Demerje

település Horvátországban

Demerje falu Zágráb közigazgatási területén Horvátországban, a főváros déli részén. Ma Zágráb Brezovica városnegyedéhez tartozik.

Demerje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb főváros
KözségBrezovica
Jogállásfalu
Irányítószám10251
Körzethívószám+385 01
Népesség
Teljes népesség737 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
Terület10,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 43′ 47″, k. h. 15° 53′ 06″, k. h. 15° 53′ 06″
A Wikimédia Commons tartalmaz Demerje témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Zágráb városközpontjától 13 km-re délnyugatra, a Szávától délre elterülő Zágrábi-mező nyugati részén, az A1-es autópálya és a Zágráb-Rijeka vasútvonal keleti oldalán, Hrvatski Leskovac déli szomszédságában fekszik.

Története

A középkorban Demerje falu valószínűleg a nagy brezovica-okići birtok része volt. A település nevével kapcsolatban több elmélet is létezik: Ranko Pavleš szerint a név Temerje helynév régebbi formájából származik, mivel a falut eredetileg így nevezték. A név jelentését még nem tisztázták, de valószínűleg azonos eredetű a Temerin névvel. A burgenlandi horvátok ezt a nevet régebbi formájában, Temerje alakban hozták magukkal Burgenlandba. Milan Šenoa, az „O Zagrebu koješta” című művében [2] azt mondja: „A Száva felett két vagy három ház található, amelyek az akkori időkre nyúlnak vissza, amikor a franciák itt voltak, tehát a települést Demerjének hívják" .[3] A harmadik elmélet az, hogy a név a „de merje” [4] kifejezésből származik, mert úgy gondolják, hogy a törökök idején az elesett katonákat temették el a térségbe.

A település már a 18. században is létezett. Az első katonai felmérés térképén „Demerje” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Demerje” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Demerje” néven 49 házzal, 394 lakossal találjuk.[6]

1857-ben 406, 1910-ben 693 lakosa volt. Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 721 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása[7][8]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
406473482521645693633752685622636605596612634721

Nevezetességei

A település különlegessége, hogy az eredeti hagyományos épületszerkezetetek részben megőrződtek a település központjában. 1861-től az 1930-as évekig épített örökség formai és térszerkezetben, valamint az eredeti formák megépítésének egyes, máig megőrzött példáiban van jelen.[9] Az 1912-ben épített, játszótérrel rendelkező iskola,[10] amelyet ma is használnak, különös jelentőséggel bír a falu számára.

Kultúra

A KUD Orač kulturális és művészeti egyesületet 1950-ben alapították. Ma mintegy 120 taggal rendelkezik, akik több csoportra oszlanak: a legkisebbek folklórcsoportjától a gyermek csoporton át a táncosokig és a felnőtt énekesekig, valamint az idősebb énekesek csoportjáig. Az egyesületnek egy diplomás edző által irányított taek-wondoo csoportja is van, akik szintén szép sikereket érnek el.

Oktatás

A faluban az oktatás a 19. század utolsó évtizedében kezdődött, addig az itteni gyerekek Brezovicára jártak iskolába. Az iskolaépület 1912-ben épült négyosztályos iskolaként. Az 1937-es adatok szerint az épület téglából épült. Egy tanteremmel és egy tanárlakással, valamint egy iskolai kerttel rendelkezik. A főbejárat az utca oldaláról, a tanárlakás pedig az udvarról nyílik. Az osztályterem déli irányba mutat. A tető cseréppel fedett. A nyugati és a déli homlokzatokat és a magas, téglalap alakú gipszkeretekkel ellátott ablakokat az ablakpárkányok szintjén egy falkoszorú osztja meg.[11] Ma a településen a brezovicai általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Jegyzetek

Források

További információk