Kálium-hidrid

szervetlen vegyület
Kálium-hidrid
Kémiai azonosítók
CAS-szám7693-26-7
PubChem82127
ChemSpider74121
EINECS-szám232-151-5
SMILES
[H-].[K+]
InChI
1S/K.H/q+1;-1
InChIKeyOCFVSFVLVRNXFJ-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletKH
Moláris tömeg40,1062 g/mol
Megjelenésszíntelen kristályok
Sűrűség1,43 g/cm³[1]
Olvadáspontbomlik ~400°C-on[2]
Kristályszerkezet
Kristályszerkezetköbös, cF8
TércsoportFm3m, No. 225
Rokon vegyületek
Azonos anionlítium-hidrid
nátrium-hidrid
rubídium-hidrid
cézium-hidrid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-hidrid kálium és hidrogén ionvegyülete, képlete KH. Fehér színű szilárd anyag, bár a kereskedelmi forgalomban kapható minták szürke színűek. Hasznos vegyület a szerves szintézisekben. Erős bázis, és veszélyesen reakcióképes vegyület. Emiatt a kereskedelmi forgalomban ásványi olajokkal alkotott (35%-os) szuszpenzió vagy – a könnyebb kimérhetőség érdekében – paraffinviasszal alkotott homogenizátum formájában.[3]

Előállítása

Elemi kálium és hidrogén reakciójával állítják elő:

2 K + H2 → 2 KH

Először Humphry Davy állította elő 1807-ben.[4]Nem oldódik szerves oldószerekben, de oldódik hidroxidok és sókeverékek olvadékában.[5]

Reakciói

Reagál a vízzel:

KH + H2O → KOH + H2

A KH szuperbázis, erősebb mint a nátrium-hidrid. Használják bizonyos karbonilvegyületek és aminok deprotonálásához, melyekből enolátok és amidok keletkeznek.[6]

Veszélyei

A KH a levegőben önmagától meggyulladhat. Hevesen reagál a savakkal, oxidálószerekkel érintkezve meggyullad.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Potassium hydride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek