Mongólia közigazgatása

Mongólia legnagyobb közigazgatási egységei a tartományok (mongolul: аймаг azaz ajmag). A tartományok járásokra, vagyis szumokra (mongolul: сум) oszthatók. A főváros, Ulánbátor önálló közigazgatási egységet képez, független a Központi tartománytól. Az országban (Ulánbátor kivételével) 21 tartomány és 315 járás található.

A tartományok adatai

Tartomány Ajmag	mongolul	angol átírás^[1]	Járás Szum^[2]	Lakosság^[3]	Terület (km²)	Népsűtűség (fő/km²)	Székhely	mongolul
Bajanhongor	Баянхонгор	Bayankhongor	20	83 800	116 000	0,7	Bajanhongor	Баянхонгор
Bajan-Ölgij	Баян-Өлгий	Bayan-Ölgii	13	101 200	45 700	2,2	Ölgij	Өлгий
Bulgan	Булган	Bulgan	16	60 800	48 700	1,2	Bulgan	Булган
Darhan-Úl	Дархан-Уул	Darkhan-Uul	4	87 800	3 280	26,8	Darhan	Дархан
Dél-Góbi	Өмнөговь	Ömnögovi	15	46 800	165 400	0,3	Dalandzadgad	Даланзадгад
Dél-Hangáj	Өвөрхангай	Övörkhangai	19	113 200	62 900	1,8	Arvajhér	Арвайхээр
Dzavhan	Завхан	Zavkhan	24	80 700	82 500	1,0	Uliasztaj	Улиастай
Észak-Hangáj	Архангай	Arkhangai	19	94 900	55 300	1,7	Cecerleg	Цэцэрлэг
Góbi-Altaj	Говь-Алтай	Govi-Altai	18	60 900	141 400	0,4	Altaj	Алтай
Góbi-Szümber	Говь-Сүмбэр	Govisümber	3	12 300	5 540	2,2	Csojr	Чойр
Hentij	Хэнтий	Khentii	17	71 200	80 300	0,9	Öndörhán	Өндөрхаан
Hovd	Ховд	Khovd	17	87 800	76 100	1,2	Hovd	Ховд
Hövszgöl	Хөвсгөл	Khövsgöl	24	121 400	100 600	1,2	Mörön	Мөрөн
Keleti	Дорнод	Dornod	14	73 700	123 600	0,6	Csojbalszan	Чойбалсан
Kelet-Góbi	Дорноговь	Dornogovi	14	52 500	109 500	0,5	Szajnsand	Сайншанд
Közép-Góbi	Дундговь	Dundgovi	15	49 900	74 700	0,7	Mandalgobi	Мандал-Говь
Központi	Төв	Töv	27	88 900	74 000	1,2	Dzúnmod	Зуунмод
Orhon	Орхон	Orkhon	2	78 400	840	93,3	Erdenet	Эрдэнэт
Szelenga	Сэлэнгэ	Selenge	17	100 800	41 200	2,4	Szühebátor	Сүхбаатар
Szühebátor	Сүхбаатар	Sükhbaatar	13	56 600	82 300	0,7	Barún-Urt	Баруун-Урт
Uvsz	Увс	Uvs	19	81 000	69 600	1,2	Ulángom	Улаангом

Története

Korábban az ájmag mongolul „törzset”, „törzsszövetséget”, „fejedelemséget” jelentett. A szum „nyilat”, „lövedéket” jelent, emlékeztetve a hajdani katonai felosztásra.

A Csing-dinasztia korában Külső-Mongólia kelet-nyugati irányban volt felosztva Szecen kán, Tüset kán Szajn-nojon kán és Dzaszagt kán között.

Lásd még

Mongólia városainak listája

Források

Монгол улсын засаг захиргааны хуваарь, 2006
mongol nevek magyar átírása: Kara György. Mongólia. Panoráma (1979). ISBN 963-243-062-X

Jegyzetek

[1]

[2]

[3]

Search