Vrsi

falu és község Horvátországban, Zára megyében

Vrsi (olaszul: Verchè) falu és község Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Poljica tartozik még hozzá.

Vrsi
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségVrsi
Jogállásfalu
PolgármesterSandra Vukić
Irányítószám23235
Körzethívószám(+385) 023
Népesség
Teljes népesség2045 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság53 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 15′ 45″, k. h. 15° 14′ 00″, k. h. 15° 14′ 00″
Vrsi weboldala
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Zára központjától légvonalban 16 km-re, közúton 22 km-re északra, Nintől 5 km-re északkeletre, Dalmácia északi részén, a Pag-sziget felé, északnyugati irányba benyúló azonos nevű félszigeten fekszik. Nevét is a fekvése alapján kapta, amely a „vrh” (hegy) főnév többes számú alakjából (vrhovi vagy vrsi) származik és arra utal, hogy a tenger fölé emelkedő hegyes-dombos területre települt. Harminc kilométer hosszú szép és tagolt tengerpartja bővelkedik a természetes kis öblökben és strandokban. Vrsi területéhez még két sziget is tartozik, Mišjak és Zečevo. Vrsi a régi településközpont mellett még két lakott parti részből áll. Ezek Vrsi-Mulo és Vrsi-Zukve, mindkettő a Nini-öböl partján fekszik.

Története

A település kedvező fekvésének és éghajlatának köszönhetően az ember már tízezer éve megtelepedett ezen a vidéken. Ezt számos, a régmúltból származó régészeti lelet bizonyítja. A településtől északkeletre illír vár maradványai találhatók, délnyugatra Jasenovánál pedig római település és villagazdaság romjai kerültek elő.[2] A horvátok ősei a 7. században érkeztek ide és az ókori maradványokon felépítették Jasenovo, Vrsi, Sveti Toma és Seline középkori településeket. Vrsi települést 1387-ben, majd 1488-ban említik írott forrásban.[3] A 14. század végétől velencei uralom alatt állt. A 16. és 17. század velencei-török háborúiban 1570-ben Jasenovo, Vrsi, Sv. Toma és Seline is elpusztult, de a török kiverése után közülük csak Vrsit építették újjá. Az egyházi anyakönyvek tanúsága szerint új lakóinak többsége Ravni kotar, Bukovica és Lika vidékéről települt ide.[2] Az első ismert népesség számlálás 1603-ban volt, ennek során Vrsinek 100 lakosa volt. Ezt követően a lakosság száma folyamatosan nőtt. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 440, 1910-ben 790 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 2006 óta Vrsi önálló község, amelyhez a szomszédos Poljica is hozzá tartozik. 2011-ben 1627 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[4][5]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
4404145475596237909609851.3811.4711.4791.4221.2491.6331.5081.627

Nevezetességei

  • A Szent Tamás templom a településtől 1 km-re keletre a Poljica felé vezető út mellett az az azonos nevű középkori településen (Sv. Toma) állt, amely valószínűleg róla kapta a nevét. Ma csak alapfalai láthatók. A templom a 13. században épült háromkaréjos alakban. Erről az 1961-ben végzett ásatások alkalmával bizonyosodtak meg. Teljes megújítása a közeljövőben várható.[3]
  • A Szent Jakab templom[6] a középkori Seline vagy Zloušane területén található. Az egyhajós épület a 11. század végén vagy a 12. század elején egy római villa alapjain épült. Körülötte számos középkori sírt tártak fel, mert itt egykor temető volt. Belsejében egy kőből készített oltár található. A templomot teljesen felújították, misét azonban csak a nyári szezonban vasárnap esténként tartanak benne.[3]
  • Szent Lőrinc tiszteletére szentelt temploma[7] egyhajós, az egykori Jasenovo falu temploma volt. A 13. században épített templomnak sajnos mára csak a csupasz falai maradtak. A feltárás során itt sírokat nem találtak. Ennek az az oka, hogy a faluban még egy templom is működött, amelyet Szent Mihály tiszteletére szenteltek.[3]
  • A Szent Mihály templom már a 10. században állt Jasenovo faluban és köréje temetkeztek a helyi hívek a Szent Lőrinc templom felépítése után is. 1951-ben a temető bővítése és falának építése során sajnálatos módon lebontották. Alapfalai a régi vrsi temetőben a föld alatt találhatók.[3]
  • Vrsi központjában áll a település Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemploma. A templom egyhajós épület, a 17. század végén és a 18. század elején épült a török korban lerombolt régi templom maradványain. 1775-ben, 1831-ben, 1904-ben, 1988-ban és 1997-ben bővítették, illetve megújították. Főoltárának képén a Szűzanya gyermekével, valamint Szent Mihály és Szent Rókus ábrázolása látható. A falak mellett Szent Mihály, Jézus Szíve, a Lourdes-i Szűzanya és Szent Miklós szobrai ékesítik. A jobb oldalon a bejárat mellett gazdagon faragott kő szenteltvíztartó és keresztelőmedence található. Az északi falon egy nagy benyomást keltő fából faragott feszület van elhelyezve. A sekrestyében őriznek egy értékes, gazdagon díszített ezüst körmeneti keresztet. A templom védőszentjének ünnepe (szeptember 29.) egyben a falu búcsúünnepe is, amikor a plébániatemplomból körmenet indul a szent szobrával a falu utcáin át.[2][3]
  • A Jasenovoi Boldogasszony templomot annak emlékére építették, hogy ezen a helyen 1516. április 21-én Szűz Mária megjelent Jelena Grubišićnek. A templomot 1983-ban teljesen felújították, ekkor épült harangtornya is, melyben egy harang található.[3] A templomban egy szembemiséző oltár valamint a Boldogasszony és Szent Nikola Tavelić szobrai találhatók.
  • A községhez tartozó Zečevo szigetén is állt egy kis templom.[8] amelyet 1335-ben említenek először. A templom mellett kolostor is állt, melyet a törökök romboltak le. A Szűzanya itteni szobrát még időben Ninbe menekítették, ahol több legenda is született a szobor csodás megérkezéséről. A szobrot ma minden évben egy alkalommal ünnepélyes hajókísérettel átviszik a szigetre. Ünnepét Ninben május 5-én, Zečevón augusztus 5-én tartják.[3]
  • Vrsi központjában 2007-ben kápolnát építettek, amelyet azon a helyen emeltek, ahol a hagyomány szerint 1919-ben az elődje állt.[3] A helyiek naponta hoznak ide virágokat a Szűzanya, Szent Antal és Szent Mihály tiszteletére, akiknek a szobra, illetve képei a kápolnában vannak elhelyezve.

További információk

Jegyzetek