Markovac (Daruvár)
Markovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Daruvárhoz tartozik.
| Markovac | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Daruvár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43500 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 71 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 34′ 48″, k. h. 17° 17′ 03″, k. h. 17° 17′ 03″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Markovac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
Belovártól légvonalban 49, közúton 60 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 4, közúton 6 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati lejtőin fekszik.
Története
A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Markovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Markovácz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Markovacz” néven 36 házzal és 261 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 269, 1910-ben 516 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 95%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 80 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 269 | 263 | 311 | 343 | 427 | 516 | 463 | 528 | 474 | 488 | 476 | 388 | 336 | 307 | 93 | 80 |
Nevezetességei
- A település régi pravoszláv fa haranglába ma is áll. Védett kulturális emlék.
- A falutól keletre magasodik a Petrov vrh (Péter-hegy) nevű magaslat, ahol néhány történész és topográfus véleménye szerint egykor vár állt. A neves horvát történész Gjuro Szabo elvetette ezt az elképzelést, de feltételezte, hogy a hegy közelében egy Szent Péter tiszteletére szentelt templom állt, melyről a hegy a nevét kapta. Szerinte a templomnak a Petrov vrh és a Pogan vrh nevű hegyek közötti „Crkvišće” nevű helyen kellett állnia. A régi dokumentumokban ezt a templomot „capella sancti Petri de monte Wsathecz” alakban említik. Az „Wsathecz” nevet később Usat-hegyként magyarosították, ezért Crkvišće egy részét ma is „Za – ušnjak” néven illetik.
Jegyzetek
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
