Viharmadár-alakúak
A viharmadár-alakúak (Procellariiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Eocén (de meglehet, hogy kréta) - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||
 Villás viharfecske (Oceanodroma leucorhoa) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Viharmadár-alakúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Viharmadár-alakúak témájú médiaállományokat és Viharmadár-alakúak témájú kategóriát. |
A viharmadár-alakúak és a pingvinalakúak (Sphenisciformes) alkotják az úgynevezett Austrodyptornithes csoportot.
Előfordulásuk
Az óceánok lakói, minden szélességi öv alatt, a sarki tájakig.
Megjelenésük
Csőrük többé-kevésbé hosszú, egyenes, oldalt kissé lapított, mélyen barázdált, hegye kampós. Fő jellemvonásuk, amiben minden madártól eltérnek, hogy orrnyílásuk előtt a felső csőrkáva élén, ritkán oldalán egyenes, cső alakú, szarunemű nyúlványt viselnek. Úszóhártyákkal összekötött három elülső ujjuk körül a külső ugyanolyan hosszú, mint a belső; hátsó ujjuk, ha nem hiányzik, gyengén fejlett.
Életmódjuk
A nyilt tengeren halakkal és egyéb tengeri állatokkal táplálkoznak.
Szaporodásuk
Magányos szigeteken, szirteken költenek.
Rendszerezés
A rendbe az alábbi 4 recens és 1 fosszilis család tartozik:
- albatroszfélék (Diomedeidae) Gray, 1840
- 4 nem és 23 vagy talán csak 21 faj tartozik a családhoz (attól függ kinek a rendszerezését figyeljük) – nagyon nagy testű madarak. A csőrük nagy és horgas. A lábaik erősek, emiatt jól mozognak a talajon.[2]
- viharfecskefélék (Hydrobatidae) Mathews, 1912
- 8 nem és 25 faj tartozik a családhoz – a renden belül a legkisebb madarak. Állandóan verdesnek a szárnyaikkal. Lábaik hosszabbak, azonban gyengék. Többségük háti része sötét, míg alsó része fehér.[3]
- bukó viharmadárfélék (Pelecanoididae) G.R. Gray, 1871
- 1 nem és 4 faj tartozik a családhoz – kisméretű madarak, rövid csőrrel és lábakkal. A hullámok fölött röpködnek, mielőtt a vízbe bukjanak.[4]
- viharmadárfélék (Procellariidae) Leach, 1820
- 15 nem és 88 recens faj tartozik a családhoz – a renden belül igen változatos csoportot alkotnak, főleg kis és közepes méretű madarak tartoznak ide, azonban az óriáshojsza is része e családnak. A két óriáshojszafaj kivételével a többiek lábai eléggé gyengék, emiatt nagyon esetlenek a talajon. Mindegyikük gyors repülő.[5]
- †Diomedeoididae Fischer, 1985
Korábban, a Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan[7] szerint ezeket a madarakat a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe sorolták. Ez a rendszertani besorolás később tévesnek bizonyult,[8] azonban a viharmadár-alakúak közeli rokonsága a pingvinalakúakkal (Sphenisciformes) és a búváralakúakkal (Gaviiformes) az új átrendezés után is megmaradt.[8][9] A 2014-ben végzett alaktani- és DNS-vizsgálatok szerint a viharmadár-alakúaknak a legközelebbi rokonaik a pingvinalakúak;[10] ez a két testvértaxon körülbelül 60 millió évvel ezelőtt válhatott szét.[11]
A rend négy recens családjába 125 faj tartozik, ezek mellé egy fosszilis család is besorolható.[12][13]
A viharfecskefélék két alcsaládját, azaz az Oceanitinae-t és a Hydrobatinae-t talán jobb lenne külön-külön családként kezelni.[14] A viharmadár-alakúak eddigi hagyományos rendszerezése meglehet, hogy nem tükrözi e rend igazi törzsfejlődését (philogenesis).[15] Hiszen a viharfecskefélék családján belül két különböző klád van; továbbá minden csőrkávás faj az albatroszok kládjába tartozik.[16] A bukó viharmadárfélék egy klád, amely azonban a nagyobb igazi viharmadarak nevű klád része, ebbe pedig a Pterodroma nembéliek is beletartoznak. A legtöbb megkövesedett maradvány, köztük a belgiumi oligocén korból származó Tydea septentrionalis, a modern csőrkávásokra hasonlít.[15]
A DNS-vizsgálat, mely a közös őst volt hivatott megtalálni, rámutatott arra, hogy e madárrend milyen összetett és változékony rendszerezésű.[17] Az Amerikai Egyesült Államokbeli Louisianában is levő London Clay nevű rétegben, rábukkantak egy eocén kori maradványra, mely igen hasonlít a mai viharmadarakra.[18][19] A bukó viharmadárfélék, mint család már a miocénben is léteztek, erre a bizonyíték a Pelecanoides miokuaka nevű madár, melyet 2007-ben fedeztek fel.[20] A kövületek többsége a fosszilis Diomedeoididae családhoz tartozik; ezeknek az ősmadaraknak a maradványait Közép-Európában, illetve Iránban találták meg.[21]
Jegyzetek
Források
- Biolib szerinti rendszerbesorolása
- Brehm: Az állatok világa
- Brooke, M. (2004). Albatrosses And Petrels Across The World. Oxford University Press, Oxford, UK. ISBN 0-19-850125-0
- Cocker, M.; Mabey, R.. Birds Britannica. Chatto and Windus (2005). ISBN 0-701-16907-9
- Onley, D.; Scofield P. (2007). Albatrosses, Petrels and Shearwaters of the World. Princeton University Press, Princeton, New Jersey. ISBN 978-0-691-13132-0
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Procellariiformes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
