1204

Ez a szócikk az 1204. évről szól. Az 1204-es számról szóló cikket lásd itt: 1204 (szám).

Évek: 1199 – 1200 – 1201 – 1202 – 1203 – 1204 – 1205 – 1206 – 1207 – 1208 – 1209

Események

január 28. – IV. Alexiosz bizánci császár halálával V. Alexiosz lép trónra.
április 13.
- A negyedik keresztes hadjárat során a keresztesek rohammal elfoglalják és kifosztják Konstantinápolyt.
- XI. Konstantin az első nikaiai császár uralkodásának kezdete (1205-ig uralkodik).
május 16. – Balduin flandiai grófot I. Balduin néven bizánci császárrá koronázzák (1205-ig uralkodik), ezzel létrejön a konstantinápolyi latin császárság.
augusztus 26. – III. László megkoronázása (1205-ben meghal).

szeptember közepe – Meghal Imre király, akit a Szent János evangélistának szentelt egri székesegyházban temetnek el.^[1] (Imre halála után kiújul a trónviszály fia, III. László hívei és András herceg között.)^[2]
az év folyamán –
- Péter székesfehérvári prépost kerül a győri megyés püspöki székbe.^[3]
- Csák Ugrin győri püspök, mint választott érsek kerül az esztergomi egyházmegye élére.^[4]
- I. Tamar grúz királynő seregei bevették Karsz városát.
- A Konstantinápoly elestével létrejött latin császárság, azonban a balkáni népek ellenállása miatt nem tudja hatalmát az egész birodalomra kiterjeszteni; ennek következményeként független utódállamként létrejön a Nikaiai Császárság (Bizánc tényleges örököse), az Epiruszi Despotátus és a Trapezunti Császárság.
- A negyedik keresztes hadjárat vezére Montferrati Bonifác megalapítja a Thesszalonikéi Királyságot.
- I. Alexiosz trapezunti császár, I. Andronikosz bizánci császár unokája trónra lépése, ő a Trapezunti Császárság első uralkodója (1222-ig uralkodik).
- II. Valdemár dán király felveszi a Norvégia királya címet.
- II. Fülöp Ágost francia király visszafoglalja az angoloktól Angers-t és Normandiát.

A Wikimédia Commons tartalmaz 1204 témájú médiaállományokat.