Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága

A legfelsőbb bíróság megalkotására az alkotmányos felhatalmazást az Egyesült Államok alkotmányának harmadik cikkelye adja, amely kimondja, hogy „Az Egyesült Államok bírói hatalma a Legfelsőbb Bíróságot és olyan alsóbb bíróságokat illet, amelyeket a Kongresszus időről-időre megállapít és megalkot.”^[1]

Az 1787-es alkotmányozó konvenció küldöttei fektették le a szövetségi igazságszolgáltatás alapjait, amikor a törvényhozó és a végrehajtó ágak közötti hatalommegosztásról tárgyaltak. A kormányzat „harmadik ágának" létrehozása új elképzelés volt; az angol hagyományban az igazságszolgáltatási ügyeket a királyi (végrehajtó) hatalom aspektusának tekintették. Az erős központi kormányzat létrehozásával nem egyező küldöttek eleinte azzal érveltek, hogy a szövetségi törvényeket az egyes tagállamok bíróságai is betartathatják, míg mások – köztük James Madison – egy országos igazságügyi szervezet felállítását szorgalmazták, amely a szövetségi törvényhozás által választott bíróságokból állna. Azt is javasolták, hogy az igazságszolgáltatás vállaljon szerepet a végrehajtó ág hatalmának korlátozásában, ami a vétójogot és a törvények felülvizsgálatának jogát illeti. Az alkotmányozók végül úgy kötöttek kompromisszumot, hogy az igazságszolgáltatásnak csak általános körvonalait vázolták fel az Egyesült Álllamok Alkotmányának harmadik cikkelyében, és a szövetségi igazságügyi hatalmat „egy legfelsőbb bírósághoz és olyan alacsonyabb szintű bíróságokhoz rendelték, amilyeneket a Kongresszus időről időre előírhat és felállíthat".^[2][3] Nem határozták meg pontosan sem a Legfelsőbb Bíróság hatásköreit és előjogait, sem az igazságszolgáltatás egészének szervezetét.

Az Egyesült Államok 1. kongresszusa a szövetségi igazságszolgáltatás részletes felépítéséről gondoskodott az 1789. évi bírói törvény alapján. A Legfelsőbb Bíróságnak, az ország legfelsőbb bírósági bíróságának a nemzet fővárosában kell ülnie, és kezdetben egy főbíróból és öt bíróból állna. A törvény az országot bírói körzetekre osztotta, amelyeket hálózatokká alakítottak. Az igazságszolgáltatási bírókat kötelezték "körözni" és évente kétszer körzeti bíróságot tartani a kijelölt bírói körzetben.^[4]

Közvetlenül a törvény aláírása után George Washington elnök a következő embereket jelölte ki a bíróság szolgálatába: John Jay főbíró, John Rutledge, William Cushing, Robert H. Harrison, James Wilson és John Blair Jr. mint társult bíró. Mind a hatot a szenátus megerősítette 1789. szeptember 26-án. Harrison azonban elutasította a szolgálatot. A helyére Washington később James Iredellt jelölte ki.^[5]

Az alkotmány nem írja elő a legfelsőbb bíróság bíráinak számát, és a főbírót is csak érintőlegesen említi. A bíróság tagjait az elnök nevezi ki, de tisztüket csak a szenátus jóváhagyásával foglalhatják el. A bírák kinevezése élethosszig tart; őket tisztségükből csak akkor lehet elmozdítani, ha valamilyen bűncselekményt vagy kihágást követnek el, és akkor is csak kongresszusi eljárás révén. A bírák fizetését nem lehet csökkenteni.^[1]

A legfelsőbb bíróság az 1869-es bírósági törvény értelmében kilencfős.^[6] Tagjai: John G. Roberts főbíró, valamint Clarence Thomas, Samuel Alito, Sonia Sotomayor, Elena Kagan, Neil Gorsuch, Brett Kavanaugh, Amy Coney Barrett és Ketanji Brown Jackson társbírók.

A Legfelsőbb Bíróság bírái

John G. Roberts 1955. január 27. Buffalo, New York	Clarence Thomas 1948. június 23. Pin Point, Georgia	Ketanji Brown Jackson 1977. szeptember 14. Washington, D.C.
2005. szeptember 29.	1991. október 23.	2022. június 30.
Samuel Alito 1950. április 1. Trenton, New Jersey	Sonia Sotomayor 1954. június 25. Bronx, New York	Elena Kagan 1960. április 28. Manhattan, New York
2006. január 31.	2009. augusztus 8.	2010. augusztus 7.
Neil Gorsuch 1967. augusztus 29. Denver, Colorado	Brett Kavanaugh 1965. február 12. Washington, D.C.	Amy Coney Barrett 1972. január 28. New Orleans, Louisiana
2017. április 10.	2018. október 6.	2020. október 27.

Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának főbíráinak listája