Fejér vármegye

Fejér a legváltozatosabb területű vármegyéje hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezenkívül a Bakony keleti része, a Bicskei-dombság, a Vértes és a Gerecse déli részei továbbá a 27 km² területű Velencei-tó, valamint az attól északra elterülő, nyugaton Székesfehérvárig elnyúló Velencei-hegység színesítik a terület domborzatát. Legmagasabb pontja a vértesi Csókakő vára felett magasodó Csóka-hegy 479 méterrel.

Jelentősebb tavak

• Velencei-tó
• Pátkai-víztározó
• Zámolyi-víztározó
• Líviai-halastavak
• Rétszilasi-tavak

Folyóvizei

• Duna
• Váli-víz
• Gaja
• Sárvíz
• Nádor-csatorna
• Sárvíz-malomcsatorna
• Sió

Lásd még: Fejér vármegye védett természeti értékeinek listája

Fejér vármegye jellemző földrajzi pontjai

• Szélső települések égtájak szerint:
  • a megye legészakibb települése Mány (Bicskei járás),
  • a megye legdélibb települése Vajta (Sárbogárdi járás),
  • a megye legkeletibb települése Dunaújváros (Dunaújvárosi járás),
  • a megye legnyugatibb települése Bakonycsernye (Móri járás).

Bővebben: Fejér vármegye története

A megye területén már 20 000 évvel ezelőtt léteztek emberi települések a mai Nadap és Csór községek környékén. A Bicskéről előkerült, az újkőkorszak idejéből származó leletek világhírűek. Az i. e. 3. évezred végétől az i. e. 1. évezred elejéig máig ismeretlen nevű népek éltek itt és építettek többek közt földvárakat is. Közvetlenül a rómaiak előtti időszakból kelta nyomokra is bukkantak a régészek. A rómaiak idején már több állandó település volt Fejér megye mai területén: a központ Gorsium volt (mely város szerepe tulajdonképpen megfeleltethető a majdani Fehérvárénak), de Baracs (Annamatia) és Dunaújváros (Intercisa) is jelentősebb településnek számított. A középkor hajnalán hunok, gótok, longobárdok és avarok tartózkodtak a Duna mentén. 586-tól folyamatosan érkeztek nomád népek egészen az Árpád fejedelem vezetésével érkező magyarokig.

895 és 900 között érkeztek a honfoglaló magyarok erre az országrészre, amely központi elhelyezkedése révén a fejedelmi Megyer törzs szálláshelye lett. A 970-es években Géza fejedelem egyik székhelyeként kezdett kiépülni a mai Székesfehérvár (akkoriban Fehérvár). A város I. István korában a területi alapon szerveződő királyi vármegyerendszerben megyeszékhellyé vált. A III. István által kiadott fehérvári jogoknak köszönhetően az ország első városává váló Székesfehérvár volt a 16. század közepéig a magyar királyok kizárólagos koronázóvárosa és sokuk temetkezési helye. Emellett ide gyűltek össze az országnagyok évente a fehérvári törvénylátó napokra, melyekből később a rendszerszintű országgyűlések kifejlődtek, és ide hívták össze a legtöbb rendi országgyűlést is. A Szent István által alapított Nagyboldogasszony-bazilika a Magyar Királyság egyik adminisztrációs központjaként működött, melyet az igen tekintélyes fehérvári prépost irányított.

A középkori Fejér vármegye magába foglalta a Duna-Tisza közén elhelyezkedő egykori Soltszék (Solt és Kalocsa és környéke) területét is. A vármegyében besenyők és kunok is letelepedtek az Árpád-kor végén. 1333-ban már alispán és szolgabíró is működött az akkor már nemesi vármegyében.

A vármegye területe 1543 és 1688 között török uralom alatt állt. A török közigazgatás három szandzsákja fedte le: a budai, a székesfehérvári és a simontornyai. A folyamatos összecsapások következtében a falvak pusztulásnak indultak, a lakosságszám csökkent. 1692-ben szervezték újjá a közigazgatást, Székesfehérvár csak 1703-ban lett ismét szabad királyi város. A megye nagy területeit birtokul kapó nemesi családok között voltak a Batthyányak, Zichyek, Hochburgok és Heisterek. A 17. század folyamán a magyarok mellett szlovák és német lakók telepedtek le a török időkben elnéptelenedett területekre. A 18. század végére kialakult a vármegye lakóinak jellegzetes paraszti kultúrája.

Az 1860-as évektől a vasút megjelenése forradalmasította a közlekedést, a vármegyében számtalan vasútvonal épült a 20. század elejéig, Székesfehérvár országos jelentőségű vasúti csomóponttá vált.

Stratégiai és gazdasági adottságainak köszönhetően Fejér vármegye területe az egyik legtöbbet szenvedő térség volt Magyarországon a második világháború idején. Székesfehérvár és környéke helyzetén a nyugati szövetségesek súlyos légicsapásai mellett a többszöri német-szovjet tulajdonoscsere is rontott. A világháború után szinte a nulláról kellett újjáépíteni a régiót.

Fejér megye volt az egyik leggyorsabban fejlődő területe Magyarországnak a világháború utáni időkben. Az erőteljes iparosítás szimbólumává az 1951-ben Sztálinvárosnak keresztelt egykori Dunapentele, a mai Dunaújváros vált. A volt mezővárost ekkor hatalmas iparvárossá fejlesztették, mely a Dunai Vasmű köré épült. Az 1961-től Dunaújváros néven létező település (melynek népessége 1980-ban elérte a 60 ezer főt) fejlesztéseivel már az 1960-as években alábbhagytak, ekkor végre több figyelmet kaphatott a megyeszékhely is, melynek ipara az 1930-as években vett rendkívül látványos lendületet első ízben. Stratégiai fontosságának és ipari hagyományainak köszönhetően számíthatott a kormányzat támogatására. A város népessége az 1970-es években átlépte a 100 ezer főt, ipara sokrétű volt: itt üzemelt a központi gyára a hadi híradástechnikai eszközöket, televíziókat, rádiókat és számítógépeket gyártó Videotonnak (mely megváltozott struktúrával, de még ma is működik), itt volt és a mai napig itt van a hazai alumíniumgyártás fellegára, a Könnyűfémmű (szintén létezik még Arconic Köfém ill. Sapa néven), és itt működött a legnagyobb üzeme a világ egyik legjelentősebb autóbusz-gyártójának számító Ikarusnak, melynek ma már csak maradványai léteznek.

A rendszerváltáskor az ipar leépült, de Székesfehérvár azon kevés nagyvárosok közé tartozott, melyek gyorsan reagáltak a megváltozott körülményekre: itt már az 1990-es évek elején megjelentek az első multinacionális vállalatok. Ennek köszönhetően a város ma is az ország egyik legfontosabb gazdasági gócpontja. A Dunai Vasmű ukrán tulajdonba került, és a mai napig az egyik legnagyobb munkáltató a megyében, Magyarország egyik fontos gazdasági központjává téve Dunaújvárost is.

Járások 1950–1983 között

Fejér megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt öt járás (Adonyi (ma Dunaújvárosi), Bicskei, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári) tartozott. A megyerendezéskor idecsatolták Veszprém megyétől az Enyingi járást, így 1950. február 1-jétől hat járás volt Fejér megye területén.

Ezt követően 1983-ig, a járások megszűnéséig alig történt változás a megye járási beosztásában. 1957-ben az Adonyi járás székhelyét Sztálinvárosba helyezték és neve ennek megfelelően Sztálinvárosi járás lett, majd elnevezése 1961-ben az új székhely névváltozását követve Dunaújvárosi járásra változott. Szintén 1961-ben szűnt meg az Enyingi járás: felosztották a Sárbogárdi és a Székesfehérvári járás között. Így tehát 1961-től a járások megszűnéséig, 1983 végéig a megyéhez öt járás tartozott (Bicskei, Dunaújvárosi, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári).

Városok 1950–1983 között

Fejér megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Székesfehérvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Székesfehérvár attól kezdve a megyéhez tartozott. Rajta kívül 1983-ig csak Dunapentele kapott városi rangot 1951-ben, melynek neve még ugyanabban az évben Sztálinváros lett, majd 1961-től Dunaújváros. 1954-ig mindkét város jogállása közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.

Városkörnyékek 1971‑1983 között

Fejér megye mindkét városa körül már 1983 előtt alakult városkörnyék: a Dunaújvárosi 1977-ben, a Székesfehérvári pedig 1981 végén. Mindkét város járásszékhely is maradt, csupán a közvetlen szomszédságukba eső néhány községet osztották be hozzájuk.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

1984 elején az országban új közigazgatási rendszert vezettek be, ezért valamennyi járás megszűnt. A Dunaújvárosi járás valamennyi községét Dunaújváros városkörnyékéhez osztották be, a Székesfehérvári járás nyugati felét pedig Székesfehérváréhoz. Mór a megyében harmadikként városi rangot kapott, a másik két járásszékhely (Bicske és Sárbogárd) valamint a Velencei-tó környékének központja, Gárdony városi jogú nagyközség lett. Az előbbi kettő 1986-ban, Gárdony pedig 1989-ben városi rangot kapott.

Székesfehérvár, a megyei város

1989-ben Székesfehérvár azon három nagyváros között volt, amelyeket az Elnöki Tanács megyei várossá nyilvánított, így 1990-ben, a tanácsrendszer megszűnésekor Fejér megyében hat város volt, melyek közül egy megyei város.

Járások

Kistérségek 2014-ig

Fejér megyei kistérségek
Kistérség neve	Székhely	Kód	Település	Népesség (2012)	Terület	Népsűrűség
			ebből város	2013-ban	km²	fő/km²
Abai	Aba	3708	9/1	23 011	467,16	49
Adonyi	Adony	3709	8/2	24 143	319,96	75
Bicskei	Bicske	3701	17/1	37 888	618,73	61
Dunaújvárosi	Dunaújváros	3702	9/3	69 853	371,73	188
Enyingi	Enying	3703	6/1	20 844	433,11	48
Gárdonyi	Gárdony	3704	10/1	27 633	265,15	104
Martonvásári	Martonvásár	3710	9/3	24 075	236,65	102
Móri	Mór	3705	6/1	34 496	417,55	83
Sárbogárdi	Sárbogárd	3706	10/1	24 626	561,27	44
Székesfehérvári	Székesfehérvár	3707	10/1	134 517	667,14	202
Fejér vármegye				426 120	4358,76	98,3
Magyarország				9 877 365	93,030	106
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Fejér vármegye legnépesebb települései a legkisebb lélekszámú város (Adony) népességéig:

Fejér vármegye az egyik legnagyobb gazdasággal rendelkező megye Magyarországon. A Közép-Dunántúli régió GDP-jének több mint kétharmadát adja egymaga Fejér vármegye.

Gazdasági központja az ország gazdaságának egyik meghatározó városa, Székesfehérvár, de fontos központ a másik nagyváros, Dunaújváros is.

2014-ben a Fejér megyei vállalkozások esetében az értékesítés nettó árbevétele meghaladta a 2884 milliárd forintot. Ebből 2381 milliárd forintot a megye legeredményesebb háromszáz cége realizált. Az export tekintetében még nagyobb a top 300 vállalat súlya, a megyei exportárbevétel 97,3%-át adják együttesen.

A Fejér megyei társaságok 2014-ben elért 5,1%-os nettó árbevétel-növekedése meghaladta a 2,5%-os régiós átlagot. A top 300 vállalkozás viszont még ennél is magasabb, 6,2%-os nettó árbevétel-növekedést produkált 2014-ben.

A megye alkalmazottainak 60,5%-át foglalkoztatja a top 300 vállalkozás köre.

2014-ben Fejér megyében 13 571 társas vállalkozás nyújtott be adóbevallást, ez 3,4%-os csökkenés.^[3]

Fejér megye legnagyobb nyereségű cége 2014-ben a bicskei székhelyű Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. lett 400,73 milliárd forinttal. A második székesfehérvári székhelyű Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. 185 milliárdos bevétellel. A harmadik a rácalmási székhelyű Hankook Tire 166 milliárddal. A top 10-ben a székesfehérvári cégek vannak túlsúlyban: az Alcoa-Köfém Kft. a második helyén kívül helyet kap itt a Denso Gyártó Magyarország Kft. (negyedik), a Sapa Profiles Kft. (hetedik) és a Halla Visteon (kilencedik) is.^[4]

A székesfehérvári Videoton Holding Zrt. Magyarország legnagyobb magántulajdonban levő ipari vállalatcsoportja, elektronikai gyártási szolgáltatóként a világon a top30-ban szerepel. Árbevétele 2014-ben 134,77 milliárd forint volt. Továbbá említésre méltó a dunaújvárosi Dunai Vasmű, amely az ország legnagyobb kohászati-gépészeti komplexuma, a magyar vas- és acélgyártás fellegvára.

Turizmus

Lásd még: a Fejér vármegye turisztikai látnivalóinak listája cikket

Fejér vármegye a magyarországi turisztikai régiók közül a Közép-Dunántúl régióba tartozik, fő vonzerejét a számtalan műemlék, a természetvédelmi területek és a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete jelenti. A megye székhelye, Székesfehérvár, a középkorban latinul Alba Regia az Árpád-házi királyok egyik fő székhelye, az ország fővárosa volt. Főbazilikájában ötszáz év alatt összesen 37 királyt és 39 királynét koronáztak meg, valamint e templom volt számtalan uralkodónk végső nyughelye, innen ered a város egyik beceneve is, a királyok városa. Székesfehérvár látnivalói közé tartozik még többek között a ferences templom és rendház, a Püspöki palota, a Győri-ház, a Hiemer-ház, a Vörösmarty tér romantikus lakóházai, a Palotanegyed Skanzenje, a vár, a Fehérvári Babaház és a Schaár Erzsébet Gyűjtemény is. Martonvásár leghíresebb látnivalóját a Brunszvik-kastély jelenti, melyben a Beethoven Emlékmúzeum is megtalálható. A birtokot Brunszvik Antal gróf Mária Teréziától kapta, a kastély jelenlegi formája az 1870-es neogótikus stílusú átépítés eredménye. A parkjának közepén egy mesterséges tó terül el, benne egy szigettel és egy szabadtéri színpaddal. A híres zeneszerzőt, Ludwig van Beethovent a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre, több darabját is a családtagoknak ajánlotta. A múzeumban megtekinthető a zeneszerző hajtincse, szoborportréja, arcképe, valamint betekintést nyerhetünk a magyar vonatkozású műveibe és kapcsolataiba. A kastély az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének otthona. A körülbelül 1700 fős Tác község hírnevét az ország legnagyobb római kori szabadtéri múzeumának köszönheti. Gorsium első ásatásakor (1934–1939) háromapszisos épületre leltek. A 200 hektárnyi területen elhelyezkedő római település feltárását 1958-ban kezdték el. Ma Gorsium már a nagy Duna vidéki római feltárások egyikévé vált, értéke "az antik világ zavartalan megjelenítésének lehetősége". Különleges emlékét a Szent István Király Múzeum Régészeti Park mutatja be. A vármegye üdülő turizmusában a legjelentősebb szerepet a Velencei-tó tölti be. Magyarország második legnagyobb természetes tavakén, kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk egyik legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütéses órák nagy számának, valamint a viszonylag sekély, átlagosan 1,5 m-es mélységének köszönhetően Európa egyik legmelegebb tava, a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. Agárd és Velence a Velencei-tó legjelentősebb üdülőtelepülései, élénk a horgász- és az evezőssport (vitorlás, kajak, kenu) is.

• 
  A székesfehérvári püspöki palota és az Országalma
• 
  A Károlyi-kastély főhomlokzata, Fehérvárcsurgó
• 
  A csákvári Esterházy-kastély
• 
  Tradicionális népi lakóház Előszálláson
• 
  A Velencei-tó
• 
  A nádasdladányi Nádasdy-kastély főhomlokzata
• 
  A Brunszvik-kastély Martonvásáron
• 
  Az Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület
• 
  A Lamberg-kastély Móron

Bővebben: Fejér vármegye településeinek listája

Városai

Székesfehérvár

Dunaújváros

Mór

Sárbogárd

Gárdony

Bicske

Ercsi

Polgárdi

Enying

Velence

Pusztaszabolcs

Martonvásár

Csákvár

Aba

Rácalmás

Bodajk

Adony

Fejér vármegye városai

Városok
	Város	Népesség	Terület	Népsűrűség
		2018-ban	km²	fő/km²
	Székesfehérvár	96 940	170,89	567,27
	Dunaújváros	44 200	52,67	839,19
	Mór	13 885	108,61	127,84
	Sárbogárd	11 821	189,34	62,44
	Bicske	11 497	77,08	149,16
	Gárdony	11 679	63,50	183,92
	Ercsi	8065	65,31	123,49
	Enying	6615	82,78	79,91
	Polgárdi	6955	72,16	96,38
	Pusztaszabolcs	5845	51,67	113,12
	Martonvásár	5688	31,25	182,02
	Velence	6441	33,37	193,01
	Csákvár	5339	118,76	44,96
	Rácalmás	4653	40,64	114,49
	Aba	4428	88,05	50,29
	Bodajk	3987	28,98	137,58
	Adony	3880	61,05	63,55
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Községek, nagyközségek

• Magyarország vármegyéi

• Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
• Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
• http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html^{[halott link]} (2007-es KSH adatok)
• Czetz Balázs 2010: Fejér megye története a Magyar Dolgozók Pártja dokumentumainak tükrében 1948–1953. PhD értekezés Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar.
• Gulyás Antal 1999: Fejér megye népoktatásának története 1944–1948. Székesfehérvár.
• 1970 Fejér megye Története.
• Károly János 1896–1904 Fejérvármegye története I-V. Székesfejérvár.
• Központi Statisztikai Hivatal (http://www.ksh.hu/apps/hntr.egyeb?p_lang=HU&p_sablon=LETOLTES)

A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér vármegye témájú médiaállományokat.

• Fejér megye történelme a rendszerváltásig
• Fejér megye Információs és turisztikai portálja
• Fejér Megye várai, erősségei, erődítményei, földvárai és régészeti emlékei Archiválva 2011. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Fejér megye legfrissebb hírei