Hátul képzett, legalsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó

	IPA
IPA-kód	313
IPA-jel	ɒ
IPA-kép
X-SAMPA	Q
Kirshenbaum	A.
Hangminta	hallgat

IPA-magánhangzótáblakép •

hang

Elöl képzett

Elöl-köz. k.

Középen képzett

Hátul-köz. k.

Hátul képzett

Felső nyelvállású

i • y

ɨ • ʉ

ɯ • u

ɪ • ʏ

ɪ̈ • ʊ̈

• ʊ

e • ø

ɘ • ɵ

ɤ • o

ə

ɛ • œ

ɜ • ɞ

ʌ • ɔ

æ •

ɐ

a • ɶ

ɑ • ɒ

Középső-felső ny.

Középső ny.

Alsó-középső ny.

Alsó nyelvállású

Alsó-legalsó ny.

Legalsó ny.

A párban álló magánhangzók közül a bal oldali ajakréses, a jobb oldali ajakkerekítéses.
A sárga háttérrel jelölt hangok hosszú vagy rövid formái a magyar köznyelv fonémái.

A hátul képzett, legalsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó egyes beszélt nyelvekben használt magánhangzó.

A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) ezt a hangot az ɒ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig Q. Szende Tamás szerint ez a hang az a betűnek megfelelő fonéma a magyarban,^[1] míg Gósy Mária szerint ez a hang az /ɔ/.^[2]

Jellemzői

Képzéshely szerint hátul képzett, ami annyit tesz, hogy a nyelv a lehető leghátrább húzódik vissza a szájban, ahol még elkerülhető a mássalhangzót létrehozó akadály.
Nyelvállás szerint legalsó nyelvállású.
Kerekítettség szerint kerekített (labiális), vagyis az ajkak kört alkotnak, nem húzódnak szét.

Források

Irodalom

Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. ISBN 963-389-666-5
Siptár Péter & Törkenczy Miklós (2000, 2007): The phonology of Hungarian. Sor.: Oxford Linguistics, Kiadó: Oxford University Press. ISBN 978-0-19-823841-6 (Hbk.) 978-019-922890 (Pbk.)
Szende Tamás: "Illustrations of the IPA: Hungarian", Journal of the International Phonetic Alphabet (1994), 24 (2): 91–94, doi:10.1017/S0025100300005090

[1]

[2]

IPA
IPA-kód	313
IPA-jel	ɒ
IPA-kép
X-SAMPA	Q
Kirshenbaum	A.
Hangminta	hallgat