1789

Határozott dátumú események

• január 1. – Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya jogerőre emelkedik.
• február 20. – II. József császár Hadik András tábornagyot nevezi ki a török ellen harcoló egyesített csapatok fővezérévé. (Hirtelen megromló egészségi állapota miatt az uralkodó július 28-án felmentette tisztsége alól, és a hadsereg parancsnoki feladataival Ernst von Laudont bízta meg.)^[1]
• április 7. – III. Szelim lesz az Oszmán Birodalom 29. szultánja.
• április 28. – Lázadás a Bountyn.
• április 30. – George Washington az Amerikai Egyesült Államok első elnöke lesz.
• június 20. – A labdaházi eskü.
• július 7. – Megindul Komáromban Péczeli József folyóirata, a Mindenes gyűjtemény.
• július 7. – Megindul Bécsben Görög Demeter folyóirata, a Hadi és más nevezetes történetek.
• július 11. – XVI. Lajos meneszti pénzügyminiszterét, Neckert.
• július 12. – Camille Desmoulins újságíró fegyverbe szólítja a párizsiakat.
• július 14. – A nagy francia forradalom kezdete: Párizs polgárai megostromolják a Bastille-t és kiszabadítanak hét rabot.
• július 16. – XVI. Lajos visszahívja öt nappal korábban menesztett pénzügyminiszterét, Neckert.
• augusztus 4. – Franciaországban az Alkotmányozó Nemzetgyűlés eltörli a feudális előjogokat.
• augusztus 26. – Megjelenik az Emberi és polgári jogok nyilatkozata.
• október 5. – Hatalmas tömeg ("az asszonyok menete") érkezik Párizsból Versailles-ba, hogy XVI. Lajost a fővárosba vigye.
• október 6. – XVI. Lajost a tömeg Párizsba kíséri, ahol a Tuileriák palotájában helyezik el.
• október 9. – Laudon tábornagy elfoglalja Belgrádot.^[2]
• október 13. – Laudon tábornagy elfoglalja Szendrőt.
• november 21. – Észak-Karolina az USA 12. tagállama lesz.
• december – Megindul Kassán Kazinczy folyóirata, az Orpheus.
• december 2. – Jan Dekert varsói polgármester vezetésével a 141 királyi város küldötteiből álló fekete menet petíciót visz II. Szaniszló Ágost lengyel királynak annak érdekében, hogy a nagy szejm rendezze a polgárság jogi helyzetét.

Határozatlan dátumú események

• Csekonics József megszervezi az állami ménest Bábolnán.

1789 az irodalomban

Találmányok, felfedezések

• Antoine Laurent de Lavoisier megfogalmazza a tömegmegmaradás törvényét.
• Martin Heinrich Klaproth felismeri az urán elemi voltát.
• Az első vízbontási kísérlet.

• március 16. – Georg Simon Ohm, német fizikus és matematikus († 1854)
• április 20. – Adler György, zeneszerző, egyházzenész és basszusénekes († 1862)
• május 23. – Franz von Schlik, császári-királyi lovassági tábornok († 1862)
• május 28. – Bernhard Severin Ingemann, dán író és költő († 1862)
• június 4. – Friedrich Boie német ornitológus, herpetológus († 1870)
• június 30. – Horace Vernet, francia festő († 1863)
• augusztus 6. – Friedrich List német közgazdász († 1846)
• augusztus 9. – Nicolas-Charles Bochsa, francia hárfás, zeneszerző († 1856)
• augusztus 21. – Augustin Cauchy, francia matematikus († 1857)
• szeptember 15. – James Fenimore Cooper, amerikai regényíró († 1851)
• november 18. – Louis Daguerre, a dagerrotípia feltalálója († 1851)
• november 29. – Dancsecs József, író, Sárvár esperese († 1860)
• december 2. – Pavel Hrisztoforovics Grabbe, orosz gróf, cári tábornok († 1875)
• december 8. – Hild József, építész († 1867)

• március 11. – Hell József Károly, magyar bányafőgépmester, a bányagépesítés úttörője (* 1713)
• április 7. – I. Abdul-Hamid, az Oszmán Birodalom 28. szultánja (* 1725)
• július 28. – Orczy Lőrinc, főispán, királyi tábornok és költő (* 1718)
• december 3. – Claude Joseph Vernet, francia festő (* 1714)
• december 23. – Charles-Michel de l'Épée, hallássérültekkel foglalkozó francia gyógypedagógus, siketek állami iskolájának alapítója (* 1712)