Hirzutizmus
A hirzutizmus fokozott, férfias típusú szőrnövekedés nőknél, erősebb, sötét szőrszálakból olyan testtájakon, ahol csak férfiakra jellemző erősebb testszőrzet (bajusz, szakáll, mellkas, váll, has, hát, comb belső része).[1] Férfiaknál és nőknél is előfordulhat, de elsősorban nők hormonális zavaraként ismert: a nőkben normálisan kis mennyiségben termelődő férfihormonok (androgének; mint tesztoszteron, dihidrotesztoszteron) túltermelődése vagy a szőrtüszők androgén hormonok iránti érzékenységének fokozódása okozza. Elkülönítendő a hipertrichózis fogalmától, amikor a szőrösödés az egész testen nagyjából egyenletesen megjelenik. A hipertrichózis hátterében más hormontermelő szervek (pl. pajzsmirigy) rendellenes működése áll. Az androgén hormonok fokozzák a szőr növekedését és pigmentációját. A férfihormonok magas szintje más jelenségeket is okozhat (akné, hang mélyülése, izomtömeg növekedése), e kórkép együttesen a hiperandrogenizmus.
A hirzutizmus az összes etnikai csoportot együttvéve a nők 5-15%-át érinti.[2] A nők szőrössége különböző népcsoportoknál genetikailag meghatározottan különböző mértékű, így a mediterrán, közel-keleti és dél-ázsiai nőknek erősebb.[3] A szőrösség „normálisnak” elfogadott mértéke kulturálisan is változik.[1]
Tünetek
Erősebb, sötét szőrszálak jelennek meg olyan testtájakon, ahol normálisan nőknek nem jellemző erősebb testszőrzet: bajusz, szakáll, mellkas, váll, has, hát, comb belső része.[1] A megnövekedett androgénszint hatására a hirzutizmus mellett más tünetek is megjelenhetnek (némelyik jellemzően magasabb hormonszint esetén): hang mélyülése, kopaszodás, akné, mellméret csökkenése, izomzat növekedése, klitorisz megnagyobbodása.[3]
Okai
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a hirzutizmus tüneteiért felelős androgén egyensúlyzavarának kifejlődésében nőkben az inzulin magas vérszintjének (hiperinzulinémia) van szerepe.[4] Az elmélet összhangban áll a megfigyeléssel, hogy elhízott (és feltételezhetően inzulinrezisztencia miatt hiperinzulinémiás) nőknél gyakran alakul ki hirzutizmus. Azt is megfigyelték, hogy az inzulinszintet csökkentő kezelések esetén a hirzutizmus visszaszorul.[5] A feltevések szerint az inzulin megfelelően magas koncentrációban a petefészek theca-sejtjeit serkenti az androgén hormon termelés fokozására. Szintén elképzelhető olyan mechanizmus is, hogy a magas inzulinszint aktiválja a IGF-1 (Insulin-like growth factor, inzulinszerű növekedési faktor) receptort ugyanezen sejtekben. Ez szintén megnövekedő androgén termelést okoz. A problémában genetikai faktor is szerepet játszik, erre utal a családi halmozódás és bizonyos népcsoportokban gyakoribb előfordulás. A hirzutizmus mögött különböző betegségek is állhatnak. A hirzutizmust okozhatja:[3]
- PCOS (policisztás ovárium szindróma); a hirzutizmus a leggyakoribb oka, a női nemi hormonrendszer zavara, ami menstruációs zavarokkal, meddőséggel, gyakran petefészek cisztákkal, elhízással, inzulinrezisztenciával és hirzutizmussal jár.[3]
- hiperinzulinémia (magas inzulinszint) vagy hipoinzulinémia (alacsony inzulinszint vagy inzulinrezisztencia cukorbetegségben)
- menstruációs hormonális zavarok
- mellékvese-túlműködés (Cushing-kór) és -daganatok
- kóros elhízás és az ezzel jelentkező magas inzulinszint
- a petefészek bizonyos daganatai
- a pajzsmirigy megbetegedései
- gyógyszer mellékhatás
- terhesség
Diagnózis
Elsőként fizikális vizsgálat szükséges a további részletes vizsgálatok elvégzése előtt. A vizsgálatnak el kell különítenie a egyenletes, kiterjedt szőrösödést a férfias mintájú szőrösödéstől.[6] A hirzutizmus fokát Ferriman-Gallwey skála[7] segítségével határozzák meg, 9 testtájon 0-4-ig pontozva a szőrnövekedés mértékét. A vizsgálatok laborvizsgálatokkal és képalkotó vizsgálatokkal folytatódhatnak. Már enyhe hirzutizmus tüneteknél is szükséges az ovuláció és a petefészek ultrahang képének kiértékelése, mivel gyakran policisztás ovárium szindróma (PCOS) áll a hirzutizmus hátterében, illetve a 17α-hidroxiprogeszteron-szint ellenőrzése, a 21-hidroxiláz-hiány betegség kizárására.[8] Előfordulhat magasabb dehirdoepiandroszteron-szulfát (DHEA-S) vérszint, ilyenkor a 700 μg/dL a mellékvese betegségére utal, különösen veleszületett 21-hidroxiláz hiány okozta mellékvese túltengésre.[6] Mindemellett a hirzutizmus esetek 90%-a PCOS hátterű vagy ismeretlen eredetű.[6]
További vérvizsgálatok lehetnek még:
- androgének: androsztendion, tesztoszteron
- pajzsmirigyhormonok: TSH, T3, T4
- prolaktin
Kezelése
A nők általában a nemkívánatos szőrt valamilyen szőrtelenítő módszerrel eltávolítják. Fontos azonban a fokozott növekedés okának megállapításához orvoshoz fordulni, aki például vérvizsgálatok segítségével képes meghatározni a rendellenes szőrnövekedés eredetét, és javaslatot ad a kezelésre.
Gyógyszerek
A gyógyszeres kezelés általában valamilyen antiandrogén hatóanyag alkalmazását jelenti, ami blokkolja az androgének, így a tesztoszteron és dihidrotesztoszteron (DHT) hatását.[9]
Szőrtelenítési eljárások
Tüneti kezelésként mechanikus szőrtelenítési eljárások állnak rendelkezésre: epilálás, gyantázás, borotválás, lézeres szőrtelenítés, elektrolízises szőrtelenítés.
Életmód-változtatás
Oki kezelésként a háttérben álló anyagcserezavar rendezése jöhet szóba: elhízott, inzulinrezisztens betegeknél a petefészek fokozott androgén termelését kiváltó inzulinrezisztencia csökkentését célozzák meg életmód-változtatással, jelentős súlycsökkentéssel, étrendváltoztatással, táplálékkiegészítőként adott inozitol kezeléssel.[10]
