Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó

IPA-magánhangzótáblakép • hang
Elöl képzettElöl-​köz. k.Középen képzettHátul-​köz. k.Hátul képzett
Felső nyelvállású
i • y
ɨ • ʉ
ɯ • u
ɪ • ʏ
ɪ̈ • ʊ̈
 • ʊ
e • ø
ɘ • ɵ
ɤ • o
ə
ɛ  • œ
ɜ • ɞ
ʌ • ɔ
æ •
ɐ
a • ɶ
ɑ • ɒ
Középső-felső ny.
Középső ny.
Alsó-középső ny.
Alsó nyelvállású
Alsó-legalsó ny.
Legalsó ny.

A párban álló magánhangzók közül a bal oldali ajakréses, a jobb oldali ajakkerekítéses.
A sárga háttérrel jelölt hangok hosszú vagy rövid formái a magyar köznyelv fonémái.

A hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó egyes beszélt nyelvekben használt magánhangzó.

IPA
IPA-kód306
IPA-jelɔ
IPA-kép
X-SAMPAO
KirshenbaumO
HangmintaHallgat hallgat

A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot az ɔ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig O. IPA-jelét egy fordított c betű alkotja; a jelet és a hangot egyaránt „nyílt o”-nak hívják. Ez az elnevezés annyiban utal a hangra, hogy az [o] által jelölt hátul képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzóhoz hasonló, csak annál nyitottabb képzésű. A jelet pedig annyiban írja le a név, hogy az egy, a körívén megnyitott o-nak is tekinthető.

Jellemzői

  • Képzéshely szerint hátul képzett, ami annyit tesz, hogy a nyelv a lehető leghátrább húzódik vissza a szájban, ahol még elkerülhető a mássalhangzót létrehozó akadály.
  • Nyelvállás szerint alsó nyelvállású (más szóval félig nyílt), ami azt jelenti, hogy a nyelv a legalsó (nyílt) és a középső (félig zárt) állás közt helyezkedik el.
  • Kerekítettség szerint kerekített (labiális), vagyis az ajkak kört alkotnak, nem húzódnak szét.

Előfordulása

NyelvSzóIPAJelentésMegjegyzés
albánpo[pɔ]’igen’
angolausztráliaihot[hɔt] ’forró’Lásd ausztráliai angol hangtan
amerikaibog[bɔg]’mocsár’Egyes beszélőknél, lásd angol hangtan
elfogadott angol kiejtésbore[bɔː] ’fúr’Lásd angol hangtan
bengáliবস[bɔʃ] ’ül’Lásd bengáli hangtan
csehoko[ɔkɔ] ’szem’Lásd cseh hangtan
feröerinátt[nɔtː] ’csont’
francia[1]sort[sɔʀ]’sors’Lásd francia hangtan
grúz[2]სწრი[sʦʼɔɾi] ’helyes’
hollandbot[bɔt] ’csont’Lásd holland hangtan
katalán[3]cosa[kɔzə] ’dolog’Lásd katalán hangtan
kínaikantoni nyelv/ngo5[ŋɔː˩˧] ’én’Lásd standard kantoni
mandarin nyelv我/wǒ[uɔ˨˩˦] ’én’Lásd standard mandarin
lao[bɔː]’eredet’
lengyel[4]kot[kɔt]’macska’Lásd lengyel hangtan
németvoll[fɔl] ’teli’Lásd német hangtan
norvégtopp[tɔp] ’csúcs’Lásd norvég hangtan
okcitánòme[ˈɔme] ’ember’
olasz[5]parola[paˈɾɔːla]’szó’Lásd olasz hangtan
portugál[6]só[sɔ]’egyedül’Lásd portugál hangtan
svédåtta[ˈɔtːa]’nyolc’Lásd svéd hangtan
tádzsikтоҷикӣ[tɔːdʒɪˈkiː]’tádzsik nyelv’
vietnámito[tɔ̄] ’nagy’Lásd vietnámi hangtan

Források

Irodalom

  • Carbonell, Joan F. & Joaquim Llisterri (1992). „Catalan” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 22 (1-2), 53-56. o.  
  • Cruz-Ferreira, Madalena (1995). „European Portuguese” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 25 (2), 90-94. o.  
  • Fougeron, Cecile (1993). „Illustrations of the IPA:French” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 23 (2), 73-76. o.  
  • Jassem, Wiktor (2003). „Polish” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 33 (1), 103-107. o.  
  • Rogers, Derek & Luciana d'Arcangeli (2004). „Italian” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 34 (1), 117-121. o.  
  • Shosted, Ryan K. & Chikovani Vakhtang (2006). „Standard Georgian” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 36 (2), 255-264. o.