a fütyülést:

(…) De ha a piszkos, gatyás, bambaTársakra s a csordára nézett,Eltemette rögtön a nótát:Káromkodott vagy fütyörészett.

• Radnóti Miklós Április című versében a tavaszi ég jelzőjeként alkalmazta a „füttyös” kifejezést:

(…) Ó április, ó április,a nap se süt, nem bomlanaka folyton nedvesorru kis rügyek se méga füttyös ég alatt (…)

• Ugyanő a Nem tudhatom… című költeményében a gyümölcsöst illette ugyanezzel a jelszóval:

(…) Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat (…)

• Pipacs című versében több szereplő is fütyül, ami nemcsak kommunikációs funkcióval bír itt, de hangulatfestő szerepe is van, könnyedséget, életörömöt sugall.

Az asszonyom pipacsot látés füttyent nekem az úton áts hogy visszafüttyentek, lehajol.Két ujja végigcsúszik a szárszőrén s a fű közt megáll. És márkezében lángol a lenge virág.Ujra füttyentek; füttyömbe boldogmadár füttye vág s ő mosolyog:Pipacspirossal zendüljön a világ!

• Babits Mihály Golgotai csárda című versében a kályha ad ki magából fütyülő hangokat:

(…) Zörg az ablak; fütyül aHej fütyül a kályha;Most igazán jó melegjó meleg a csárda (…)

• Áprily Lajos költészetében kifejezetten nagy teret kap a hazai madárvilág és annak számos faja, így nem meglepő, hogy versei bővelkednek a füttyös utalásokban.

(…) Hat óra. Kürtszót küld egy messzi gyár.A rigó füttye halkul, egyre jobban. (…)(Szalonka-les)

(…) Mennyi füttyös és bolondos,vígan cserregő barát…Megetetem Walther von derVogelweide madarát. (…)(Madarak)

(…) Némább a tolvaj nem lehet,sem énekem, sem füttyszavam.Az óriás lapuk közötttanútlanul lopom magam. (…)(Az orvhalász)

(…) S ha kóborolni küld a nyugtalanságs nótázva fut mellettem patakod,kurjantással köszöntöm kék lakásod,s fütyörészem s Uram, te hallgatod. (…)(A csavargó a halálra gondol)

(…) Ma jó napom lesz, békesség-napom.A hegyoldal fenn friss hóval vakít.Kisétálok s füttyel csalogatoma havas erdők halk pirókjait. (…)(Napsugár)

Ékes tollú szivárvány-madarak,fuvola-füttyel, ringva szállanak. (…)(Gyurgyalagok)

(…) Olykor hang vág a ködbe: vadkacsa -A szárnya-füttye messze hangzik el. (…)(Ködben)

(…) Állok a vadvizes tavaszban,bódít a szagja, mint a bor,kedvemben egy füttyös kamasz van,aki voltam valamikor. (…)(Tavaszi vizek)

(…) Zúdul a bősz kutya-had, rátörne a vadra dühében,nyalja a fűben a vért, teste körül szimatol,ám odaérnek a szélre a fürge királyi pecérek,van szitok, éles a fütty s szíjra kerül a kopó. (…)(Visegrádi vadászat)

(…) Nem hallod többé, mit jeleza szajkó-raj, sok éber őrszem.Nem élvezed a drága dalt,melyet fütyül a csepp ökörszem. (…)(Egy nap)

Füttyent, hogy néma házam üdvözölje,a füttye: egyhang, nem melódia.De ha megjön, vele leszáll a völgybea novemberi melancholia.(Süvöltő)

Köd dűl, hogy a vidéket elmerítse.Pipiskét rejt a hömpölygő özön.Füttyent. Dalom, légy bátor kis pipiske:szólj, füttyents át a bús világködön.(Madárszó a ködben)

(…) Zenére szomjaztál? Most idd a dalt:pinty füttye szoprán, rigó füttye alt.(Menedék, II.)

• Szabó Lőrinc Nyitnikék című versében a széncinege jellegzetes dalát jeleníti meg, a fütty szó – különböző változataiban – nem kevesebb, mint tíz helyen bukkan fel a költeményben.

(…) Egyszerre mégisrezzen a táj:hármat fütyülegy kis madár.Háromszor hármatlüktet a dala,vígan, szaporán,mintéles fuvola. (…)(…) Két füttyre mindigkvart lefelé:nem sok, de örülniez is elég. (…)

• Weöres Sándornál olvashatjuk:

Ha a világ rigó lenne,kötényemben ő fütyülne (…)(Ha a világ rigó lenne)

• Kányádi Sándor költészetében is többféle füttyszóval találkozhat az olvasó, olykor gondtalan madár, máskor a madarak példáját elirigylő természet ad ki efféle hangot.

(…) tavasz van végre valahárabomlanak rügyek levelekágak közt rigó füttyögetki emlékszik a vén platánra (…)(Lépnek még)

(…) Almavirággalfutkos a szellő, (…)(…) Füttyöget olykor,mintha ő volnaa kertek kedvessárgarigója. (…)(Májusi szellő)

Prózai művekben

• Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének egyik szereplője, Jancsi úrfi olyan könnyed, hovatovább bohém természetű figura, akiről az író többször is megemlíti jellemző szokásaként a fütyörészését.

(…) Vizyné kiabált:– Te őrült. Föl ne forgasd a házamat. Mondd, még mindig ilyen őrült vagy?– Igen, Angéla néni – szólt, miután talpra ugrott és tréfásan meghajolt előtte. Aztán fütyörészni kezdett. (…)(…) Hirtelen abbahagyta a fütyülést, mert hozták bőröndjeit, két pompás, angol disznóbőr bőröndöt. (…)(…) Amikor a füttyszó elnémult – mert az úrfi folyton fütyörészett, oly hosszan és gyönyörűen trillázott-csattogott, mint egy kis madár –, Anna bement a fürdőszobába, hol még a parfümje röpködött. (…)

• Ugyanő az Aranysárkány című regényében több mint tucatnyi alkalommal említi valamilyen formában a fütyülést: néhol úgy, mint egy jellegzetes dallamrészlet (Richard Wagner A walkür című operájának fő motívuma) fütyülését két szereplő közt, egyezményes figyelemfelkeltő jelként, máshol úgy, mint egy sportesemény nézőinek véleménynyilvánítását, megint máshol a sárgarigó dallamos énekére utalva. A regény egy súlyponti szakaszán eltérő kulturális közegek ütközését vezeti fel a különböző füttyszavak találkozása:

(…) Alig ért a kocsma közelébe, füttyszót hallott, hosszút, éleset, erre egy másik füttyszó felelt, távolabbról, valaki visszafütyült, de nem a szájával, hanem úgy, ahogy a külvárosi zsiványok szoktak: két ujját fogai közé véve. Baljóslatúan sivalkodott a két füttyszó az éjszakában. (…)

Filmekben

Mozifilmek, tévéfilmek címében

• Talpuk alatt fütyül a szél, Szomjas György 1976-ban bemutatott magyar westernfilmje, az első magyar „eastern”.
• Fernando Pérez La vida es silbar című, 1998-ban bemutatott kubai-spanyol filmdrámáját a magyar mozik Az élet egy füttyszó címmel vetítették. [A silbar egyébként sípot jelent.]

Rajzfilmek címében

• Csip-csup csodák: Egy füttyszó segít (128. epizód)
• SpongyaBob Kockanadrág: Könnyű füttyszóra ébred (6. évad, 5. epizód)
• Animália: Füttyszó a sötétből (1. évad, 20. epizód)
• Rolie, Polie, Olie: Füttyös Polie (3. évad, 30. epizód)
• Veszélyes Henry: Füttyös Susie (5. évad, 2. [86.] epizód)
• Thomas, a gőzmozdony:
  • Füttyszó és tüsszentés (1. évad 20. epizód)
  • Percy fütyül (8. évad 2. [184.] epizód)
  • Füttyös bújócska (11. évad 15. [277.] epizód)
  • Thomas elfüttyögi a varjakat (16. évad 8. [376.] epizód)

Dokumentumfilmek címében

• Füttyös csavargó címmel került a képernyőre Babiczky László televíziós rendező 1995-ben bemutatott, Berda Józsefről szóló dokumentumműsora.

Filmek füttyös nevű szereplőkkel

• A Mátyás, az igazságos című magyar rajzfilmben Füttyös legény a neve az egyik epizódszereplőnek, aki a mozivásznon Szombathy Gyula hangján szólalt meg.
• A Komputerkémek című filmben Füttyös az egyik szereplő beceneve: Erwin 'Füttyös' Emory néven jelenik meg a David Strathairn által megformált, a magyar szinkronban Csankó Zoltán hangján megszólaló karakter.
• A Vuk című magyar rajzfilmben Füttyös a neve a rigó szereplőnek, akinek Márton András kölcsönözte a hangját.

Filmek jellegzetesen füttyös szereplőkkel

• Kizárólag füttyszerű és csipogásra emlékeztető hangokkal kommunikál környezetével a Csillagok háborúja-univerzum egyik robot-, pontosabban asztrodroid főszereplője, R2-D2.

Reklámfilmekben

• Mindössze tíz hangból álló, de igen jellegzetes ívű, fütyült dallamával tette magát generációk számára feledhetetlenné Sas István reklámfilmrendező Füttyös óvszer című televíziós reklámklipje.^[6]

Képzőművészetekben

• Füttyös kalauznő – Felekiné Gáspár Anni szocreál stílusú festménye, ami Munkácsy-díjat hozott az alkotójának

A történelem során a világ számos részén éltek olyan közösségek, amelyekben a fütyüléssel kiadható hangok rendszere komplett nyelvvé alakult. Szerte a világon körülbelül hatvan különböző füttynyelv létezhet (vagy létezhetett), többek között a Pireneusokban, Mexikóban, Thaiföldön és Törökország területén. A legismertebb az „El silbo”, amely eredetileg a guancsok, a Kanári-szigetek őslakóinak füttynyelve volt; mára csak egyik variánsa maradt fenn La Gomera szigetén, ahol azonban az őslakóktól a szigeteket meghódító spanyol anyanyelvűek is átvették.

A füttynyelv kialakulásának fő oka a szigeteken élők egymástól való elszigetelt életvitele lehetett: a közösségeket gyakran hosszú és mély völgyek választották el, a hangos kiabálás pedig hosszú távon nem tűnt kielégítő megoldásnak. A silbo esetében az eltérő hosszúságú és hangmagasságú füttyök szolgálnak jelentés-megkülönböztető elemekként. A nyelv egyben a leghangosabb természetes, segédeszközök nélkül működő emberi kommunikációs mód, hallhatóságának felső határa a széliránytól függően 8-10 kilométer is lehet. A füttytechnika részét képezi az ajkak mellett a mutató illetve a középső ujj használata is, a másik kézzel pedig a hang továbbterjedésének irányát lehet befolyásolni. A gomerai füttynyelv 1982 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségi listáján, oktatása 1999 óta a sziget minden általános iskolájában kötelező tantárgy.

• A fütyülésről kapta a nevét egy jellegzetes üvegforma, a fütyülős üveg. Ez eredetileg egy alul hasas, vállal összeszűkülő, testéhez képest kétszer-négyszer hosszabb (párhuzamos) nyakú, füles vagy fületlen üvegkorsó volt; később palackok is átvették ugyanezt a formát, melyek űrtartalma 0,1 litertől akár 2 literig is terjedhet. Nevét onnan kapta, hogy a dugó kirántásakor a nyakból kiszabadult levegő füttyhöz hasonló hangot adott ki. Ez a forma a 18-19. század kocsmáiban vált divatossá, elsősorban a Tiszántúlon, Észak-Magyarországon és Erdélyben. A 20. század második felétől a magyar szeszipari vállalatok fütyülős üvegben kezdték palackozni a főleg nyugati exportra szánt barackpálinkát, a Fütyülős márkanéven piacra dobott ital fahordós érlelésű, valódi barackpárlat volt.^[7] A 2000-es évek eleje óta a Zwack Unicum Nyrt. forgalmaz ilyen márkanevű és fütyülős üvegbe palackozott italokat: első ilyen termékük egy barackpárlatból, aromából és finomszeszből készült, barack ízű ital volt, később a kínálatuk egész termékcsaláddá terebélyesedett ki, ágyas vegyespálinkákkal, majd többféle tiszta gyümölcspárlattal is. Ezt a típusú palackot így még ma is gyártják és alkalmazzák, de most már a legtöbb ilyen üveg csavarzáras kupakkal záródik, ami által már nem adja ki a jellegzetes fütyülő hangot, így pedig lassan az elnevezése is értelmét veszti.
• A fütty szó más módon is megjelent a magyar nyelvű kocsmakultúrában: a kis mennyiségű italokat – például a kisfröccsöt, vagy a pikoló (2 dl) sört –, amelyek „egy füttyre” megihatók, szokás füttynek is nevezni.
• Az „azt a fűzfánfütyülő rézangyalát” szólás a magyar nyelvben régies, manapság trágárnak már a legkevésbé sem számító, leginkább tréfásnak nevezhető szitkozódás, illetve meglepődést kifejező szófordulat. A rézangyal az ország egyes tájain eltérő módon jelenik meg, például nemcsak fűzfán, de rézfán is fütyülhet, jégen is kopoghat, illetve a szólás „eredetmondája” is többféle változatban ismert; többnyire juhászokhoz vagy vadorzókhoz kötik.^[8] A szólás szépirodalmi referenciái közt említést kíván Molnár Ferenc Játék a kastélyban című drámája és Lázár Ervin Berzsián és Dideki című könyve is. [A Rézangyal egyébként a 21. században ugyancsak egy szeszesital-márka neve lett, nyilván nem függetlenül a fűzfánfütyülés ténye és a fütyülős palack vidámító tartalma közti asszociatív kapcsolattól.]
• A 20. század második felének Magyarországán jellegzetes szociokulturális jelenség volt a Füttyös Gyuri néven ismertté vált figura, aki arról kapta e becenevét, hogy éles hangú füttyöngetésekkel járta Budapest utcáit és közben a kezében tartott, összecsavart újsággal csapdosta azokat a tereptárgyakat, amelyek mellett elhaladt – lámpaoszlopokat, hirdetőtáblákat éppúgy, mint az útjába eső női járókelők fenekét. Bár személyével kapcsolatosan alig ismertek biztos adatok (valódi neve is kérdéses), mégis az alakját e bohém életvitele alapján több film- és zeneművészeti alkotásban is megörökítették. [Pl. Gothár Péter Ajándék ez a nap című 1979-es filmjében rövid cameoszerepet kapott, Kováts Kriszta 1986-ban megénekelte az alakját Fábri Péter dalszövegével ([1]), később pedig dokumentumfilmet is készített róla az RTL Klub, Füttyös Gyuri legendája címmel; sőt, ő ihlette az Omega együttes Trombitás Frédi című dalát is.^[9]
• A jó fütyülés képességét a népi hagyomány (legalábbis Magyarországon) összekapcsolja a sárgarépa minél lelkesebb gyerekkori fogyasztásával. Az azonban ezidáig nem nyert bizonyítást, hogy lenne bármilyen kapcsolat a répaevés és a fütyülési képességek között.^[10]

A fütyülés elsősorban a madarak és az emlősök világában meglehetősen elterjedt hangképzési és kommunikációs forma. Az énekesmadarak rendjének legtöbb faja többé-kevésbé dallamos csicsergésekből és füttyökből kombinált, gyakran kifejezetten az adott fajra jellemző „énekkel” kommunikál, ezen belül a füttyök előfordulási aránya változó. Jellemző például a sok fütty a pusztai hantmadár (Oenanthe isabellina) hangjára, de a köznyelvben a fekete rigó (Turdus merula) és a sárgarigó (Oriolus oriolus) énekét is gyakran a „fütyül” szóval illetik.

Az emlősök közül jellemzően füttyszerű hangok révén kommunikál fajtársaival például a nagy nádiantilop (Redunca arundinum), veszély jelzésére használja a fütyülést például a vikunya (Vicugna vicugna), a vietnámi szemölcsös disznó (Sus verrucosus) vagy a bobak, más néven pusztai mormota (Marmota bobak).

A csoportos életmódot folytató, ily módon a frissen kikelt utódaikról is gondoskodó őshüllők némelyikéről (például a Parasaurolophus walkeriről) azt feltételezik a kutatók, hogy kikelésük után a kis dinoszauruszok magas füttyszót hallattak, hogy így vonják magukra szüleik figyelmét.

Több olyan állatfaj létezik, amelynek a neve is utal a fütyülésre. Magyar nevük tekintetében ilyenek például a fütyülő réce (Anas penelope), a fütyülő gém (Syrigma sibilatrix), a fütyülő szuharbújó (Cisticola lateralis), továbbá a fütyülőludak családjának összes faja (apáca-fütyülőlúd (Dendrocygna viduata), piroscsőrű fütyülőlúd (D. autumnalis), gyöngyös fütyülőlúd (D. guttata), pálmafütyülőlúd (D. arborea), sujtásos fütyülőlúd (D. bicolor), sarlós fütyülőlúd (D. eytoni), vándorfütyülőlúd (D. arcuata), bengáli fütyülőlúd (D. javanica)); utóbbiak a közös nemzetségnevüket jellegzetes füttyentő hangjuk után kapták, melyekkel az egyedek kommunikálnak egymással. Ebben a körben említhető a füttyentőbéka-félék (Leptodactylidae) több mint ezer békafajt tartalmazó kétéltűcsaládja is.

• Füttyös utca, mint helynév létezik Budapest XXII. kerületében, Nyíregyházán és Veszprémben is.

A fütyülés társadalmi megítélése nemzetenként és még ezen belül kultúránként is nagyon eltérő. Egy fütty kifejezhet rendkívül pozitív véleményt is (pl. ha fiatal férfi fütyül egy általa csinosnak tartott lány után) és ugyanígy rendkívül negatívat is (ha pl. akár ugyanaz a fiatal férfi éles füttyszóval fejezi ki határozott nemtetszését egy sportmérkőzésen egy játékvezetői döntés ellen). Az efféle fütty, főleg ha egyes csoportok (pl. a fenti helyzetben a füttyszóval „illetett” csinos nők) magánszférájába behatoló, kéretlen véleménynyilvánításként jelenik meg, fokozatosan egyre kevesebb nemzet egyre kevesebb kulturális környezetében számít elfogadottnak.

Másrészről a gyakori fütyörészés, gondtalan dallamfütyüléssel való időtöltés sok társadalmi környezetben a léhaság, a semmittevő életmód megtestesülésének számított – ilyesmit fejez ki például a „fütyül rá”, „fütyül valamire” = nem törődik vele, nem érdekli, rá se hederít jelentésű szólás is –, amely megítélés viszont ma már eltűnőfélben van.

A fütyüléssel kapcsolatos több népi mondás is, mint például az „úgy táncol, ahogy [más(ok)] fütyül(nek)” szólás, ami körülbelül annyit jelent: minden önállóság nélkül / megalázkodva kiszolgál mást vagy másokat. 2023 késő őszén a magyar kormány ezt a szólást felhasználva alakította ki az éppen aktuális nemzeti konzultációjának fő üzenetét: „A Gyurcsány-korszakban úgy táncoltak, ahogy Brüsszelben fütyültek. […] Ön mit gondol erről? Újra úgy táncoljunk, ahogy ők fütyülnek?”^[11]