Toki pona nyelv

egy mesterséges nyelv (2001)

A toki pona egy mesterséges nyelv, amit 2001-ben publikáltak először az interneten. A nyelv alapítója a torontói fordító- és nyelvész, Sonja Lang (született: 1978).

toki pona
Kiejtés[ˈtoki ˈpona]
AlkotóSonja Lang kanadai nyelvész
Első kiadás dátuma2001
Beszélikvilágszerte
Területnemzetközi
Beszélők számatöbb ezer fő
Nyelvcsaládmesterséges nyelv
   nemzetközi segédnyelvek
    toki pona nyelv
Írásrendszerlatin írás
GondozzaSonja Lang kanadai nyelvész (weboldala)
Nyelvkódok
ISO 639-1-
ISO 639-2art
ISO 639-3tok
A Wikimédia Commons tartalmaz Toki pona nyelv témájú médiaállományokat.

A nyelv elnevezése a tok piszin / angol eredetű tok/talk "beszéd, beszélni" (átvitt értelemben: "nyelv") jelentés szóból és az eszperantó bona "jó" jelentésű szavak összetételéből áll. Jelentése így kb. "jó beszéd / jó nyelv".

A toki pona minimális nyelv (mint egy pidzsin nyelv, egyszerű szerkezettel): 14 fonémája és 120 (töröltekkel együtt 123) alapszava van (egyes tulajdonnevek, például országnevek megfelelőit nem számítva). Például a pipi szó azt jelenti, hogy rovar, de mivel a szavak száma minimális, minden rovarnak ez a neve.

Nem közvetítő nyelvnek készült.

Hangtan

A toki pona 9 mássalhangzóból (/p, t, k, s, m, n, l, j, w/) és 5 magánhangzóból (/a, e, i, o, u/) áll.

MássalhangzókAjakhangKoronálisDorzális
Orrhangmn
Zárhangptk
Réshangs
Közelítő hangwlj

Számok

|

SzámokToki ponaMagyar
0alanulla
1wanegy
2tukettő
3tu wanhárom (=kettő egy)
4tu tunégy (=kettő kettő)
5lukaöt
6luka wanhat (=öt egy)
7luka tuhét (=öt kettő)
8luka tu wannyolc (=öt kettő egy)
9luka tu tukilenc (=öt kettő kettő)
10luka lukatíz (=öt öt)
20mutehúsz
50mute mute luka lukaötven (=húsz húsz öt öt)
100aleszáz

Szókincse

A toki pona szókincsének eredete

A toki pona nyelv szókincse jórészt a tok pisin, az angol, a finn, a grúz, a holland, az eszperantó, a horvát és a kínai nyelvből és a kanadai francia nyelv egyik dialektusából származik.[1]

Ezek között előfordul az is, hogy egy szó több nyelvhez is köthető, mint például az oko, aki a horvát oko-hoz, az olasz occhio-hoz, az angol ocular-hoz is köthető.

Tok piszin eredetű szókincs

A tok piszin maga is angol alapú nyelv, így ezek a szavak tulajdonképpen az angolból is származnak:

insa (insait, angol inside), kama (kamap, angol come up), ken (ken, angol can), lili (liklik 'kis, kicsi'), lon (long '-on, -en, -ön', angol along), lukin (lukim, angol look 'em), meli (meri 'nő', angol Mary), nanpa (namba, angol number), nasa (nasau 'szokatlan, vicces'), open (open, angol open), pakala (bagarap, angol bugger up), pi (bilong '-nak a', angol belong), pilin (pilim, angol feel 'em), pini (pinis, angol finish), poki (bokis, angol box), suwi (swit, angol sweet), taso (tasol 'csak, de', angol that's all), toki (tok, angol talk)

Szintén a tok piszinből származik a pata (brata, angol brother)

Finn eredetű szókincs

ike (ilkeä 'rossz'), kala (kala 'hal'), kasi (kasvi 'növény'), kin (-kin 'is'), kiwen (kiven, a kivi szó tárgyesete, birtokosesete 'követ, kőnek a'), linja (linja 'vonal'; cf. angol 'linear'), lipu (lippu 'zászló, jegy'), ma (maa 'föld, ország'), mije (miehen, a mies szó tárgyesete, birtokosesete 'férfi'), nena (nenä 'orr'), nimi (nimi 'név'), pimeja (pimeä 'sötét'), sama (sama 'ugyanaz'; az eszperantóban is sama), sina (sinä 'te'), suli (suuri 'nagy'), wawa (vahva 'erős'), walo (valko ?, < valkoinen 'fehér' vagy vaalea 'világos')

Eszperantó eredetű szókincs

ilo (ilo 'eszköz', angol/latin rag -il, -ile), ijo (io 'dolog'), la (la 'a, az', francia/olasz la), li (li 'ő', francia lui, olasz egli), mi (mi 'én', angol me, olasz mi), musi (amuzi 'to amuze', francia amuser), mute (multe 'sok'; cf. angol multitude), pali (fari 'csinál, készít'; cf. olasz fare < latin facere), pona (bona 'jó'; cf. angol bona fide), sama (sama 'ugyanaz', szintén: finn sama), selo (ŝelo 'bőr, szőr', angol kagyló), suno (suno 'nap', angol sun), tenpo (tempo 'idő', olasz (és angol) tempo), tomo (domo 'ház'; cf. angol. házi)

Angol eredetű szókincs

A tok piszin eredetű szókincsen túl, amely maga is angol eredetű:

jelo (yellow) 'sárga', jaki (yucky), mani (money) 'pénz', mi (me; Tok Pisin és eszperantó mi is 'én'), mu (moo!), mun (moon) 'hold', o (O; eszperantó ho, grúz o), sike (circle) 'kör', tawa (towards) 'felé, irányába', tu (two) 'kettő', wan (one) 'egy'

Horvát eredetű szókincs

A testrésznevek a toki ponában

Főképp a testrésznevek tartoznak a horvát eredetű szavak közé:

kalama (galáma 'lárma, zaj'; cf. angol clamour), lawa (glava 'fej'), luka (rúka 'kéz, kar'), lupa (rupa 'lyuk'), nasin (náčin 'modor'), noka (nòga 'láb'), oko (òko 'szem'; cf. angol ocular), olin (volim 'akarok, akarom'; cf. angol volition), ona (ona 'ő (nőnem)'), palisa (pàlica 'bod, pálca'; cf. angol palisade), poka (bòka, a bòka birtokosesete 'side, flank'), sijelo (tìjelo 'test, hús'), utala (ùdarati 'üt, ver'; cf. udara ('üt'?)), uta (ústa 'száj')

Grúz eredetű szókincs

ala (არა ara 'nem'), anu (ანუ anu 'vagy'), kili (ხილი xili 'gyümölcs'), mama (მამა mama 'apa'; talán az angol mama is befolyásolta), o (-ო o; eszperantó ho, angol O is), seli (ცხელი tsxeli 'forró'), sewi (ზევით zevit 'fel'), sona (ცოდნა tsodna 'tudni'), soweli (ცხოველი tsxoveli 'állat'), tan (დან dan '-ból, -ből')

Akádiai francia (Kanada) eredetű szókincs

anpa (en bas 'le'; cf. angol alapon), kule (couleur 'szín'), kute (écouter 'figyel'; cf. angol 'scout, auscultate'), lete (fret/frette 'hideg'; francia froid), len (linge 'linens'), monsi (mon tchu/tchul 'a seggem'; francia mon cul), moli (mourir 'meghal'; cf. angol mortal), pipi (bibitte), supa (surface 'surface'), telo (de l'eau 'a víznek a …-a'; cf. angol gardyloo), waso (oiseau 'madár'; cf. angol enoisel)


Tok pona írás - a sitelen pona

sitelen pona hieroglifák a Toki Pona: A jó nyelv könyvből, írta Sonja Lang
Modified symbols in sitelen pona

A nyelvet kitaláló Lang 2014-ben létrehozott egy írásrendszert, ahol minden szót egy szimbólum képvisel [2] Az írásjelek összevonhatóak ha gyakori szóösszetételről van szó, néhány példa a jobb oldali ábrán. Az összevonásnál a szóra utaló melléknevet bele vagy felé kell rajzolni. 2021 augusztusában a sitelen pona indítványozták hogy kerüljön be az Unicode nyilvántartás személyes használatra fenntartott helyére a "Under-ConScript Unicode Registry"-be. U+F1900..U+F1AFF helyére.[3][4]

Személyes névmás

A toki ponában három személyes névmás van: mi első személy, sina második személy és ona harmadik személy. ezek egyike sem utal nemre vagy számra. így az ona egyszerre jelenthet őt is meg őket is, ha pedig angolul gondolkodunk, ez lefedi a he, she, it nemeket is. A gyakorlatban azonban, ha többes számról beszélünk, használhatjuk a mute szót, azaz a mi mute így azt jelenti, hogy mi.

Példák

  • toki Mosijo – magyar nyelv
  • ma Mosijo – Magyarország

Egy szöveg Magyarországról

ma Mosijo li ma lon ma Elopa. ona li poka e ma Lomani e ma Lowenki e ma Lowasi e ma Oselija e ma Sopisi. toki lawa pi ma Mosijo li toki Mosijo. toki Mosijo la nimi ona li Magyarország. ma tomo lawa pi ma Mosijo li ma tomo Putapesi.
[5]azaz: Magyarország egy ország Európában. Szomszédai Románia, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria és Szerbia. Magyarország lakosainak nyelve a magyar nyelv. Magyarul az ország neve Magyarország. Magyarország fővárosa Budapest.

Kifejezések

  • toki – Szia! Üdv!
  • kama pona – Isten hozta! Isten hozott!
  • sina pilin seme? – Hogy vagy? Hogy van?
  • nimi sina li seme? – Hogy hívnak? Hogy hívják?
  • nimi mi li ___ – A nevem ___ / ___ vagyok.
  • mi wile – Tessék / Szeretnék…
  • pona – Köszönöm
  • sina sona ala sona e toki Mosijo? – Beszélsz magyarul?

Mama pi mi mute (Miatyánk)

mama pi mi mute o,
sina lon sewi kon.
nimi sina o sewi en pona.
ma sina o kama.
jan o pali e wile sina en lon sewi kon en lon ma.
sina o pana lon tenpo suno ni e moku tawa mi.
o weka e pali ike mi, sama la mi weka e pali ike pi jan ante.
o pana ala e wile ike tawa mi.
o awen e mi weka tan ike.
ni li nasin.

Jegyzetek

További információk

További információkat találhatsz Toki pona nyelv témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben

Kapcsolódó szócikkek