BRICS
A BRICS betűszó számos jelentős állam szövetségét takarja. 2009-ben alapította (BRIC néven) Brazília, Oroszország, India és Kína. 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság csatlakozott,[1] 2024 elején pedig Egyiptommal, Etiópiával, Iránnal és az Egyesült Arab Emírségekkel bővült ki, amely csoportot ma már BRICS pluszként (BRICS +) emlegetik.[2]
| BRICS | |
 | |
| A betűszó a tagországok zászlajaival | |
 | |
| A BRICS országok vezetői 2023-ban: Lula da Silva, Hszi Csin-ping, Cyril Ramaphosa, Narendra Modi és Szergej Lavrov (Vlagyimir Putyin-t képviselve) | |
 | |
| Alapítva | 2009. június 16. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz BRICS témájú médiaállományokat. | |
A BRICS betűszó a négy alapító ország és Dél-Afrika angol nevének kezdőbetűiből áll össze: Brasil, Russia, India, China és Republic of South Africa.) Az eredeti „BRIC” rövidítést 2001-ben a Goldman Sachs közgazdásza, Jim O'Neill alkotta meg, hogy leírja azokat a gyorsan növekvő gazdaságokat, amelyek előrejelzése szerint 2050-re együttesen uralni fogják majd a világgazdaságot.
A BRICS-et eredetileg az egymás országába való befektetések megkönnyítésére hozták létre, azonban a 2010-es években egyre inkább összetartó geopolitikai tömbbé formálódtak. Kormányaik évente hivatalos csúcstalálkozót tartanak, és részben összehangolják a politikájukat. A BRICS országok közötti kapcsolatok alapelvei a be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyökön fekszenek.
A BRICS országokat a vezető fejlett gazdaságok a G7 blokkjának a geopolitikai riválisának tekintik. 2014-ben eredetileg a Világbank ellensúlyozására megalapították az Új Fejlesztési Bankot, aminek a székhelye Sanghajban van. 2016-ban a két bank együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, és bejelentették, hogy elsősorban a fejlődő országok infrastruktúrájának a fejlesztésére összpontosítanak.[3]
Történelme
Az eredetileg négy BRIC-ország (Brazília, Oroszország, India és Kína) külügyminiszterei 2006 szeptemberében találkoztak New Yorkban, melyet további magas szintű találkozók sorozata követett.
A BRIC-országok első csúcstalálkozóját 2009 júniusában tartották az oroszországi Jekatyerinburgban, melyen mind a négy országot azok első számú vezetői képviselték. A csúcstalálkozó fókuszában a globális gazdasági helyzet javításának eszközei, a pénzügyi intézményrendszer reformja, továbbá a négy ország még hatékonyabb jövőbeni együttműködésének kérdései álltak. A BRIC-országok bejelentették egy új globális tartalék deviza létrehozásának szükségességét. A jekatyerinburgit követően minden évben egy csúcstalálkozót rendeztek, melyeknek mindig más tagország adott helyszínt.
A Dél-afrikai Köztársaság felvételének folyamata 2009 augusztusában kezdődött. Az ország 2010. december 24-én vált a társulás tagjává. Az országcsoport nevét BRICS-re változtatták.
2022-ben a pekingi csúcstalálkozón megegyeztek, hogy bővítik a csoportot. A 2023-as augusztusi johannesburgi csúcstalálkozón Cyril Ramaphosa bejelentette, hogy meghívják Argentínát, Egyesült Arab Emírségeket, Egyiptomot, Etiópiát, Iránt és Szaúd-Arábiát a blokkhoz való csatlakozásra. Az országok Argentína kivételével elfogadták a meghívást, 2024. január 1-jén lettek hivatalosan is teljes jogú tagjai a csoportnak.[4]
A BRICS országai 2022-ben a világ népességének a 39,9%-át, míg a világgazdaságának a 25,8%-át foglalták magukba. Mind az öt állam tagja a G20-nak. Összehasonlításképpen a G7-ek országai a világ népességének a 9,5%-át, míg a világgazdaságának a 43,5%-át foglalták magukba. 2024. január 1-jétől, ha mind a 6 meghívott ország csatlakozni fog végül a csoporthoz, akkor a csoport súlya még tovább nő. Előre láthatólag 2024-ben a világ népességének 44,7%-át, míg a világgazdaságának 28,9%-át foglalják majd magukba.[5][6]
2024. január 1-jétől tagsággal rendelkeznek a következő országok:
- Szaúd-Arábia
- Irán
- Egyiptom
- Etiópia
- Egyesült Arab Emírségek[7]
Tevékenysége
2011-ben megalakították a BRICS Fórumot, egy független nemzetközi szervezetet a BRICS-tagok közötti kereskedelmi, politikai és kulturális együttműködés bátorítására.[8]
2012 júniusában a BRICS-országok 75 milliárd USD összegű alap létrehozását vállalták a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelezési erejének növelésére - feltéve, hogy az IMF megszavaz bizonyos reformokat. 2013 márciusában, az 5. BRICS csúcstalálkozó során Durban-ban (Dél-afrikai Köztársaság) a tagok megegyeztek egy globális pénzügyi szervezet létrehozásában, mely vállaltan a nyugati dominanciájú IMF és Világbank vetélytársa lenne.[9] A Világbank és az IMF nyugati dominanciájára jellemző, hogy a világ jelenleg második legerősebb gazdaságával bíró Kína kevesebb szavazattal rendelkezik, mint a Benelux államok. Amerika és Európa ezidáig nem sietett az aránytalanság orvoslására.[10] A BRICS által létrehozni tervezett új fejlesztési bank körüli megállapodásokat 2014-re szerették volna lezárni.[11] Azonban a tehermegosztás és a bank székhelye körül kialakult viták késleltették a megegyezést.
2014 márciusában a BRICS-országok külügyminisztereinek találkozóját követően kiadott kommünikében a miniszterek "aggodalmuknak adnak hangot a 2014. novemberre tervezett G20-as találkozó kapcsán a médiában megjelent kijelentések miatt. A G20 vezetése minden tagállam feladata. Egyetlen tagállam sem határozhatja meg egyoldalúan a találkozó természetét és jellegét." A 2014-es krími válságot övező feszültségre utalva a miniszterek megjegyezték: "Az ellenséges nyelvezet, szankciók és ellenszankciók eszkalálódása nem járul hozzá a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával összhangban lévő, fenntartható és békés megoldáshoz."[12] Mindez válasz volt Julie Bishop ausztrál külügyminiszter korábbi kijelentésére, miszerint talán meg kellene tiltani Putyin részvételét az ausztráliai Brisbane-ben, 2014. novemberben esedékes G20-as csúcstalálkozón.[13]
2014. július 15-én, a BRICS 6. csúcstalálkozóján a brazíliai Fortalezában aláírták a dokumentumot a New Development Bank (NDB) nevű fejlesztési bank létrehozásáról. Az NDB székhelye Sanghaj lesz, elnökségét pedig az alapító tagok rotációs rendszerben töltik majd be. Elsőként India delegáltja veszi át a bank irányítását, majd sorrendben Brazília, Oroszország, Dél-Afrika és Kína képviselője követi. A tagországok 10-10 milliárd dollárral járulnak hozzá a bank alaptőkéjéhez, majd az így összejött 50 milliárd dollárt később 100 milliárd dollárra emelik. A bank a BRICS országokban és az általuk képviselt fejlődő régiókban finanszíroz majd fejlesztési projekteket.[14][15][16]
Csúcstalálkozók
| Időpont | Házigazda ország | Helyszín | |
|---|---|---|---|
| 1. (BRIC) | 2009. június 16. |  Oroszország | Jekatyerinburg |
| 2. (BRIC) | 2010. április 15. |  Brazília | Brazíliaváros |
| 3. | 2011. április 14. |  Kína | Sanya (Hajnan) |
| 4. | 2012. március 29. |  India | Új-Delhi |
| 5. | 2013. március 26-27. |  Dél-afrikai Köztársaság | Durban |
| 6. | 2014. július 14-16. | Brazília | Fortaleza |
| 7. | 2015. július 9-10. | Oroszország | Ufa |
| 8. | 2016. október 15-16. | India | Benaulim |
| 9. | 2017. szeptember 3-5. | Kína | Xiamen |
| 10. | 2018. július 25-27. | Dél-afrikai Köztársaság | Johannesburg |
| 11. | 2019. november 13-14. | Brazília | Brasília |
| 12. | 2020. július 21-23. (COVID-19 világjárvány miatt elhalasztva) 2020. november 17. | Oroszország | Szentpétervár |
| 13. | 2021. szeptember 9. | India | Új-Delhi |
| 14. | 2022. június 23. | Kína | Peking |
| 15. | 2023. augusztus 22-24. | Dél-afrikai Köztársaság | Johannesburg |
További érdeklődő országok
Indonézia és Törökország a BRICS tagjelöltjei. Rajtuk kívül már Nigéria, Algéria, Szíria és Szaúd-Arábia is jelezte, hogy szívesen csatlakozna a gazdasági társuláshoz.[17][18][19]Több mint 40 ország mutatott érdeklődést a csatlakozás iránt, közülük 22 hivatalosan is bejelentette ezt a szándékát 2023. augusztusáig.[7]
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a BRICS című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
