Róna utca

1873-ban Budapest létrejöttekor kisebb részt a VI., nagyobb részt a VII. kerület része lett. 1879-től Róna utca a neve. Eredetileg a Nagy Lajos király útjától az Egressy útig, 1900-tól a Kerepesi útig húzódott. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett.

Az 1916-ban alakult Corvin Filmgyár a Gyarmat utca és a Bácskai utca közötti részen kezdte meg működését. 1928-ban tönkrement és állami kézbe került, Hunnia Filmgyár Rt. néven. 1964-ben a Hunnia és a Budapest Filmstúdiókat Magyar Filmgyártó Vállalat néven összevonták.

1961 márciusában a két hónappal korábban, januárban meggyilkolt kongói politikus Patrice Lumumba után Lumumba utcára nevezték át.

1961. augusztus 6-án a HA-TSA lajstromjelű Malév sétarepülőgépe Zuglóban szenvedett balesetet, amikor a 224-es számú lakóházára zuhant az Erzsébet királyné útjához közel. A balesetben a személyzet, az utasok, és a földön tartózkodó három ember lelte halálát.^[3]

1990 áprilisában visszakapta eredeti nevét.

A Nagy Lajos király útja és a Thököly út között Herminamező, a Thököly úttól a Kerepesi útig a páros oldal Törökőr, a páratlan oldal a Thököly úttól az Egressy útig Kiszugló, a Kerepesi útig Nagyzugló városrészhez tartozik.

Híres lakói

• Bán Frigyes (1902–1969) Kossuth-díjas filmrendező (171.)
• Delhusa Gjon (1953) énekes, dalszerző (162–170.)
• Illés György (1914–2006) Kossuth-díjas operatőr (171.)
• Kinszki Imre (1901–1945) fotográfus (121.)

1–21. – Kerepesi úti lakótelep

1954 és 1961 között a Kerepesi út – Nagy Lajos király útja – Bánki Donát utca – Róna utca által határolt területen épült 1600 lakással. A beépítés tervezője Heim Ernő, Brenner János és Fülep Sándor voltak. A lakóházakat Legány Zoltán, Schmidt Lajos, Fülep Sándor, Nánási Sándor, Tkálics Ferenc és Gerey Gyula tervezte.^[4]

86–100. – Postás Sporttelep

Bővebben: Postás SE

A Budapesti Postás SE 1899. augusztus 15-én alakult. Első elnöke Hennyei Vilmos igazgató volt. Az állami intézmények közül először a postás dolgozók hozták létre sportegyesületüket. A Rónai utcai sporttelepük 1959-ben nyílt meg. A klubház mellett labdapályák, torna- és tekecsarnok, atlétikai pálya és asztalitenisz-terem tartozik a létesítményekhez.^[5]

120. - volt Műszertechnika, majd MATÁV székház

117. – Nyaraló

1890-ben épült nyaraló Jamnitzy Lajos tervei alapján Müller Ferenc órásmester részére.^[6]

131. – Családi ház

Az 1890-es években Komócsy Lajos (1848–1892) hírlapíró volt a telek tulajdonosa. A századfordulón Gyöngyösi János minisztériumi tanácsosé volt, aki a ház építtetője lehetett. Az 1920-as években Kutassy Béla fővárosi segédhivatal igazgató tulajdonában volt.^[6][7]

134–172. – Róna utcai lakónegyed

1954 és 1957 között épült 724 lakással a Bácskai utca, Thököly út és a Bölcsöde utca közötti szakaszon a páros oldalon. A lakótelep építész tervezője a Schrőmer Ervin volt a KÖZTI-től.^[8] 1957-ben itt forgatták a Csendes otthon című filmet Bán Frigyes rendezésében, Zenthe Ferenc és Galambos Erzsi főszereplésével.

137. – Családi ház

1897-ben épült családi ház Heufich Adolf tervei alapján Röck Károly kőművesmester számára.^[6][9]

145. – Zuglói vasalóház (Bosnyák utca 1/a)

1913–14-ben épült bérház Benedek Dezső tervei alapján. A legenda szerint a Róna utcai homlokzat felső ablaksorába a Nemzeti Színház első épületének bontásából megmentett nyílászárókat építettek be. A ház földszintjén működött az Őrangyal patika, amelynek tulajdonosa Harsányi Károly volt. 1948-ig fia Harsányi János (1920–2000) is itt dolgozott gyógyszerészként. Majd az államosítás előtt eladta a gyógyszertárat és külföldre távozott. 1994-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott. 2006 óta emléktábla is őrzi az emlékét a ház falán.^[10]

174. – NFI stúdió / TV2 székház

Bővebben: Mafilm és TV2

A zuglói Corvin Filmgyár, miután 1928-ban tönkrement, állami kézbe került, Hunnia Filmgyár Rt. néven és 1931-ben már hangosfilmeket készített. Állami segítséggel a magyar filmgyártás úgy felfutott, hogy az 1940-es évek elejére Magyarország Európa harmadik legnagyobb filmgyártójává vált. A második világháború pusztításai után azonban egyetlen műterem sem maradt használható, két évbe telt, mire újraindulhatott a filmgyártás. 1964-ben a Hunnia és a Budapest Filmstúdiókat Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) néven összevonták. A vállalat kinőtte a zuglói telephelyet, ezért az 1970-es évek elején létrehozták a Fóti Filmgyárat.^[11] A központi székházon napjainkban a TV2-vel osztozik.

192. - Uzsoki Utcai Kórház

199. – Református templom

A telket 1893 júniusában gróf Teleki Lajos ajánlotta fel jutányos feltételekkel. A templom Feszty Gyula tervei alapján épült neobarokk stílusban. 1893. november 14-én Szász Károly püspök szentelte fel a főváros harmadik református templomát. 1913-ban avatták fel az orgonát. 1939-ben nyerte el hagymakupolás jellegét.^[6]

224. – Lakóház

1961. augusztus 6-án a Malév sétarepülője a házra zuhant. A balesetben 30 ember meghalt.

• 
  a Matáv egykori épülete
  (Róna utca 120–122.)
• 
  Kürtösök szobor,
  alkotó: Vígh Tamás
  ( Róna utca 120–122.)
• 
  Családi ház
  (Róna utca 131.)
• 
  Uzsoki Utcai Kórház
  (Róna utca 192–214.)
• 
  A református templom bejárata 1940-ben
  (Róna utca 199.)

1980. január 3-án indult meg a 82-es trolibusz vonala az Örs vezér tere és a Lumumba utca – Thököly út kereszteződése között. A vonalat 2002-ben az Erzsébet királyné útjáig hosszabbították meg, végállomása az Uzsoki Utcai Kórház lett. 2020 szeptembere óta a Mexikói útig közlekedik.

Csomópontok

#	Kereszteződés	Közlekedési lámpa	BKK megállók	Keresztező BKK járatok
1.	Kerepesi út	van		10
2.	Fogarasi út	van		130 80 908, 931, 956, 990
3.	Mogyoródi út	van
4.	Egressy út	van		77
5.	Szugló utca	nincs	82
6.	Thököly út	van	82	7, 8E, 108E, 110, 112, 133E 907, 979
7.	Uzsoki Utcai Kórház	nincs	82
8.	Erzsébet királyné útja	van	82	5 3, 69 973
9.	Nagy Lajos király útja	van		32

• Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8  
• Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998. ISBN 9636572143
• Utak, utcák, terek – sorok. In Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 162. o. ISBN 963-04-1698-0