1552

Határozott dátumú események

• július 9. – A Szondy György által védett Drégely elesik. (146 ember védte a törökök által elfoglalt várat. Szondi a romok között halt meg.)
• július 27. – Losonczy István temesi ispán szabad elvonulás fejében feladja Temesvárt Kara Ahmed pasa másodvezér seregének, amely köré a török megszervezi a második vilajetét.^[1] (július 23-án (kb.) Tóth Mihály szegedi bíró 500 lovassal próbál bejutni az ostromlott Temesvárra, de a törökök megsemmisítik a csapatot (szentandrási csata). Több mint egy hónapnyi védelem után a német és spanyol zsoldosok behódoltak és a várkapitányt is erre kényszerítették, főleg azért, mert a pasa szabad elvonulást ígért a vár feladásáért. Losonczy István ekkor nem látott más lehetőséget, hát elfogadta a török ajánlatát és átadta a várat. A janicsárok azonban a vár kiürítésekor lekaszabolták a keresztény sereget.)
• július 30. – Török kézre kerül Lippa vára.^[1]
• augusztus 10–11. – A törökök legyőzik a birodalmi és magyar sereget a palásti mezőn.
• augusztus 11. – Elesik Karánsebes.^[1]
• szeptember 4. – Szolnok török kézre kerül.^[1]
• szeptember 9. – Kara Ahmed pasa és Hadum Ali budai pasa egyesült serege ostrom alá veszi – a Dobó István parancsnoksága alatt álló – Eger várát.^[1]
• október 13. – IV. Iván orosz cár csapatai beveszik Kazany városát, így a Volga menti Kazanyi Kánság Oroszország része lett.^[2]
• október 17. – Befejeződik Eger várának ostroma, amely a várvédők sikerével zárul.^[1]
• október 18. – Az egyesített török sereg elvonul Eger alól.^[1]

Határozatlan dátumú események

• június eleje – Hadum Ali pasa megszállja Veszprémet.
• az év nyara – Balassa Menyhárt nyeri el a dunántúli főkapitányi tisztet.^[3]
• az év folyamán –
  • Egy birtokcsere révén I. Ferdinánd magyar király visszaszerzi a Szapolyai-pártiak kezén lévő gyulai végvárat.^[4]
  • Elesik a szlavóniai Verőce, Csázma, Dombró és Usztilónya, valamint a Tahy-család kezében lévő gorbonoki kastély. (Ezzel Kőrös megye teljes egészében oszmán kézre került.)^[5]
  • Az erdélyi országgyűlés kimondja, hogy a római katolikusok mellett az evangélikusok is szabadon gyakorolhatják vallásukat.^[6]

1552 a tudományban

1552 az irodalomban

• február 28. – Jobst Bürgi svájci matematikus, órásmester, éggömbök és csillagászati műszerek készítője († 1632)
• július 18. – Rudolf magyar király, német-római császár és cseh király († 1612)
• szeptember 10. – Pálffy Miklós országbíró, hadvezér, a "győri hős". († 1600)
• szeptember 22. – IV. Vaszilij orosz cár († 1612)
• december 29. – I. Henri de Bourbon-Condé Condé hercege († 1588)
• Šimon Lomnický z Budče cseh költő († 1622)

• január 22. – Edward Seymour Somerset hercege, angol politikus (* 1506 körül)
• május 26. – Sebastian Münster svájci hebraista, bibliafordító, geográfus (* 1488)
• június 10. – Alexander Barclay angol költő (* 1475 körül)
• július 9. – Szondy György katona, Drégely várának hős kapitánya volt
• július 27. – Losonczy István, Temesvár kapitánya, nagybirtokos, főnemes
• október 14. – Oswald Myconius svájci reformátor (* 1488)
• december 3. – Xavéri Szent Ferenc, jezsuita szerzetes, misszionárius (* 1506)
• december 20. – Katharina von Bora, Luther Márton felesége (* 1499)