Fráter Gedeon

Fráter Gedeon (Budapest, 1919. április 16. – Budapest, 1998. november 16.) magyar karmester. Kenessey Jenő mellett az Operaház legtöbbet foglalkoztatott balettkarmestere. Márkus László színész nevelőapja, Fráter Loránd nóta- és Fényes Szabolcs operettszerző távoli rokona.

Élete

Az ippi, érkeserűi, rogozi, bélmezei Fráter család tagja. Édesapja, dr. Fráter Iván (1894–1957) jogász, belügyminisztériumi titkár, édesanyja Bárczy Irén volt.

1937 és 1940 között a Nemzeti Zenedében Lajtha László (zeneszerzés), Ferencsik János (karmesterképző) és Hammerschlag János (orgona) növendéke volt.

Még tanulmányai idején, az 1938–39-es évadban szerződtette korrepetitornak az Operaház. 1946-ban vette feleségül Márkus László elvált édesanyját, s ezzel a pályakezdő színművész nevelőapja lett. Mindvégig jó viszonyban volt a nála alig nyolc évvel fiatalabb művésszel.

Fráter Gedeont 1948-ban vezető korrepetitornak, 1950-ben karmesternek nevezték ki az Operaházban. Számos dalmű mellett Kenessey Jenővel az egész balettrepertoárt vezényelték. Kenessey 1965-ös visszavonulása után a táncelőadások első számú dirigense lett. Az Opera balett-tagozatának külföldi vendégszereplésein is Fráter volt az előadások zenei vezetője. 1983-ban nyugalomba vonult.

Három évtizedig volt a Balatoni Horgász Egyesület elnöke.

Márkus Lászlóval közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben [22–1–196].

Lehetséges ügynöki tevékenysége

2015-ben előkerült egy 1984. január 3-án keltezett, aláíratlan Emlékirat,^[1] amelyben egy 1952-től (a szöveg keletkezésekori nevén) a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségénék szolgálatában álló személy vall több évtizedes „besúgói” tevékenységéről. A szöveg önéletrajzi utalásai alapján a Czeglédy fedőnevű ügynököt Fráter Gedeonnal azonosítják az Operaház történetét jól ismerők.^[2][3]

Vezénylései

• Joseph Bayer: A babatündér (Jan Ciepliński)
• Alekszandr Porfirjevics Borogyin: Polovec táncok (id. Harangozó Gyula–Hamala Irén)
• Pjotr Iljics Csajkovszkij: A hattyúk tava (Aszaf Mihailovics Messzerer)
• Pjotr Iljics Csajkovszkij: Csipkerózsika (Marius Petipa)
• Léo Delibes: Coppelia (id. Harangozó Gyula)
• Farkas Ferenc: Furfangos diákok (id. Harangozó Gyula)
• Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov: Chopiniana (A szilfidek, Mihail Mihailovics Fokin)
• Ferdinand Hérold: A rosszul őrzött lány (Sir Frederick Ashton)
• Alekszandr Abramovics Krejn: Laurencia (Vahtang Mihailovics Csabukiani)
• Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: Seherezádé (id. Harangozó Gyula)
• Sugár Rezső: A tenger lánya (Lőrinc György)
• Carl Maria von Weber–Hector Berlioz: A rózsa lelke (Mihail Mihailovics Fokin)

Díjai, elismerései

• 1952 — Szocialista kultúráért
• 1980 — Munka Érdemrend, ezüst fokozat
• 1983 — Munka Érdemrend, ezüst fokozat

Jegyzetek

Források

• Brockhaus Riemann zenei lexikon I. (A–F). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983. ISBN 963-330-474-1  
• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest: Zeneműkiadó. 1988. ISBN 963-330-672-8  
• Halálhíre = Muzsika XLII. évf. (1999) 1. sz. 48. l.
• Családfája (a 7. táblán)
• RadixForum
• Színészkönyvtár Márkus László életrajza