Közjog
A közjog a jogrendszer azon jogterülete, amely a közérdekű életviszonyokat szabályozza,[1]azaz a közjog az állami-önkormányzati, közhatalmi funkciók ellátására hivatott.[2]
Története
A közjog (ius publicum) és a magánjog megkülönböztetése a római jogban Ulpianustól származik.[1]Ez a megkülönböztetés a feudalizmusban azután okafogyottá vált, mert a közérdekű és magánérdekű életviszonyok nem váltak el így egymástól. A polgárosodás eredményeképpen azután a közjog és magánjog újra szétvált egymástól, majd a szocialista jogtudomány újra tagadta ezen szétválasztás létjogosultságát.[3]
A modern jogtudomány a közjog és a magánjog jogterületén túlmenően megkülönböztet egy komplex jogterületet is, amelyre a közjogi és magánjogi szabályozás együttes alkalmazása jellemző.[4]
Jellemzői
- A közjog funkciója a közhatalom kiépítése, fenntartása, szabályozása.[5]
- A közjogi életviszonyok alá-fölérendeltségi viszonyok.[5]
- A közjogban a közhatalmat gyakorló szervet az alárendelttel szemben többletjogok illetik meg.[2]
- A közjogban a kötelezettségek általában a kötelezettek akaratára tekintet nélkül beállnak, azaz nem érvényesül akaratautonómia.[2]
- A közjogban elvileg fennáll a közérdekbeli érdekazonosság.[2]
- A közjogban gyakori a közvetlen kényszer lehetősége is.[2]
- A közjogot a szervezettség jellemzi.[2]
- Alaki szempontból a közjogi jogszabályok imperatív, azaz kötelező vagy tiltó jogszabályok.[2]
Részterületei
- Alkotmányjog
- Büntetőjog
- Büntető alanyi jog
- Büntető eljárásjog
- Büntetés-végrehajtási jog
- Közigazgatási jog
- Pénzügyi jog
- Nemzetközi közjog
Hivatkozások
- Jogi lexikon. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 1999 (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-224-420-2
- Bíró György, Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért, 2010, Miskolc