Pritz Pál (Budapest, 1944. augusztus 8. –) magyar történész, az MTA doktora, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi magántanára. Kutatási területe a 20. századi magyar külpolitika, külpolitikai gondolkodás, nemzetközi kapcsolatok története. Oktatási területe a 20. századi magyar történelem.
Életpálya
Szülei: Pritz Pál (1907–1988), Lehner Aranka (1913–2001). Gyermekei: Helga (1974–), Balázs (1976–).[1] Német származású, magyar tudatú családban nevelkedett. Szülei iparosemberek voltak. Édesapja asztalosmester, édesanyja pedig műhímzőnő volt. Gyerekéveit a pestújhelyi szülői házban élte. Kisiskolás korában a pestújhelyi Doktor Sándor Általános Iskolába járt. Történelem iránti érdeklődése már ekkor megmutatkozott. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett.[2]
Egyetemi tanulmányait – előző évben előfelvételt nyert jelentkezőként – 1963-ban kezdte az ELTE BTK-n magyar–történelem szakon, diplomáját történelem–tudományos szocializmus szakon szerezte (1968).[3] Az egyetem évei alatt nagy hatást gyakoroltak rá: Hahn István, H. Balázs Éva, Szabad György és Dolmányos István.[4]
1969 augusztusától 2006 végéig az MTA központi apparátusában dolgozott.
Tudományszervező/tudománypolitikai munkája mellett végezte történeti kutatásait. Történelemszemlélete formálódására Pamlényi Ervin volt a legnagyobb befolyással.[5][6]
A kieli találkozó (1938) forráskritikai feldolgozásával doktorált 1973-ban summa cum laude fokozattal.[7] A kandidátusi értekezésében hazánk külpolitikájának Gömbös Gyula kormányfősége (1932–1936) alatti szakaszát dolgozta fel. A fokozatot 1979-ben szerezte meg.[8] A munka megírásához 1975–1978-ban a Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjas aspiránsa az MTA Történettudományi Intézetében.[9] Az MTA doktora címet 2000-ben az 1999-ben megjelent "Pax Germanica" című munkájával szerezte.[10]
Tudományszervezői, kutatói munkája mellett az ELTE-n egyetemi gyakornokságát[21] követően több szakaszban mellékállásban (1975 után egyetemi adjunktus,[22][23][24] később tudományos kutatóként megbízott előadó,[25][26] 1988-tól címzetes egyetemi docens[27][28][29][30][31]), majd 2008–2013 között főállásban oktatott. 1996-ban habilitál,[32] 1997-ben magántanári címet kap. Megalakulásától, 1994-től tanít a történelemtudományi doktori iskolában[33]. 2008–2013 között az alap- és mesterszakon is oktat. Előtte bő évtizeden át magyar diplomáciatörténetet ad elő a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, majd jogutódja kebelében szervezett BIGIS-en (Budapest Institute for Graduate International and Diplomatic Studies).[33] Az ELTE doktori képzéséhez kapcsolódóan 2013-tól a Teadélutánok c. havonta megrendezett műhelybeszélgetés-sorozat életre hívója[34] (ezt 2019 őszétől az Akadémiai Klub Egyesület keretén belül folytatja Történész Teadélutánok címmel)[35].
30-nál több könyvön szerepel szerzőként, társszerzőként, szerkesztőként a neve.
Magyarország külpolitikája Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején, 1932–1936; Akadémiai, Budapest, 1982
Az új Magyarország 40 éve. Társadalom, politika, gazdaság, kultúra. Tudományos ülésszak. Budapest, 1984. december 10-12.; Kulcsár Kálmán, Pritz Pál; Akadémiai, Budapest, 1985
Bárdossy László a népbíróság előtt; sajtó alá rend., bev., jegyz. Pritz Pál; Maecenas, Budapest, 1991
Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez, 1918–1945; vál., szerk., jegyz. Pritz Pál; Akadémiai, Budapest, 1994
Magyar diplomácia a két háború között. Tanulmányok; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1995
Gergely Jenő–Pritz Pál: A trianoni Magyarország, 1918–1945; Vince, Budapest, 1998
Pax Germanica. Német elképzelések Európa jövőjéről a második világháborúban; Osiris, Budapest, 1999
Bárdossy László; Elektra Kiadóház, Budapest, 2001 (Élet-kép sorozat)
A Bárdossy-per; Kossuth, Budapest, 2001 (Híres politikai perek)
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata; fel. szerk. Teplán István, Pritz Pál; MTA, Budapest, 2002
Magyarország helye a 20. századi Európában. Tanulmányok; szerk. Sipos Balázs, Zeidler Miklós, Pritz Pá; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2002
The war crimes trial of Hungarian prime minister László Bárdossy(A Bárdossy-per); angolra ford. Thomas J. DeKornfeld, Helen D. Hiltabidle; Social Science Monographs–Center for Hungarian Studies and Publications–Columbia University Press, Boulder–Wayne–New York, 2004 (East European monographs)
Az a "rövid" 20. század. Történetpolitikai tanulmányok; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2005
Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. A VI. Hungarológiai Kongresszus, Debrecen, 2006. augusztus 22-26., szimpóziumának anyaga; szerk. Pritz Pál, Sipos Balázs, Zeidler Miklós; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2006
Az objektivitás mítosza? Hazánk és a nagyvilág. 20. századi metszetek; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2011
Emlékirat és történelem. A VII. Hungarológiai Kongresszus (Kolozsvár, 2011. augusztus 22-27.) azonos című paneljének anyaga; szerk. Horváth Jenő, Pritz Pál; Magyar Történelmi Társulat–Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2012
A relativizálás elfogadhatatlansága. Hazánk és a nagyvilág. Újabb tanulmányok; Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2016
100 év. A Trianoni Magyarország képes története; Kossuth, Budapest, 2020
Történelem és nemzet; BTK Történettudományi Intézete–Magyar Történelmi Társulat–Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2023
Egyetemi tanulmányok, végzettség
1963–1968 ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem–tudományos szocializmus szak
Magyarország külpolitikája Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején 1932-1936. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.
Hory András: Bukaresttől Varsóig. Sajtó alá rendezte, jegyzetelte, bevezető tanulmányt írta: Pritz Pál. Budapest: Gondolat Kiadó, 1987.
Bárdossy László a Népbíróság előtt. Budapest: Maecenas Kiadó 1991.
Boroviczény Aladár: A király és kormányzója. (Emlékezések) Sajtó alá rendezte, jegyzetelte, bevezető tanulmányt írta: Pritz Pál. Budapest: Európa Kiadó, 1993.
Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez 1918-1945. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994.
Magyar diplomácia a két háború között: Tanulmányok. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1995.
Pax Germanica: Német elképzelések Európa jövőjéről a második világháborúban. Budapest: Osiris Kiadó, 1999.
100 év - A Trianoni Magyarország képes története. Budapest: Kossuth Kiadó, 2020.
Történelem és nemzet. Budapest: BTK Történettudományi Intézete–Magyar Történelmi Társulat–Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2023.
Kötetek társszerzőként
Magyarország a XX. században. Balogh Sándor (szerk.) Budapest: Kossuth Kiadó, 1985.
Gergely Jenő, Pritz Pál: A trianoni Magyarország. Budapest: Vince kiadó, 1998.(Tudomány - Egyetem)
Hungary in the Age of Total War: 1938-1948. (East European monographs; 509.) Nándor Dreisziger (szerk.) Florida: East European Monographs; Columbia University Press, 1998. 253-266.; 287-310.
Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19-20. században. Romsics Ignác (szerk.) Budapest: Teleki László Alapítvány, 1997. 159-233.
The Hungarian state. Thousand years in Europe. Gergely András, Máthé Gábor (szerk.) Budapest: Korona, 2000. 279-303.
A magyar állam és a nemzetiségek: A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai 1848–1993. Balogh Sándor, Sipos Levente (szerk.) Budapest: Napvilág, 2002. 759 p. 1918-1944 közötti időszak dokumentumait válogatta és jegyzetelte Pritz Pál.
Magyarország a második világháborúban. Romsics Ignác (Főszerk.) Budapest: Kossuth, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2011. 65-72, 91-100.
A mi 20. századunk. Kovács Kiss Gyöngy, Romsics Ignác (szerk.) Kolozsvár: Komp-Press - Korunk Baráti Társaság, 2011. Huszadik századi magyar külpolitika.181-256.
Szerkesztett kötetek
Az új Magyarország 40 éve: Társadalom-politika-gazdaság-kultúra Tudományos ülésszak Budapest, 1984. december 10-12. (Kulcsár Kálmán és Pritz Pál (szerk.) Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984.)
Pamlényi Ervin: Pályák és irányok: Historiográfiai és művelődéstörténeti tanulmányok. (Pritz Pál (szerk.) Az előszót Diószegi István írta. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989.)
Ritoók Emma: Évek és emberek. (Pritz Pál (szerk.) Budapest: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete; Magyar Történelmi Társulat; Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2022.)
Válogatott tanulmányok
A kieli találkozó: forráskritikai tanulmány. SZÁZADOK 108:(3) 646-679. (1974)
A Hitler-Gömbös találkozó és a magyar külpolitika 1933 nyarán. VALÓSÁG 21:(2) 34-48. (1978)
Revíziós törekvések a magyar külpolitikában. MAGYAR TUDOMÁNY 24:(4) 272-279. (1979)
Entstehung und Geschichte des selbstständigen ungarischen auswärtigen Dienstes (1918-1930). In: Glatz F, Pamlényi E, Kosáry D, Ember Gy, Galántai J, Hajdu T, Balázs É, Hanák P, Köpecz B, Makkai L (szerk.) Études historiques hongroises 1985: Publièes à l'occasion du XVIe Congrés international des sciences historiques par le Comité national des historiens hongrois. Budapest: Hungarian Academic Publishing House, 1985. 211-234.
Arisztokraták a magyar külügyi szolgálatban (1918-1944). JOGTÖRTÉNETI SZEMLE 2:(2) 45-64. (1987)
Emlékirat és történeti valóság Hory András visszaemlékezéseinek fényében. SZÁZADOK 121:(2-3) 255-298. (1987)
A magyar külügyi szolgálat története a harmincas évek első felében. TÖRTÉNELMI SZEMLE 31:(3-4) 149-178. (1989)
A fajvédők külpolitikai nézetei, 1918-1936. SZÁZADOK 124:(5-6) 617-669. (1990)
Nationalitäten und Außenpolitik in Ungarn in den dreißiger Jahren. In: Glatz F, Pók A, Diószegi I (szerk.) Études Historiques Hongroises 1990: Publiées à l'occasion du XVIIe Congrès international des sciences historiques par le Comité national des historiens hongrois. Budapest: HAS Insitute of History, 1990. 339-355.
Entscheidungsprozesse in der ungarischen Aussenpolitik (1919-1944). In: Máthé Gábor (szerk.) Theorie und Institutionssystem der Gewalttrennung in Europa. Budapest: Államigazgatási Főiskola, 1993. 173-191.
Magyarságkép és külföldi propaganda a húszas évek első felében. SZÁZADOK 128:(6) 1078-1116. (1994)
Horthy Miklós és Edmund Veesenmayer: A magyar-német viszony 1944. március 19. után. MAGYAR TUDOMÁNY 49:(5) 552-562. (1994)
Két mentalitás, két elvárás. JUSS 7:(1) 11-19. (1994)
A magyar külügyi szolgálat története 1936-1941. KÜLPOLITIKA 1:(3-4) 215-243. (1995)
Eduard Benes és a magyar illúziók. KÜLPOLITIKA 1:(1) 85-90. (1995)
War-Crimes Trial Hungarian Style: László Bárdossy Before the People's Tribunal, 1945. HUNGARIAN STUDIES REVIEW volXXII:(no1.) 47-70.(1995)
A Haushofer-jelenség. In: Izsák Lajos, Stemler Gyula (szerk.)Vissza a történelemhez. Emlékkönyv Balogh Sándor 70. születésnapjára. Budapest: Napvilág Kiadó - MTA Történettudományi Intézet, 1996. 279-292.
A Wilhelmstrasse békerendezési elgondolásai Sztálingrád előtt. VALÓSÁG 39:(9) 73-81. (1996)
Miklós Horthy and Edmund Veesenmayer: Hungarian-German Relations after March 1944. HUNGARIAN STUDIES REVIEW volXXIII:(no1-2.) 29-42. (1996)
"Új Európa": német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt. SZÁZADOK 132:(6) 1213-1262. (1998)
Geopolitika és konfliktus-kezelés a két háború között. In: Kiss J László és Urkuti György (szerk.) Globalizáció: mítosz vagy valóság? Budapest: BIGIS, 1998. 258-269.(BIGIS Közlemények; 6.)
Geschichte des ungarischen auswärtigen Dienstes 1918–1945. In: Lorenz Mikoletzky (szerk.) Das Institutionserbe der Monarchie. Das Fortleben der gemeinsamen Vergangenheit in den Archiven. Horn: Verlag Ferdinand Berger & Söhne, 1998. 1-14.(Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs. Sonderband; 4.)
A magyar külügyi szolgálat 1944-ben a német megszállástól október 15-ig. MÚLTUNK 44:(4) 120-132. (1999)
Carl Schmitt és a német nemzetiszocializmus. In: Fischer Ferenc - Majoros István - Vonyó József (szerk.) Magyarország a (nagy)hatalmak erőterében.. Tanulmányok Ormos Mária 70. születésnapjára. Pécs: Universitas, 2000. 485-496.
Francois Furet és Ernst Nolte levélváltásához. VILÁGOSSÁG 41:(6-7) 93-99. (2000)
Külpolitika és nemzetiségi kérdés Magyarországon. 1945-1993. In: Gergely Jenő, Csapó Csaba, Dobszay Tamás, Zeidler Miklós (szerk.) A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század: Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére. Budapest: ELTE BTK 2000. 423-432.
La crise de guerre internationale et la Hongrie (1938-1941). GUERRES MONDIALES ET CONFLICTS CONTEMPORAINS 50:(9) 67-81. (2001)
On the foreign policy of the Horthy period - from a somewhat broader perspective. BIGIS KÖZLEMÉNYEK / BIGIS PAPERS:(No. 7.) 173-188. (2001)
A Horthy-korszak külpolitikájáról - némileg nagyobb távlatból. In: Püski Levente, Valuch Tibor (szerk.) Mérlegen a XX. századi magyar történelem: Értelmezések és értékelések. Budapest; Debrecen: 1956-os Intézet, Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2002. 33-48.(Jelenkortörténeti műhely; 3.)
Magyarország helye a 20. századi Európában. In: Pritz Pál, Sipos Balázs, Zeidler Miklós (szerk.) Magyarország helye a 20. századi Európában: tanulmányok. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 2002. 27-50.
Gratz Gusztáv Bethlen Istvánról. In: Ormos Mária (szerk.) Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Budapest: Osiris Kiadó, 2003. 248-260.
Történetírásunk egynémely problémájáról - különös tekintettel a posztmodernre. MÚLTUNK 48:(4) 246-279. (2003)
Bethlen István 1940. évi emlékirata a várható békefeltételekről. In: Hausner Gábor (szerk.) Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Budapest: Argumentum Kiadó, 2005. 545-556.
Lajos Iván és a magyar külpolitikai gondolkodás. In: Székely Gábor (szerk.) Megismerhető világtörténelem: Zsigmond László születésének 100. évfordulójára. Budapest: ELTE Új és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Volos, 2007. 186-196.
Murányi Gábor: Egy epizodista főszerepe. Lajos Iván történész élete és halála. MÚLTUNK 52:(3) 276-284. (2007)
Magyar külpolitika 1941-1945. SZÁZADOK FÜZETEK 2:(2) 49-61. (2009)
Nemzeti érdek a magyar külpolitikában a 20. században. KÜLÜGYI SZEMLE 9:(1) 171-179. (2009)
Tanácsadás a két háború közötti külpolitikában. KÜLÜGYI SZEMLE 8:(3) 186-196. (2009)
Apre's Béla Kun - avant Miklós Horthy La Hongrie et l'Entente en été 1919. ÖT KONTINENS 8:(8) 85-102. (2010)
Barcza György és a forradalmak kora. TÖRTÉNELMI SZEMLE 52:(3) 341-356. (2010)
Barcza György két arca - emlékirata és jelentései tükrében. In: Réfi A, Sziklai I (szerk.) Pártok, politika, történelem: Tanulmányok Vida István egyetemi tanár 70. születésnapjára. Budapest: MTA-ELTE Pártok, pártrendszerek, parlamentarizmus kutatócsoport, 2010. 305-319.
Búcsú Londontól: Barcza György magyar királyi követ utolsó hetei Angliában. KOMMENTÁR 15:(4) 24-36. (2010)
Emlékirat és történeti valóság Barcza György emlékiratai tükrében. Londoni évek I. In: Háda Béla, Ligeti Dávid, Majoros István, Maruzsa Zoltán, Merényi Krisztina (szerk.) Nemzetek és birodalmak: Diószegi István 80 éves. Budapest: ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, 2010. 547-560.
Emlékirat és történeti valóság Barcza György emlékiratai tükrében. Londoni évek II. In: Kovács Zoltán, Püski Levente (szerk.) Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 80. születésnapjára. Debrecen: Debreceni Egyetem Történeti Intézete, 2010. 303-313.
Emlékirat és történeti valóság Barcza György emlékiratai tükrében. Londoni évek III. In: Borhi László (szerk.) Európa, nemzet, külpolitika: Tanulmányok Ádám Magda 85. születésnapjára. Budapest: Aura, 2010. 197-210.
Barcza György visszaadja a "kölcsönt" Bárdossy Lászlónak. In: Gebei Sándor, ifj Bertényi Iván, Rainer M János (szerk.) "...nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni": Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére. Eger: EKF Líceum Kiadó, 2011. 246-262.
Hóman Bálint és a magyar külpolitika irányai. In: Ujváry Gábor (szerk.) Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Budapest: Ráció Kiadó, 2011. 97-109.
Horthy Miklós és a katonai diktatúra. TÖRTÉNELMI SZEMLE 53:(1) 127-140. (2011)
Emlékirat és napló, avagy emlékirat a naplóban. In: Baráth Magdolna, Molnár Antal (szerk.) A történettudomány szolgálatában: Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Budapest; Győr: Magyar Országos Levéltár, 2012. 501-514.
Észak Párizsában, Koppenhágában. In: Dobszay Tamás, Erdődy Gábor, Manhercz Orsolya (szerk.) Milyen nemzetet, kinek és hogyan? Tanulmányok Magyarország történelméről 1780-1948. Budapest: ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék, 2012. 197-208.
Európa és Magyarország 1914-1945. In: Feitl István (szerk.) Nyitott/zárt Magyarország: Politikai és kulturális orientáció 1914–1949. Budapest: Napvilág Kiadó, 2013. 41-53.
Hungary's Neighbours in the 20th Century: a Historical review. FOREIGN POLICY REVIEW 9:(no1.) 22-34. (2013)
Személyiség és történelem 20. századi magyar politikusok példáján. In: Erdődy Gábor (főszerk), Feitl István, Sipos Balázs, Varga Zsuzsanna (szerk.) Rendszerváltások kortársa és kutatója: Tanulmánykötet Izsák Lajos 70. születésnapjára. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 492-497.
A nemzeti érdekek érvényesítésének lehetőségei és korlátai. BBC HISTORY 4: (7) 34–37. (2014)
A magyar nemzeti érdekek első világháború alatti érvényesítésének lehetőségei és vaskos korlátai. In: Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára. Szerk.: Majoros István, Antal Gábor, Hevő Péter, Madarász Anita. Budapest, ELTE BTK, 2015. 283-292.
Jászi Oszkár helye a magyar történelemben. In: Litterarum radices amarae, fructus dulces sunt. Tanulmányok Adriányi Gábor 80. születésnapjára. Szerk.: Klestenitz Tibor, Zombori István. Budapest, MTA BTK 2015. 397-410.
Magyar sors, magyar "fátum" Ady Endre és Jászi Oszkár élete tükrében. Tekintet 2015/4. sz. 106-122.
A "Pax Germanica" Európája. BBC History Különszám: A Harmadik Birodalom 2015. 128-131.
Egy válás anatómiája. Forráskritikai tanulmány. In: Az emberi sors és a történelem kereszteződésében. At the Crossroads of Human Fate and History. Tanulmánykötet Frank Tibor 70. születésnapjára. Szerk.: Deák Nóra - Kenyeres János - Lojkó Miklós - Magyarics Tamás - Szabó Éva Eszter. Budapest 2019. 473-490.
Viták
Válasz Ádám Magdának. SZÁZADOK 111:(5) 987-999. (1977)
Zsidópolitika a Kállay-kormány idején (Zoom-előadás a Pillanatképek – Nyitott akadémia a II. világháború történetéről c. sorozatban az MTA II. Világháború Története Albizottság szervezésében, 2023. december 14.)
.jpg)
Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap