Csasniki csata
Eszközök
Műveletek
Általános
Nyomtatás/exportálás
Társprojektek
Csasniki csata | |||
Konfliktus | Napóleoni háborúk | ||
Időpont | 1812. október 31. | ||
Helyszín | Orosz Birodalom, Csasniki (ma: Fehéroroszország) | ||
Eredmény | orosz győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
é. sz. 54° 45′, k. h. 29° 15′54.75, 29.2554.750000°N 29.250000°E, k. h. 29° 15′54.75, 29.2554.750000°N 29.250000°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csasniki csata témájú médiaállományokat. |
Oroszországi hadjárat (1812) |
---|
Szaltanovka • Osztrovno • Kobrin • Gorogyecsno • Kljasztici • Szmolenszk • Polock (1) • Valutyino • Borogyinó • Tarutyinó • Malojaroszlavec • Polock (2) • Csasniki • Vjazma • Szmoljani • Krasznij • Berezina |
A csasniki csata 1812. október 31-én zajlott le a Peter Wittgenstein tábornagy vezette orosz és a Claude-Victor Perrin marsall irányította francia erők között. Victor marsall megpróbálta helyreállítani az oroszok által korábban szétzúzott északi Daugava-vonalat, eredménytelenül.
Victor tábornagy, a francia IX. hadtest parancsnoka, akit Napóleon tartalékként hagyott vissza Szmolenszknél, tanult a polocki vereségből, és északkeletre vonult 22 000 fős seregével, hogy visszaállítsa a Daugava-vonalat. Csasnikinél egyesítette seregét a II. hadtest alakulataival, akik Polockból vonultak vissza, és egybeolvasztotta a II. és IX. hadtestet. Így egy 36 000 fős hadsereg állt rendelkezésére.[1]
Polocki győzelme után Wittgenstein tábornagy dél felé vonult Csasniki irányában 30 000 katonájával, hogy megütközzék Victor marsall csapataival.
Csasnikinél a harcot először Wittgenstein előőrse, Jasvil herceg 11 000 katonája kezdte meg, megtámadva a II. francia hadtestet.[2] Az orosz támadás csak beékelte magát Victor marsall többi seregrészei közé, a későbbi orosz előrenyomulás azonban már a franciák hátsó sorait is elérte.[3]
Wittgenstein észrevette a franciák létszámbeli fölényét, parancsot adott Jasvil hercegnek az előrenyomulás leállítására, majd megkezdte a tüzérségi bombázást a franciák ellen. Victor marsallt látszólag nem nyugtalanította Jasvil támadása, megpróbált előrenyomulni és folytatni a csatát, de aztán visszavonult Szennóba, 25 mérföldre keletre. Az oroszok nem követték. A franciák 1200 embert veszítettek, az oroszok 400-at.
Bár a Csasnikinél elért orosz győzelem nem volt döntő vagy meghatározó siker, de az eredmény több szempontból is kedvezőtlen volt Napóleon terveire. Először is nem sikerült helyreállítania a Daugava-vonalat, amely északi irányból védte volna a Grande Armée-t. Másodszor Victor marsall Szennóba vonult, ami csak 30 km-re volt a francia császár tervezett visszavonulási útvonalától, így serege Wittgenstein tábornagy haderejének hatósugarába került. Továbbá az orosz győzelem lehetőséget teremtett arra, hogy a három orosz erő: Wittgenstein, Csicsagov és Kutuzov csapatai egyesüljenek vagy csapdába csalják a franciákat.
A polocki és csasniki győzelem után Wittgenstein megbízta Garpe tábornokot, hogy foglalja el Vityebszket, az egyik utolsó francia hadianyag és élelemraktárat. A vityebszki francia helyőrség rövid harc után november 7-én megadta magát, ezzel hatalmas készletek kerültek az oroszok kezére.[2]
Napóleon parancsot adott Victor marsallnak, hogy azonnal támadja meg Wittgenstein erőit és foglalja vissza Polockot. Ez vezetett a szmoljani csatához 1812. november 14-én, ahol a franciák ismét vereséget szenvedtek.
A forradalomtól a konzulátusig (1795–1804) | Toulon ostroma (1793)(wd) · Vendémiaire 13-i royalista felkelés (1795)(wd) · Első itáliai hadjárat (1796–1797) · Direktórium (1795–1799) · Egyiptomi hadjárat (1798–1801) · Brumaire 18–19-i államcsíny (1799) · Második itáliai hadjárat (1799–1800) · Konzulátus (1799–1804)(wd) · Code Napoléon | |
---|---|---|
A Császárság (1804–1814) | Napóleon koronázása (1804)(wd) · Első Francia Császárság (1804–1814) · Németországi hadjárat (1805)(wd) · Rajnai Szövetség (1806) · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807)(wd) · Félszigeti háború (1808–1814) · Németországi és ausztriai hadjárat (1809)(wd) · Orosz–török háború (1806–12) · Ágyúnaszád-háború (1807–14) · Finn háború (1808–1809) · Oroszországi hadjárat (1812) · Németországi hadjárat (1813)(wd) · Észak-franciaországi hadjárat (1814)(wd) | |
Hanyatlás és bukás (1814–1815) | Bécsi kongresszus · Elba-szigeti Hercegség (1814–1815)(wd) · Száz nap (1815) · Dél-németalföldi hadjárat (1815)(wd) · Waterloo (1815) · Napóleon Szent Ilona szigetén (1815–1821)(wd) · Halála (1821)(wd) | |
Koalíciós háborúk (1792–1815) | ||
Bonaparte-ház · Code Napoléon · Napóleoni heraldika · Napóleon-tételek · Napóleoni háborúk · Bonapartizmus |