Katicabogárfélék
A katicabogárfélék (Coccinellidae) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. A világszerte nagyjából hatezer fajt számláló csoportnak Európában 207,[1] Magyarországon 90 képviselője él.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: kréta–holocén | ||||||||||||||||
 Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Katicabogárfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Katicabogárfélék témájú kategóriát. |
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
_-_Flickr_-_S._Rae.jpg)
Változatos életmódot élő fajok tartoznak a családba, a csoportban mezőgazdasági kártevők és a biológiai védekezésben használt fajok is előfordulnak, de a fajok többsége gazdasági szempontból közömbös.
Rendszerezésük
Megjelenésük
A katicabogarak hossza fajtól függően változó: 1,5-12 milliméter közötti. A színezetük is különböző, rendszerint élénk színeik (narancssárga, vörös, sárga, fekete) kontrasztos mintázatot alkotnak. A feltűnő (aposzematikus) mintázat a bogár kellemetlen ízére figyelmezteti a ragadozókat. Nem mindegyik katicabogárfaj pettyes, vannak csíkosak és egyszínűek is. Testük a fajok többségénél csupasz, fényes, de vannak többé-kevésbé szőrözött fajok is (pl. bödiceformák).
Életmódjuk
A katicabogarak zöme ragadozó életmódot folytat, nagy részük főként levéltetvekkel táplálkozik, egyes csoportok atkákat, pajzstetveket, liszteskéket fogyaszt. De a katicabogarak nagy többsége nem préda-specifikus, minden alkalmas méretű állatot elfogyasztanak. A ragadozó fajokon kívül vannak lisztharmatgombákkal táplálkozó, valamint növényeket fogyasztó katicabogarak is (bödeformák), melyek táplálkozásukkal termesztett növényeinken kárt is okozhatnak (pl. lucernaböde). Táplálékhiány esetén a lárvák kannibalizmusra is kényszerülhetnek, illetve gyakorta előfordul, hogy egyes katicafajok a család más tagjainak lárváit fogyasztják.
A magyarországi fajok a telet imágó alakban vészelik át, leggyakrabban avar, fakéreg, fűcsomók, vagy a talaj védelmében. Előfordul, hogy egyes fajok (pl. harlekinkatica) mesterséges létesítményekbe, lakásokba vonul telelőhelyet keresni, ilyenkor óriási tömegben verődhetnek össze, mely az emberek számára kellemetlenséget, sőt egészségügyi problémákat is jelenthet.
A kifejlett egyedek körülbelül egy évig élnek.
Ha a katicabogarakat támadás éri, reflexes „vérzés” megindításával védekeznek. Ilyenkor a lábaik ízületein keresztül vérnyirok szivárog ki. Ez a folyadék kellemetlen ízű anyagokat (coccinellin, adaliin, propylein) tartalmaz, ami elriasztja a hangyákat és a madarakat.
Szaporodásuk
A fajok többségének évente egy nemzedéke van, de vannak több generációt képző fajaink is. A párzási időszak tavasszal és nyáron van. A peték száma fajtól függően különböző: 3-300 között. A petéből 5-8 nap múlva kelnek ki a lárvák.
Magyarországon előforduló fajok, alfajok és rendszertani besorolásuk
- Félbödeformák (Coccidulinae) Weise, 1901
- Coccidula Kugelann, 1798
- nádi félböde (Coccidula rufa) (Herbst, 1783)
- mocsári félböde (Coccidula scutellata) (Herbst, 1783)
- Rhyzobius Stephens, 1829
- szalagos félböde (Rhyzobius chrysomeloides) (Herbst, 1792)
- félholdas félböde (Rhyzobius litura) (Fabricius, 1787)
- Tetrabrachys Kapur, 1948
- pusztai földiböde (Tetrabrachys connatus) (Creutzer, 1796)
- Coccidula Kugelann, 1798
- Bödiceformák (Scymninae) Mulsant, 1846
- Hyperaspis Chevrolat, 1837
- mezei szerecsenböde (Hyperaspis campestris) (Herbst, 1783)
- egyszínű szerecsenböde (Hyperaspis concolor) (Suffrian, 1843)
- homoki szerecsenböde (Hyperaspis erythrocephala) (Fabricius, 1787)
- vállcseppes szerecsenböde (Hyperaspis pseudopustulata) Mulsant, 1853
- négycseppes szerecsenböde (Hyperaspis quadrimaculata) Redtenbacher, 1843
- tojásdad szerecsenböde (Hyperaspis reppensis) (Herbst, 1783)
- Clitostethus Weise, 1885
- liszteske-bödice (Clitostethus arcuatus) (Rossi, 1794)
- Nephus Mulsant, 1846
- kétpettyes törpebödice (Nephus bipunctatus) (Kugelann, 1794)
- kétjegyes törpebödice (Nephus bisignatus claudiae) Fürsch, 1984
- feketés törpebödice (Nephus nigricans) (Weise, 1879)
- négyfoltos törpebödice (Nephus quadrimaculatus) (Herbst, 1783)
- korongfoltos törpebödice (Nephus redtenbacheri) (Mulsant, 1846)
- Ulbrich-törpebödice (Nephus ulbrichi) Fürsch, 1977
- Scymniscus Dobrzhanskiy, 1928
- halványfoltos törpebödice (Scymniscus anomus) (Mulsant et Rey, 1852)
- Horion-törpebödice (Scymniscus horioni) (Fürsch, 1965)
- korzikai törpebödice (Scymniscus semirufus) (Weise, 1885)
- Scymnus Kugelann, 1794
- ostoros bödice (Scymnus flagellisiphonatus) Fürsch, 1970
- sziki bödice (Scymnus sacium) Roubal, 1928
- fekete bödice (Scymnus ater) Kugelann, 1794
- sárgavégű bödice (Scymnus haemorrhoidalis) Herbst, 1797
- gesztenyebarna bödice (Scymnus limbatus) Stephens, 1832
- barna fenyvesbödice (Scymnus abietis) (Paykull, 1798)
- sárgafejű bödice (Scymnus auritus) Thunberg, 1795
- csúcsfoltos bödice (Scymnus ferrugatus) (Moll, 1785)
- gömbölyded bödice (Scymnus fraxini) Mulsant, 1850
- kis fenyvesbödice (Scymnus impexus) Mulsant, 1850
- sárgás bödice (Scymnus silesiacus) Weise, 1902
- négyfoltos bödice (Scymnus subvillosus) (Goeze, 1777)
- varratsávos bödice (Scymnus suturalis) Thunberg, 1795
- kis kerekbödice (Scymnus apetzi) Mulsant, 1846
- széleslábú bödice (Scymnus doriae) Capra, 1924
- feketecombú bödice (Scymnus femoralis) (Gyllenhal, 1827)
- közönséges bödice (Scymnus frontalis) (Fabricius, 1787)
- vállfoltos bödice (Scymnus interruptus) (Goeze, 1777)
- négycseppes bödice (Scymnus magnomaculatus) Fürsch, 1958
- nagyfoltos bödice (Scymnus marginalis) (Rossi, 1794)
- fekete fenyvesbödice (Scymnus nigrinus) Kugelann, 1794)
- vörösfoltos bödice (Scymnus rubromaculatus) (Goeze, 1777)
- pontsoros bödice (Scymnus schmidti) Fürsch, 1958
- nagy kerekbödice (Scymnus suffrianioides apetzoides) Capra et Fürsch, 1967
- Stethorus Weise, 1885
- atkász bödice (Stethorus pusillus) (Herbst, 1797)
- Hyperaspis Chevrolat, 1837
- Szerecsenkata-formák (Chilocorinae) Mulsant, 1846
- Chilocorus Leach, 1815
- szalagos szerecsenkata (Chilocorus bipustulatus) (Linnaeus, 1758)
- vesefoltos szerecsenkata (Chilocorus renipustulatus) (Scriba, 1791)
- Exochomus L. Redtenbacher, 1843
- négyfoltos szerecsenkata (Exochomus quadripustulatus) (Linnaeus, 1758)
- Parexochomus Barovskij, 1922
- egyszínű szerecsenkata (Parexochomus nigromaculatus) (Goeze, 1777)
- Platynaspis L. Redtenbacher, 1843
- négypettyes szerecsenkata (Platynaspis luteorubra) (Goeze, 1777)
- Chilocorus Leach, 1815
- Katicaformák (Coccinellinae) Latreille, 1807
- Adalia Mulsant, 1846
- kétpettyes katicabogár (Adalia bipunctata) (Linnaeus, 1758)
- rajzos katica (Adalia conglomerata) (Linnaeus, 1758)
- tízpettyes katica (Adalia decempunctata) (Linnaeus, 1758)
- Anatis Mulsant, 1846
- szemfoltos katica (Anatis ocellata) (Linnaeus, 1758)
- Anisosticta Chevrolat, 1836
- tizenkilencpettyes katica (Anisosticta novemdecimpunctata) (Linnaeus, 1758)
- Aphidecta Weise, 1893
- sárga katica (Aphidecta obliterata) (Linnaeus, 1758)
- Calvia Mulsant, 1850
- tízcseppes füsskata (Calvia decemguttata) (Linnaeus, 1767)
- tizennégycseppes füsskata (Calvia quatuordecimguttata) (Linnaeus, 1758)
- tizenötcseppes füsskata (Calvia quindecimguttata) (Fabricius, 1777)–
- Ceratomegilla Crotch, 1873
- alhavasi katica (Ceratomegilla notata) (Laicharting, 1781)
- bogáncskatica (Ceratomegilla undecimnotata) (Schneider, 1792)
- Coccinella Linnaeus, 1758
- csarabkatica (Coccinella hieroglyphica) Linnaeus, 1758
- hangyászkatica (Coccinella magnifica) Redtenbacher, 1843
- ötpettyes katica (Coccinella quinquepunctata) Linnaeus, 1758
- hárompettyes katica (Coccinella saucerottii) Mulsant, 1850
- hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) Linnaeus, 1758
- sziki tizenegypettyes katica (Coccinella undecimpunctata tripunctata) Linnaeus, 1758
- közönséges tizenegypettyes katica (Coccinella undecimpunctata undecimpunctata) Linnaeus, 1758
- Coccinula Dobzhansky, 1925
- feketesárga katóka (Coccinula quatuordecimpustulata) (Linnaeus, 1758)
- oldalsávos katóka (Coccinula sinuatomarginata) (Faldermann, 1837)
- Halyzia Mulsant, 1846
- tizenhatcseppes füsskata (Halyzia sedecimguttata) (Linnaeus, 1758)
- Harmonia Mulsant, 1850
- harlekinkatica (Harmonia axyridis) (Pallas, 1773)
- négypettyes katica (Harmonia quadripunctata) (Pontoppidan, 1763)
- Hippodamia Chevrolat, 1837
- hétfoltos katica (Hippodamia septemmaculata) (DeGeer, 1775)
- mocsári katica (Hippodamia tredecimpunctata) (Linnaeus, 1758)
- tizenhárompettyes katica (Hippodamia variegata) (Goeze, 1777)
- Myrrha Mulsant, 1846
- tizennyolccseppes füsskata (Myrrha octodecimguttata) (Linnaeus, 1758)
- Myzia Mulsant, 1846
- sávos füsskata (Myzia oblongoguttata) (Linnaeus, 1758)
- Oenopia Mulsant, 1850
- rózsás katica (Oenopia conglobata) (Linnaeus, 1758)
- fekete katica (Oenopia impustulata) (Linnaeus, 1760)
- bokorerdei katica (Oenopia lyncea agnatha) (Rosenhauer, 1847)
- Propylea Mulsant, 1846
- tizennégypettyes füsskata (Propylea quatuordecimpunctata) (Linnaeus, 1758)
- Psyllobora Chevrolat, 1836
- huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata) (Linnaeus, 1758)
- Sospita Mulsant, 1846
- húszcseppes füsskata (Sospita vigintiguttata) (Linnaeus, 1758)
- Tytthaspis Crotch, 1874
- tizenhatpettyes katica (Tytthaspis sedecimpunctata) (Linnaeus, 1761Linnaeus, 1760)
- Vibidia Mulsant, 1846
- tizenkétcseppes füsskata (Vibidia duodecimguttata) (Poda, 1761)
- Adalia Mulsant, 1846
- Bödeformák (Epilachninae) Mulsant, 1846
- Cynegetis Chevrolat, 1836
- pázsitfűböde (Cynegetis impunctata) (Linnaeus, 1767)
- Henosepilachna Li, 1961
- földitökböde (Henosepilachna argus) (Geoffroy, 1785)
- magrugóböde (Henosepilachna elaterii) (Rossi, 1794)
- Subcoccinella Agassiz, 1845
- lucernaböde (Subcoccinella vigintiquatuorpunctata) (Linnaeus, 1758)
- Cynegetis Chevrolat, 1836
Jegyzetek
Források
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Fekete Zs. & Merkl O.: Coccinellidae housed in the Mátra Museum, Hungary, with a national checklist of the family (Coleoptera). - Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 34: 119-130, 2010.
- Phylogeny of the beetles.Christoph Benisch, 2010.
