Taxon

genetikai osztályozás aspektusából egy osztályozásba tartozó élőlény(ek)

A biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportját. A legmodernebb filogenetikus osztályozási rendszerek csak akkor tekintik taxonnak az élőlények egy csoportját, ha annak tagjai kládot alkotnak, tehát monofiletikusak. (Azaz nem számítanak érvényes taxonnak a polifiletikus és parafiletikus csoportok.) A rendszertannak azt a formáját, melyben az élőlényeket kládok szerint osztályozzák, kladisztikának nevezik.

A legfontosabb taxonok

Az alábbi táblázat a rendszertanban használt alapvető taxonokat mutatja be:

LatinulMagyarul
regnumország
phylum / divisiotörzs
classisosztály
ordorend
familiacsalád
genusnemzetség (növényeknél és gombáknál), nem (állatoknál),
speciesfaj
subspeciesalfaj
varietasváltozat
formaalak

A törzs latin neve kétféle lehet, növényeknél és gombáknál divisio, más esetben phylum.

A taxonok tudományos elnevezésének szabályai

Faj- és alfajnevek

Felsőbb taxonok neve

A taxonok tudományos elnevezésének végződése általában a következő szabályt követi:

TaxonNövényekMoszatokGombákÁllatokBaktériumok[1]
Törzs-phyta-mycota
Altörzs-phytina-mycotina
Osztály-opsida-phyceae-mycetes-ia
Alosztály-idae-phycidae-mycetidae-idae
Főrend-anae
Rend-ales-formes-ales
Alrend-ineae-ineae
Alrendág-aria
Főcsalád/Öregcsalád-acea-oidea
Család-aceae-idae-aceae
Alcsalád-oideae-inae-oideae
Alcsaládág-odd
Nemzetségcsoport/Nemzetség-eae-ini-eae
Alnemzetségcsoport/Alnemzetség-inae-ina-inae
Alnemzetségág-ad

A taxonok listája

Az alábbi táblázat a rendszertanokban használt taxonok nagy részét tartalmazza – a legalapvetőbbektől a legritkábban használtakig – a magasabb szintűtől az alacsonyabb felé haladva.

LatinulMagyarul
dominiumdomén
superregnumfőország – általában színonim a doménnal
regnumország
subregnumalország
infraregnumalországág
superphylum / superdivisiofőtörzs
phylum / divisiotörzs
subphylum / subdivisioaltörzs
infraphylum / infradivisioaltörzság
superclassisfőosztály
classisosztály
subclassisalosztály
infraclassisalosztályág
parvclassisrészalosztály – nagyon ritkán használt
superordofőrend (növényeknél és gombáknál), öregrend (állatoknál)
ordorend
subordoalrend
infraordoalrendág
parvordorészalrend – nagyon ritkán használt
superfamiliafőcsalád (növényeknél és gombáknál), öregcsalád (állatoknál)
familiacsalád
subfamiliaalcsalád
infrafamiliaalcsaládág – nagyon ritkán használt
supertribusöregnemzetség (állatoknál) – nagyon ritkán használt
tribusnemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál), nemzetség (állatoknál)
subtribusalnemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál), alnemzetség (állatoknál)
supergenusfőnemzetség (növényeknél és gombáknál), öregnem (állatoknál) – nagyon ritkán használt
genusnemzetség (növényeknél és gombáknál), nem (állatoknál),
subgenusalnemzetség (növényeknél és gombáknál), alnem (állatoknál)
sectiofajcsoport (csak növényeknél) – ritkán használt
subsectioalfajcsoport (csak növényeknél) – ritkán használt
seriesfajsor (csak növényeknél) – ritkán használt
subseriesalfajsor (csak növényeknél) – ritkán használt
species complex (vagy superspecies)fajkomplexum
speciesfaj
subspeciesalfaj
varietasváltozat (csak növényeknél)
subvarietasalváltozat (csak növényeknél)
formaalak (csak növényeknél)
subformaalalak (csak növényeknél)

Vannak olyan taxonok, amelyeket a mai rendszertanok csak ritkán vagy egyáltalán nem használnak, rendszertanonként különböző értelemben.

LatinulMagyarázat
gradusJelentése „ág”, angolul – így a szakirodalomban szinte kizárólag – „branch” vagy „grade” formában használatos – valójában nem taxonként: egyszerűen fejlődési ágakat, gyakran kládokat jelölnek ezzel. Különböző szinteken megjelenik az eukarióták felsőbb rendszerezésében, az állatok rendszerezésében az altörzs és a törzs szintje között, valamint a halak rendszerezésében a főosztály és az osztály között.
subgradus
divisioMagyarul: osztag. Az állatok régebbi rendszertanaiban fordul elő elvétve, nagyon különböző szinteken, de leggyakrabban az osztály és a rend között. (A növényrendszertanban a törzsnek felel meg.)
subdivisio
superlegioMa már egyáltalán nem használt kategória. Az állatrendszertanokban fordult elő, általában az osztály és a rend között.
legio
sublegio
infralegio
supercohorsMa már egyáltalán nem használt kategória. A növények esetében a törzs és az osztály között helyezkedett el. Az állatrendszertanban, ahol magyarul elvétve „raj” fordításban jelenik meg, általában az osztály és a rend között szerepelt.
cohors
subcohors
infracohors
sectioMagyarul: tagozat. Az állatrendszertanokban általában a család és a rend között helyezkedett el. (A növényeknél, bár ritkán, de még ma is használatos a faj és a nemzetség szintje között „fajcsoport” fordításban.)
subsectio
seriesMagyarul: sorozat. Az állatrendszertanokban, de leginkább a halak rendszertanaiban fordult elő különböző szinteken. (A növényeknél, bár ritkán, de még ma is használatos a faj és a nemzetség szintje között „fajsor” fordításban.)
subseries

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Taxonomic rank című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.