Észak-Hangáj tartomány
Észak-Hangáj tartomány (mongolul: Архангай аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország központi részén terül el, székhelye Cecerleg.
| Észak-Hangáj tartomány (Архангай аймаг) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mongólia | ||
| Székhely | Cecerleg | ||
| Székhely | Cecerleg | ||
| Alapítás éve | 1931 | ||
| Körzethívószám | 0133 | ||
| Testvérvárosok | Lista Osmangazi (2022. április 8. – ) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 92 059 fő (2015) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 3529 m | ||
| Terület | 55 314 km² | ||
| Időzóna | UTC+8 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 23′, k. h. 101° 30′, k. h. 101° 30′ | |||
 | |||
| Észak-Hangáj tartomány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Hangáj tartomány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Földrajz
Nyugaton Dzavhan-, északon Hövszgöl-, keleten Bulgan-, délen Bajanhongor- és Dél-Hangáj tartománnyal határos.
A Hangáj-hegység északi, északkeleti oldalán és előhegyeiben helyezkedik el. A Hangájból indul útnak és északnyugati irányba átszeli a tartományt a Szelenga két jobb oldali mellékfolyója, a Csulút és a Hanuj. Szintén a Hangájban, két ággal ered az Orhon zuhatagos mellékfolyója, a Tamir.
Az Orhon itteni szakaszának völgye történelmi időket idéz: a bal parton állnak az egykori ujgur birodalom fővárosa, Ordu-Balik romjai (Har-Balgasz, jelentése: 'Fekete romváros'); a jobb parton pedig, Dél-Hangáj tartományban az első mongol főváros, Karakorum romjai.[1] A terület 2004 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel.
A Tarbagataj hegyvonulattól délre nevezetes természetvédelmi terület a Horgo-hegy (Хорго) vidéke, mely kialudt tűzhányók nyomait viseli. Közelében, 2060 m tengerszint feletti magasságban fekszik a Terhi-Cagán-tó (Тэрхийн цагаан нуур).
Népessége
| 2011 | 84 584 |
| 2015 | 92 059 |
Járások
| Járás | Mongol nyelven | Népesség (2009)[2] | Terület (km²) | Népsűrűség (fő/km²) | |
| 1 | Cecerleg / Erdenebulgan járás | Цэцэрлэг хот / Эрдэнэбулган сум | 17 770 | 536 | 33,15 |
| 2 | Batcengel járás | Батцэнгэл сум | 3846 | 3500 | 1,10 |
| 3 | Bulgan járás | Булган сум | 2434 | 3100 | 0,79 |
| 4 | Dzsargalant járás | Жаргалант сум | 4111 | 3832 | 1,07 |
| 5 | Ihtamir járás | Ихтамир сум | 5247 | 4800 | 1,09 |
| 6 | Ögínúr járás | Өгийнуур сум | 3086 | 1686 | 1,83 |
| 7 | Öldzít járás | Өлзийт сум | 3102 | 1700 | 1,82 |
| 8 | Öndör-Ulán járás | Өндөр-Улаан сум | 5798 | 4000 | 1,45 |
| 9 | Tariat járás | Тариат сум | 5086 | 3800 | 1,34 |
| 10 | Tövsrűleh járás | Төвшрүүлэх сум | 5086 | 3800 | 1,34 |
| 11 | Hajrhan járás | Хайрхан сум | 3438 | 1200 | 2,86 |
| 12 | Hangáj járás | Хангай сум | 2926 | 4400 | 0,66 |
| 13 | Hasát járás | Хашаат сум | 3344 | 2600 | 1,29 |
| 14 | Hotont járás | Хотонт сум | 4440 | 2200 | 2,02 |
| 15 | Cahir járás | Цахир сум | 2143 | 3398 | 0,63 |
| 16 | Cenher járás | Цэнхэр сум | 5414 | 3200 | 0,63 |
| 17 | Cecerleg járás | Цэцэрлэг сум | 3813 | 2500 | 1,53 |
| 18 | Csulút járás | Чулуут сум | 3744 | 3900 | 0,96 |
| 19 | Erdenemandal járás | Эрдэнэмандал сум | 5933 | 3400 | 1,74 |
| Összesen | 89 311 | 56 252 | 1,59 |
Jegyzetek
Források
- Kara György. Mongólia. Panoráma, 213–216. o.. ISBN 963-243-062-X (1979)
- Regioni Mongolii (Legendtour.ru, hozzáférés: 2018-08-14)
- Mongólia hegy- és vízrajzi térképe, 1: 3 000 000 (mongol nyelven, 1971)
