Galway

város Írországban

Galway (írül: Gaillimh) város Írországban, Connacht tartományban, Galway megye közigazgatási központja. 2020-ban Európa kulturális fővárosa (Fiume mellett).[2]

Galway (Gaillimh)
Galway címere
Galway címere
Mottó: Laudatio Ejus Manet In Secula Seculorum
Közigazgatás
Ország Írország
TartományConnacht
MegyeGalway megye
Alapítás éve1124
IrányítószámH91
Körzethívószám091
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség83 456 fő (2022)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság25 m
Terület50,57 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
GMTS (UTC+1)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 53° 16′ 22″, ny. h. 9° 02′ 30″, ny. h. 9° 02′ 30″
Galway weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Galway témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Írország nyugati részén, az Atlanti-óceán partján elterülő kikötőváros, a Corrib-folyó torkolatánál.

Repülőtér

A város közelében van a Galwayi Repülőtér (Galway Airport).

Története

A középkor óta az Ír-sziget egyik legforgalmasabb és leggazdagabb városa volt szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően. Az ír O’Flaherty klántól a normann Richard de Burgo foglalta el 1234-ben, de a város polgárai 1396-ra leráztak mindenféle nemesi irányítást és átvették a város igazgatását. Erről királyi oklevél biztosította őket. 1270-től fallal vették körbe a városukat, mivel a környékbeli ír kiskirályok folyamatosan fosztogatták a gazdag kereskedővárost.

A 15. századra a Brit-szigetek leggazdagabb települései közé tartozott, köszönhetően a portugál és spanyol kikötővárosokkal folytatott kereskedelmének. 1473-ban egy tűzvész hatalmas károkat okozott a városban.

Galwayt a középkor folyamán 14 kereskedőfamília irányította („a tizennégy törzs”), ezek közül választottak minden évben új polgármestert. Mindegyik családnak külön temploma volt, melyek közül egyedül a St. Nicholas-templom maradt meg.

A városban kereskedőként, többször megfordult Kolumbusz Kristóf. A helybéliek úgy tartják, hogy a St. Nicholas-templomban imádkozott az első, nyugatra vezető hajóútja előtt, annak sikeréért. Ennek emlékére 1992-ben az ír és az olasz állam egy kis szobrot állított a város kikötőjében.

Az angol polgári forradalom során a monarchia oldalára álló várost Oliver Cromwell ostromolta. A háború elől menekült el Walter Lynch püspök, aki hosszas hányódások után végül győri segédpüspök lett, ő adományozta a győri székesegyházban elhelyezett Könnyező Madonna képet a győri püspökségnek, amely a legenda szerint minden alkalommal könnyezni kezd, amikor Írországot valamilyen veszély fenyegeti.

A forradalom után az angolok a városnak megtiltották a spanyolokkal és portugálokkal való kereskedést, ebbe a település gazdasága majdnem beleroppant, de végül a halászat, a könnyűipar, az oktatás és az idegenforgalom újra fellendítette Galway gazdaságát.

Galway a hetvenes évek óta az ír népzene egyik fellegvára. Három hétig tartó világhírű összművészeti fesztiválját a város július második felében rendezi.

Látnivalók

  • Várostörténeti Múzeum
  • Lynch-kastély - az épület a XI. századból származik
  • St. Nicholas-templom - 1320-ban épült
  • Galway-egyetem - 1846-ban alapították, Viktória királynő látogatásának tiszteletére
  • St. Nicholas-katedrális - az 1960-as években fejezték be az építését
  • Kennedy Memorial Park - nevével az ír származású amerikai elnök 1963-as látogatására emlékeztet

Népesség

Lakosságszám[3]
ÉvNépességÁtl. vált.(%)  
199150 853—    
199657 2412,37%
200265 8322,33%
200672 4142,38%
201175 5290,84%
201679 5041,03%

Képek

Testvérvárosok

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Galway témájú médiaállományokat.

A város honlapja