MÁV M61 sorozat

svéd gyártmányú Diesel-villamos mozdony

Az MÁV M61-sorozat a MÁV részére szállított fővonali dízel-villamos erőátvitelű, Co'Co' tengelyelrendezésű dízelmozdony-sorozat. Beceneve „Nohab”, a svéd gyártó, a NOHAB nevéből, ahol a széria gyártáskori típusjele Di.3a volt. A magyar közösségi közlekedés történetében kultikus járműnek számít, az egyik legikonikusabb mozdony.

MÁV M61 sorozat
MÁV M61 sorozat
Általános adatok
GyártóNoHABNydqvist och Holm Aktiebolag (Svédország)
Gyártásban19631964
Selejtezés19892001
Műszaki adatok
TengelyelrendezésCo'Co'
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1040 mm
Teljesítmény
Névleges1650 LE / 1435 kW
Engedélyezett legnagyobb sebesség105 km/h
Ütközők közötti hossz18 900 mm
Magasság4295 mm
Szélesség3090 mm
Forgócsaptávolság10 300 mm
Tengelytáv forgóvázon belül4000 mm
Szolgálati tömeg106,13 t
Legnagyobb tengelyterhelés18,11 t
Legkisebb pályaívsugár90 m
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
TípusaEMD 567D1
Névleges fordulatszám275–835 RPM
Hengerek
Átmérője216 mm
Dugattyúlöket254 mm
Hengerűrtartalom9,29 L
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV M61 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
001-es pályaszámú M61-es mozdony Pécsen

Története

Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején a gőzvontatás aránya a hazai vasútvonalakon igen magas, 85%-os volt. A korszerűsítés megkívánta nagy teljesítményű dízelmozdonyok forgalomba állítását, azonban a magyar ipar abban az időben nem volt felkészülve ilyen vasúti járművek gyártására. Ezért a MÁV illetékes szakemberei pályázatot írtak ki fővonali mozdony beszerzésére. A felhívásra 17 cég jelentkezett 30 típussal. A pályázók közül két cég, a német Krauss-Maffei, valamint a svéd NOHAB mozdonyai kaptak lehetőséget a magyarországi vasútvonalakon történő kipróbálásra. 1960-ban mindkét gyártó demonstrátora (tesztjárműve) sikeresen teljesítette a próbameneteket. Végül az ajánlatok közül a MÁV választása az utóbbira esett, a mozdony technikai kiforrottsága, kevesebb karbantartást igénylő szerkezeti felépítése miatt, valamint azért, mert a típusban alkalmazott motorból világszerte már több ezer darab üzemelt.

A mozdonyból a MÁV összesen 20 darabot vásárolt. Annak ellenére, hogy a NOHAB gyár készen állt volna további járművek gyártására és leszállítására, a politikai körülmények nem tették lehetővé a beszerzésüket. A szovjet vezetés ugyanis rossz szemmel nézte, hogy egy semleges ország elragadja tőlük egy szövetségesük piacát, ezért a magyar államnak 25 mozdony árát kellett kifizetnie, miközben csupán 20 mozdonyt kapott. A MÁV ezt követően a szovjet gyártmányú MÁV M62 sorozatszámú "Szergej" vásárlása mellett kényszerült dönteni.

Forgalomba állításukat követően M61-es mozdonyok elsősorban gyorsvonatokat továbbítottak, jellemzően Budapest és a vidéki nagyvárosok között. Ennek oka főként az volt, hogy a mozdonyok rendelkeztek a vonatok fűtéséhez szükséges gőzfejlesztővel. (Abban az időben a személykocsik még nem villamos fűtésűek voltak.) Az M61 011-020 pályaszámú mozdonyokat a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal villamosításáig (1970. dec. 11.) kihelyezték a debreceni fűtőházba. Ez időben jártak Mátészalka felé is a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon. Az 1970-es és az 1980-as években az ország keleti feléből a villamos vontatás térnyerésével a mozdonyok egyre inkább kiszorultak. (A villamosított fővonalakon a szolgálatot a V43 (Szili) és a V63 (Gigant) villamos mozdonyok vették át.) Az 1980-as évektől kezdve már főként a Balaton északi partján teljesítettek szolgálatot a törzsvonalukká vált Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon. 1983. szeptember 20-tól 1989. június 1-jéig több M61-es volt Tapolcáról a nagykanizsai fűtőházba kihelyezve, később állomásítva. A Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal villamosítása után 1990 júliusáig az összes megmaradt mozdony Tapolcára került és továbbra is a Balaton északi partján teljesítettek szolgálatot. 1996-tól a Déli pályaudvar helyett már csak Székesfehérvárig vitték az északi part vonatait. 1998. május 1-jétől az M61 017-est az Északi Vontatási Főnökség Rákosi telepén segélyszerelvény mozdonyaként alkalmazták és az Északi Gépészeti Főnökséghez állomásították, 2000. február 5-től átminősítették üzemi mozdonnyá, és új pályaszámot kapott. Több pályaszáma is volt, először A61 017, majd 2761 017, majd napjainkban újra M61 017.

Az M61 001-est 2000. március 9-től a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkba állomásították, ahol múzeumi mozdonnyá minősítették. A típus menetrend szerinti forgalomban 2000. december 21-én közlekedett utoljára Magyarországon.

A 20 mozdonyból az ezredfordulót követően 6 üzemképes maradt.

Volt még egy M61-2001 pályaszámú mozdony is, de azt rendszerint nem szokták a sorozat részének tekinteni, mert az nem egy NOHAB, hanem a német DB V 200 sorozat hattengelyes változata, a DB V 300 sorozat része volt. A mozdonyt a gyártó Krauss-Maffei adta kölcsön próbamenetek céljára. Ezután a visszakerült az NSZK-ba.[1]

Állománylista

Pályaszámállapottörténet
M61-001üzemképesA MÁV Rail Tours Kft. tulajdona. (Magyar Vasúttörténeti Park) [2]
M61-002
Főnix
tartósan üzemképtelen2001. november 7-én selejtezték. Alkatrészeit az 1-esbe építették be. Az üres mozdonyszekrény 2005-2023 között óta a Keleti pályaudvar fűtőháza melletti tárolóvágányon állt, majd állagmegóvási céllal átszállították Tapolcára. A NOHAB-GM Alapítvány[3] tulajdona.
M61-003elbontva1988. december 21-én selejtezték (motorját a 010-esbe helyezték át)
M61-004
Tapolca[4]
elbontva1999. június 4-én Badacsonylábdihegynél baleset következtében megrongálódott, oldalára borult. Selejtezve: 1999. november 23. (A mozdony B végét 2001-ben a Közlekedési Múzeum oldalánál állították ki,[5] majd a múzeum átalakítása miatt a Tapolcára történő átköltöztetéséről döntöttek. A költöztetés tervezett időpontja 2015. december 17., az új helyén történő felavatásáé pedig 2015. december 22.[6] Végül 2017 december 30-án a helyezték el a műtárgyat a Tapolcai vasútállomás mellett.[7]
M61-005elbontvaSelejtezve 1991. október 24-én motorgondok miatt (kartergáz). Ez a mozdony gázolta halálra 1976-ban Latinovits Zoltán színészt.[8]
M61-006üzemképesA MÁV Rail Tours Kft. tulajdona. (Magyar Vasúttörténeti Park)
M61-007
Piros Hetes
elbontvaSelejtezve 1989. szeptember 15-én generátorzárlat miatt. Pécsbánya-Rendezőn vágták szét.
M61-008
Muzsika
elbontvaSelejtezve 1997. január 15-én alvázsérülés miatt.
M61-009elbontvaBaleset következtében deformálódott alváz és sérült szekrény miatt selejtezve 1987. november 20-án[9]
M61-010üzemképes2001 novembere óta a NOHAB-GM Alapítvány tulajdonában van. 2010. január 19-én sikeres futópróbát tett.[10]
M61-011
Piros Ász
elbontvaSelejtezve 1991. november 24-én motorgondok miatt (forgattyússzekrény-repedések).
M61-012elbontvaSelejtezve 1994. január 19-én működőképes állapotban. Tapolcán vágták szét.
M61-013
Kis Gömböc
elbontvaSelejtezve 1999. február 10-én. Orra jellegzetesen ferde volt a sorozat többi tagjához képest.
M61-014elbontvaSelejtezve 1997. január 15-én működőképes állapotban. Sátoraljaújhelyen vágták szét.
M61-015elbontvaSelejtezve 1994. január 19-én. Celldömölkön vágták szét.
M61-016elbontvaSelejtezve 1989. június 15-én motorgondok miatt. Pécsbánya-Rendezőn vágták szét.
M61-017üzemképesPályafenntartási célokat szolgál, 2761 017-9 (korábban A61 017) pályaszámmal. Új fogaskerék-áttétellel 120 km/h sebességre képes. Villamos fűtőgenerátor került bele mérőkocsi fűtéséhez, amit kék csík jelez az oldalán. 2008-ban és 2009-ben különvonatot vitt csíksomlyói búcsúra (Erdélybe). Továbbá a Balaton északi partján is meg szokott fordulni nosztalgiaként, akárcsak fénykorában.
M61-018
Párduc
elbontvaSelejtezve 1992. november 12-én. Tapolcán vágták szét. (A motorját a 004-esbe helyezték át.)
M61-019üzemképesA MÁV Rail Tours Kft. tulajdona. (Magyar Vasúttörténeti Park)
M61-020üzemképesA MÁV Rail Tours Kft. tulajdona. (Magyar Vasúttörténeti Park)

A sorozat utóélete

A sorozat nem kopott ki a magyar vasúthálózatról hálózatról a MÁV állagából való törlés után sem, a két üzemképtelen állapotú gépet (az üres 002 és a csonka 004) kivéve az összes túlélő mozdony dolgozik azóta is különböző tulajdonosoknál. Továbbá a selejtezett gépek pótlására más mozdonyokat is importáltak, ezek közül az üzemelő mozdonyok sorozatszáma a sorozat iránti tiszteletből 021-től folytatódik tovább, kivéve a bemutató mozdonyt, ami „triplanullás” (000-ás)[11].

A MÁV állományából történt kivonása után tizenegy évvel egy további, „Ketty” becenevű géppel gazdagodott a sorozat. A Kárpát Vasút egy korábbi változatú, a dániai terepviszonyoknak megfelelő, nem hat-, hanem csak négytengely-meghajtású (1., 3., 4., 6.), narancsszínű , a Santa Fe-től örökölt BNSF-színsémás, korábban a Strabag tulajdonú mozdonyt vásárolt és hozott Magyarországra. A festése csak annyiban változott, hogy a mozdony két végén a korábbi Santa Fe, majd Strabag feliratot a Kárpát váltotta fel, a mozdony kinézete ezen kívül lényegében nem változott. A népszerű sorozat korábbi tagjai előtt tisztelegve a 021-es pályaszámot kapta meg.

2015. április 21-én szintén a Kárpát Vasút tulajdonában megérkezett, az ex MY 1156-os számú Nohab, ő lett a 022-es „Gunhild”. Benne a Di3 623 számú mozdony motorja.

2015. május 8-án a Nohab GM Alapítvány bejelenti, hogy megvásárolták az egy korábbi tűzesetben károsodást szenvedett Di3 623 (M61 000) számú mozdony járműszerkezeti részét a megmaradt fődarabokkal együtt, vontatható állapotban. A mozdony jelentősége a magyarországi sorozat történetében, hogy 1960 májusában ez a mozdony szerepelt több hétig Magyarországon, mint a svéd cég demonstrátora, amely szereplésnek köszönhető a sorozat későbbi megrendelése. A mozdony 2016. február 16-án lépett be Magyarországra és másnap továbbították a NOHAB-GM Alapítvány telephelyére.[12][13][14]

2020. január 14-én Magyarországra érkezett Svédországból az ex NSB Di3.629 számú gép, immár a Komplex Rail KFT tulajdonaként.

Műszaki felépítés

A mozdony az amerikai General Motors Electromotive Division EMD F sorozat (wd) eredeti tervein alapul, ezt a mozdonysorozatot az 1930-as évek közepe óta gyártják és tökéletesítik. A NOHAB mérnökei az ausztráliai Clyde cég által 1952-től licencben gyártott ML2 jelzésű, mindkét végén vezetőállással ellátott és csökkentett tengelyterhelésű Co-Co kivitelű mozdonyt dolgozták át észak-európai felhasználásra, elsősorban a dán, finn és norvég vasutak részére.

Az M61 mozdonyban egy 1435 kW teljesítményű, 16 hengeres, kétütemű, rés- és szelepvezérlésű, V hengerelrendezésű EMD 567D1(en) típusú motor található. Hagyományos hajtásrendszerű, amelyben az egyenáramú főgenerátor termeli a vontatómotorok részére szükséges villamos áramot (600 V). A két forgóvázba összesen hat (a 021-esben és a 022-esben csak négy) vegyes gerjesztésű (soros és párhuzamos) vontatómotort építettek be. A mozdonyba beépített Vapor-Clarkson OK4616 gőzfejlesztő 750 kg gőzt képes fejleszteni óránként.[forrás?]

Iparvasúti használat

A sorozat nem üzemelt iparvasutakon, azonban mivel a 017-es példány egy ideig a MÁV Pálya- és Mérnökilétesítmények Igazgatóságának birtokába került, ez az iparvasutaknál megszokott "A"-s számot kapott, az A61-et. [15]

Galéria

Jegyzetek

Irodalom

További információk