Szegedi Tudományegyetem

A címerpajzs álló, hegyestalpú pajzs, felső részében Klebelsberg Kuno címeréből átvett aranyozott griff helyezkedik el, az aranyozott fáklya a tudományokra utal. A kapubástya Kolozsvár címeréből került a jelképbe utalva arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem a kolozsvári egyetem jogutóda. A körirat „Universitas Scientiarum Szegediensis”. (SzMSz 1.7.)

A Báthory-egyetem (1581–1605)

Az egyetem története a szenátus döntése alapján 1581-ig nyúlik vissza, Báthory István (1571–1586) erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg 1581. május 12-én Vilniusban kiadott alapítólevelében kétkarú – bölcsészet és hittudományi fakultással rendelkező – katolikus egyetem felállításáról intézkedett a jezsuiták 1579-ben létesített kolozsvári kollégiuma keretei között. Az akadémia 1585-től a bölcsészet terén egyetemi szintű képzést biztosított, de beindult a magas fokú teológiai oktatás is. 1598-tól már tanszéki keretek között folyt az oktatás, amit egy a korában igen kiemelkedő könyvtár is segített. Ebben az időben magyar nyelvterületen ez az akadémia volt az egyetlen felsőfokú iskola, az intézmény megkapta az egyetemi tudományos fokozatok adományozásának a jogát.^[6] Ezt a kollégiumot a szegedi egyetem jogelődjének tekinti.^[7][8]

A kolozsvári jezsuita akadémia (1698–1773)

A török kiűzése után 1698-ban Habsburg támogatással újra megnyílt a kolozsvári akadémia. Mária Terézia királynő 1753-ban a kolozsvári jezsuita akadémiát birodalmi egyetemnek ismerte el, és engedélyezte számára az universitas cím használatát.^[9]

A négykarú egyetem kísérlete (1774–1784)

A négy egyetemi kar, mely az újkorban az egyetemi oktatás teljességét jelentette, Mária Terézia idejétől működött, számuk állami kezdeményezésre bővült. A Filozófiai (Bölcsészeti) Kar és a Teológiai (Hittudományi) Kar mellett 1774-ben Jogi Kar létesült, 1775-ben pedig beindult az első orvosi tanszék tevékenysége is, amely az Orvosi Kar alapját jelentette. Az 1777-es Ratio Educationis nyomán azonban a kolozsvári egyetem fejlesztése leállt. Az egyetemet 1784-ben II. József akadémiai líceummá minősítette vissza.

A kolozsvári Tudományegyetem (1872–1919)

1872-ben alapították meg a Kolozsvári Tudományegyetemet,^[10] vagyis az intézmény visszanyerte egyetemi státusát. A kor európai mintáját követve ismét négy kar szerinti fölépítésű lett az intézmény: bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; jog- és államtudományi; matematikai- és természettudományi, valamint orvostudományi fakultás jött létre. 1872. november 11-én megkezdődött a tanítás az Osztrák-Magyar Monarchia második egyetemén, s ennek emlékére tartják ma is e napon az Egyetem Napját. Az egyetem látogatottsága a 20. század elején körülbelül Torino, Lyon és Bordeaux egyetemeinek hallgatói létszámával feleltethető meg.

A kolozsvári egyetem 1881-ben vette föl Ferenc József nevét.^[11] Alapító oklevelét 1897-ben kapta meg, regionális oktatási központból országos kisugárzású intézménnyé vált. A Ferenc József Tudományegyetem történetében az első világháború hozott tragikus fordulatot. Kolozsvár 1918 decemberében román katonai megszállás alá került. 1919. május 12-én a román katonaság elfoglalta az egyetemet is, majd a rektori hivatal élére a román tanszék professzorát nevezték ki. A cél a kolozsvári román egyetem megszervezése volt, amely 1920-ra állt fel.

A kolozsvári egyetem Szegeden (1921–1940)

1921-ben a Ferenc József Tudományegyetem Szegedre költözött. 1921. október 9-én nyitották meg az első szegedi tanévet. Mindez jogilag a kolozsvári egyetem keretein belül történt, mivel nem új egyetemalapításról volt szó. Az egyetem szervezeti fölépítésében sem következett be változás, négy karral működött tovább. Az egyetem központi épülete a Dugonics téren eredetileg reáliskola volt, majd a szegedi ítélőtábla kapta meg az épületet. Trianon után a Kolozsvárról menekített egyetem lelt benne otthonra.^[12] Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt (1922–1931) kiemelkedő fejlesztésekhez jutott az egyetem. Ez idő alatt épültek föl (1926–1929 között) a Tisza-parti klinikák, valamint a Dóm téren álló épületegyüttes. Itt a tudományok, a katolikus egyház és a város kapcsolatát építészetileg is kifejező módon találtak otthonra a különböző kutatóintézetek és az egyházi oktatás.

A Horthy Miklós Tudományegyetem (1940–1944)

1940-ben az egyetem egy parlamenti határozat értelmében kettévált: a Ferenc József Tudományegyetem egy része visszaköltözött korábbi székhelyére, Kolozsvárra. A Szegeden maradt nagyobb intézményrészből jogilag új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült. Első rektora Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós lett.^[13][14]

A szegedi egyetemek (1945–1999)

A szovjet csapatok 1944. október 11-én foglalták el Szegedet. Az egyetem nevéből töröltették Horthy Miklós nevét, így az intézmény 1945-ben a Szegedi Tudományegyetem nevet vette föl. 1951-ben az Orvosi Egyetem különvált az anyaintézménytől. A másik három kar Szegedi Tudományegyetem néven működött tovább. A szocialista diktatúra évtizedeiben megszűnt az egyetemi autonómia, a tanszabadság elsorvadt. Ezt a diktatúrát elutasított a szegedi egyetemi ifjúság: 1956. október 16-án létrehozta saját, párttól független szervezetét, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ). A szegedi egyetemisták követeléseiket pontokba foglalták, amelyek eljutottak az ország különböző egyetemeire, ezt követően pattant ki az 1956-os forradalom szikrája.

1962-ben az egyetemet József Attila után (JATE), 1987-ben az orvosegyetemet pedig Szent-Györgyi Albertről nevezték el.

A Szegedi Tudományegyetem (2000–)

2000–ben Szegedi Tudományegyetem néven egyesítették a szegedi és hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézményeket: József Attila Tudományegyetem (JATE), Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZOTE), Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF), Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (SZÉF), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma, a Hódmezővásárhelyen működő Mezőgazdasági Főiskola. Az integráció útján létrejött Szegedi Tudományegyetemnek napjainkban 12 kara van: az Állam- és Jogtudományi, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi, az Egészségtudományi és Szociális Képzési, a Fogorvostudományi, a Gazdaságtudományi, a Gyógyszerésztudományi, a Juhász Gyula Pedagógusképző, a Mérnöki, a Mezőgazdasági, a Természettudományi és Informatikai, valamint a Bartók Béla Művészeti Kar. 2021. augusztus 1-je óta a Szegedi Tudományegyetem közfeladatot ellátó, úgynevezett „közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott” felsőoktatási intézmény.^[15]

2021–2022-ben „Centenáriumi Ünnepségsorozatot” tartottak az egyetem alapításának 440., Szegedre kerülésének 100. és Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átadásának 85. évfordulója alkalmából.^[16] Ennek keretében számos rendezvényt tartottak, emlékérmet bocsátottak ki, valamint meghirdették a „Szent-Györgyi Albert drámapályázatot”, amelyre műfaji megkötés nélkül olyan eredeti művekkel lehetett pályázni, melyek Szent-Györgyi Albert életének, szegedi tartózkodásának, tevékenységének állítanak emléket, megjelenítik az egyetem korabeli társadalmi környezetét, és korhűen ábrázolják Klebelsberg Kuno egyetemalapító szerepét és kapcsolatát Szent-Györgyi Alberttel. A pályázatra beérkezett több mint 30 pályamunkából a három nyertes művet 3, 1,5, és 1 millió forinttal díjazták (Nizalowski Attila: Magyar Zsoltár, Karánsebessy Balázs: A renegát, B. Pap Endre: Szabad gyökök) valamint kötetben is megjelentették.^[17][18]

Az egyetem nevének változásai

Bővebben: Főiskolák és egyetemek rangsorai

Az SZTE a világ legjobb 200 egyeteme közé került a Times Higher Education Emering Economies 2021. évi rangsorában. Az SZTE a Quacquarelli Symonds (QS) 2021-ben nyilvánosságra hozott felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája szerint Magyarország legjobb egyeteme, a világrangsorban pedig az 551-560. helyen áll. A szegedi egyetem a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként szerepelt a UI GreenMetric Ranking of World Universities toplistáján, a világrangsorban jelenleg a 74. legzöldebb felsőoktatási intézmény. Már több mint egy évtizede szerepel a sanghaji Jiao Tong Egyetem által évente elkészített felsőoktatási toplistán: az Academic Ranking of World Universities 2021 ranglistán az utóbbi évekhez hasonlóan a 601-700. helyre rangsorolták. Ezzel az eredménnyel az SZTE Magyarországon holtversenyben az első. A felsőoktatási intézmények magyarországi rangsorában az ELTE után a második legnépszerűbb az SZTE, a 2020-as felvételin több mint 6400 hallgató kezdhette meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen.^[21]

Az SZTE stratégiai kapcsolatot épít ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, a szegedi lézerközponttal, az ELI-ALPS-szal. Tagja a EUGLOH (European University Alliance for Global Health) projektnek, részt vesz az Európai Egyetemi Szövetség ben és az SGroup Nemzetközi Egyetemi Hálózatban.

A 2018–19-es tanévre vonatkozóan:

• 344 egyetemi épület,
• 962 oktatási helyiség,
• 3900 kollégiumi férőhely.
• 40 benyújtott és megadott szabadalom, 17 know-how
• 100-nál több aktív ipari partner,
• 22 000 egyetemi és főiskolai hallgató (53% alapképzés, 27% osztatlan képzés, 10% mesterképzés)
• 4000 külföldi diák,
• 68 egyetemi szak,
• 66 főiskolai szak,
• 60 teljes idejű nemzetközi képzés,
• 27 szakirányú továbbképzés, ill. kiegészítő képzés [össz.hallgatói létszám 3%-a,
• 8 akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés [össz.hallgatói létszám 3%-a,
• 19 doktori iskola [össz.hallgatói létszám 4%-a],
• 115 PhD program,
• 16 MTA által támogatott, 25 további kutatócsoport.
• 8000 munkavállaló, ebből
• 2200 fő oktató, kutató, akik közül
  • 14 akadémikus,
  • 114 akadémiai doktor és
  • 745 PhD fokozattal rendelkezik,
• 12 kar.
• Klinikai ellátás:
  • 2,5 milliós járóbeteg-forgalom,
  • 80 000 fekvőbeteg,
  • 1800 betegágy,
  • 12 millió beavatkozás évente.

Állam- és Jogtudományi Kar

Bővebben: SZTE Állam- és Jogtudományi Kar

Bartók Béla Művészeti Kar

Bővebben: SZTE Bartók Béla Művészeti Kar

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Bővebben: SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Bővebben: SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Fogorvostudományi Kar

Bővebben: SZTE Fogorvostudományi Kar

Gazdaságtudományi Kar

Bővebben: SZTE Gazdaságtudományi Kar

Gyógyszerésztudományi Kar

Bővebben: SZTE Gyógyszerésztudományi Kar

Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Bővebben: SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Mezőgazdasági Kar

Bővebben: SZTE Mezőgazdasági Kar

Mérnöki Kar

Bővebben: SZTE Mérnöki Kar

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar

Bővebben: SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar

Természettudományi és Informatikai Kar

Bővebben: SZTE Természettudományi és Informatikai Kar

• Acta Biologica Szegediensis Archiválva 2005. április 8-i dátummal a Wayback Machine-ben online elérhető számok: 1928–1999, 2000-
• Acta Climatologica Et Chorologica Archiválva 2005. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben online elérhető számok: 1959–1999
• Acta Cybernetica online elérhető számok: 1969-
• Acta Juridica et Politica online elérhető számok: 1956-
• Acta Scientiarum Mathematicarum online elérhető számok: 1941-
• Analysis Mathematica
• Electronic Journal of Qualitative Theory of Differential Equations
• Tiscia an Ecological Journal online elérhető számok: 1965-
• Acta Historica online elérhető számok: 1957-
• ACTA Mineralogica-Petrographica online elérhető számok: 1943-

Az egyetem 42 professzorral nyitotta meg kapuit. Az utolsó néhány év kivételével első fél évszázadát Kolozsvárott működő intézménynek összesen 160 professzora volt. Néhányan a jelesebbek közül:

Bár az egyetem fejlődését a nehéz gazdasági körülmények sok tekintetben hátráltatták, mégis kétségtelen az egyetem működésének számos pozitív eredménye. Ebben különösen azoknak a kiemelkedő tudományos munkásságot kifejtett professzoroknak volt nagy szerepük, akik ebben az időben az egyetemen működtek.

Ilyenek voltak a Jogtudományi Karon

az Orvostudományi Karon

a Bölcsésztudományi Karon

a Természettudományi Karon

Az eredmények elérésében számos professzornak volt kiemelkedő érdeme. Ilyenek voltak:

További személyek

• Anderle Ádám (1943–2016) történész
• Anderléné Sajti Enikő (1944–) történész
• Bajmócy Péter (1973–) geográfus
• Balázs Mihály (1948-) irodalomtörténész
• Balogh Elemér (1958-) jogtörténész, alkotmánybíró
• Bartók Mihály (1933–) vegyész, dékán, MTA tagja
• Barczi Erzsébet (1960–2012), az SZTE Eötvös Loránd Kollégium tanára
• Bay Zoltán Lajos (1900–1992) fizikus
• Bernáth Árpád (1941-) germanista, filológus
• Berta Árpád (1951–2008) nyelvész, turkológus
• Bibó István (1911–1979) politológus, gondolkodó
• Bor Zsolt (1949–) fizikus, MTA tagja
• Bónis György (1914–1985) jogtörténész
• Buza László (1885–1969) nemzetközi jogász
• Csákány Béla (1932-2022) matematikus, rektor
• Csapó Benő (1953-2023) Prima Primissima díjas neveléstudományi kutató
• Csernus Sándor (1950–) történész, dékán
• Csetri Lajos (1928-2001) irodalomtörténész
• Csirik János (1946-) programtervező matematikus, rektor, helyettes államtitkár
• Csordás László (1963–) geográfus
• Czutor Zoltán (1969–) énekes, zenész (zenekarok: Nyers, Belmondo)
• Csörgő Sándor (1947–2008) matematikus, az MTA tagja
• Fábián Tamás (1958–2012) geográfus, merénylet áldozata lett Etiópiában
• Fodor Gábor (1915–2000) kémikus
• Gábor Miklós (1918–2018) farmakológus
• Gönczi Pál ( – ) gazdasági igazgató
• Hegyi Péter (1972-) gasztroenterológus, kutatóorvos
• Janics Natasa (1982–) olimpiai bajnok kajakos
• Jancsó Miklós (1903–1966) farmakológus
• Joób Márton (1982–) világbajnok kenus
• József Attila (1905–1937) költő
• Juhász Gyula (1883–1937) költő
• Karikó Katalin (1955–) mikrobiológus, Nobel-díjas, az MTA tiszt. tagja
• Kemény Lajos (1959–) orvos, dermatológus professzor, az SZTE rektorhelyettese, MTA lev. tagja
• Kerese István (1911–1981) biokémikus, gyógyszerész, fehérjeanalitikus
• Kenesei István (1947-) nyelvész, az MTA lev. tagja
• Keveházi Katalin (1957-) könyvtáros
• Kiss Tímea (1971–) geográfus, geomorfológus
• Klemm Antal (1883–1963) nyelvész, finnugrista
• Környey István (1901–1988) orvos, ideggyógyász
• Kovács Zoltán (1960–) geográfus
• Kristó Gyula (1939–2004) történész, medievista, az MTA tagja
• Laky Dezső (1887–1962) statisztikus, gazdaságpolitikus, az MTA tagja
• Mader Béla (1941-) könyvtáros
• Makk Ferenc (1940) történész, medievista
• Maróti Egon (1927-2012) ókortörténész, klasszika-filológus
• ifj. Martonyi János (1944–) jogász, politikus (nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga)
• Monok István (1956-) művelődéstörténész, könyvtáros
• Nagy Károly (1932–2001) jogász
• Németh T. Enikő (1964-) nyelvész, MTA lev. tagja
• Osztás Anett (1977–) régész
• Pál-Molnár Elemér (1964–) geológus
• Péter László (1926-2019) irodalomtörténész, folklorista, nyelvész
• Pólay Elemér (1915–1988) jogász (római jog)
• Purjesz Béla ( 1884–1959 ) orvos, rektor
• Radnóti Miklós (1909–1944) költő
• Radó Tibor (1895–1965) matematikus
• Róna-Tas András (1931–) nyelvész, turkológus, az MTA tagja
• Rosztóczy András (1967–) kutató orvos, gasztroenterológus
• Rosztóczy István (1942–1993) kutató orvos, mikrobiológus
• Schneller Károly (1893–1953) jogász, statisztikus, dékán
• Schultheisz Emil (1899–1983) jogász
• Straub F. Brunó (1914–1996) biokémikus, MTA tagja
• Sümegi Pál (1960-) geológus
• Szabad Gábor (1973–2012) bőrgyógyász, merénylet áldozata lett Etiópiában
• Szabó Gábor (1954-) fizikus, rektor, MTA tagja
• Szabó József (1909–1992) alkotmányjogász
• Szajbély Mihály (1952-) irodalomtörténész
• Szádeczky-Kardoss Samu (1918-2004) ókortörténész, klasszika-filológus
• Szádeczky-Kardoss Lajos (1859-1935) történész, az MTA tagja
• Szilasi László (1964-) irodalomtörténész, író
• Szerb Antal (1901–1945), író, irodalomtörténész
• Szondi Ildikó (Hekáné) (1955–) társadalomstatisztikus, önkormányzati képviselő
• Szőnyi György Endre (1952-) irodalom- és művelődéstörténész
• Tokaji Géza (1926–1996) büntetőjogász
• Toró Tibor (1931–2010) fizikus
• Tömörkény István (1866–1917) író
• Vajda Attila (1983–) olimpiai bajnok kenus
• Varró Vince (1921–) belgyógyász

• Karikó Katalin: Nobel-díjas (2023) kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója.
• Kiss Tamás: molekuláris biológia, ő fedezte fel az mRNS módosításának mechanizmusát a sejtekben.
• Polyák Kornélia: rákkutató, a SZOTE hallgatója volt 1985 és 1991 között. 2022-ben választották meg a NAS (National Academy of Sciences) tagjává.^[39]

• 
  Dóm tér és a Pantheon, az U alakú épülettel körülölelt tér 12 000 m² területű
• 
  Az egyetemépület déli homlokzatán látható a középkori egyetemek jelképe a zenélő óra, Csuri Ferenc szegedi órásmester műve (1935)
• 
  A falakon látható domborműveket Ohmann Béla készítette
• 
  Dóm tér madártávlatból
• 
  Ferenc József, az egyetem alapítója a Pantheonban
• 
  A József Attila Tanulmányi és Információs Központ elölről (SZTE, Szeged)
• 
  A József Attila Tanulmányi és Információs Központ átriuma
• 
  A József Attila Tanulmányi és Információs Központ a BTK felől
• 
  Karikó Katalin 2021-ben, alma materébe látogatott

Egyetemi lapok

• A Szegedi Tudományegyetem honlapja
• Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapja

Ranglisták

• Academic Ranking of World Universities (A világ egyetemeinek rangsorolása a Shanghai Jiao Tong Egyetem szerint)

• Évfordulós Emlékcsarnok
• Professzori Arcképcsarnok (Állam- és Jogtudományi Kar)
• Dugonics téri központi épület régi képeken: [1] [2]
• Gaal György: Egyetem a Farkas utcában (A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai)
• Interaktív egyetemtörténet
• [3]
• Egyetem Szegeden. Az első 100 év képes krónikája; SZTE Klebelsberg Könyvtár, Szeged, 2022 (Szegedi Tudományegyetem)

Egyéb

• Szegedi Tudományegyetem.lap.hu – linkgyűjtemény

• A szegedi tudományegyetem múltja és jelene = Past and present of Szeged university: 1921–1998 / [kiad. Mészáros Rezső; szerk. Szentirmai László, Ráczné Mojzes Katalin ; lezárva: 1998. július 1.] Szeged: Officina Ny., 1999. 517 p. [12] t.: ill.
• Devich Andor: A szegedi Tudományegyetem története. 1. 1921–1944. Közrem. Aszalós Károly. Szeged: JATE Kiadó, 1986. 276 p.
• Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226

• Magyarországi egyetemek listája