1950

• január 1.
  • Budapesthez csatolnak számos környékbeli települést („Nagy-Budapest”-terv).^[1]
  • Miskolchoz csatolják Alsó- és Felsőhámort, Szirmát, valamint Görömbölyt annak településrészével, Tapolcával. (A megyerendezés kezdete.)
  • A Belügyminisztériumtól szervezetileg függetlenedik, és már csak a Minisztertanácsnak alárendelve működik tovább az Államvédelmi Hatóság (ÁVH).^[2]
• január 23. – Az izraeli parlament Jeruzsálemet Izrael fővárosává teszi.
• január 27. – Harry S. Truman amerikai elnök jóváhagyja az észak-atlanti térség integrált védelmének tervét, és 900 millió dollár összegű katonai segély folyósítását engedélyezi.
• február 14. – Szovjet–kínai barátsági, szövetségi és segítségnyújtási szerződés aláírása, mely kölcsönös katonai támogatást ír elő a felek számára, amennyiben bármelyiküket támadás érné Japán vagy annak egyik szövetségese részéről.^[3]
• február 24–25. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB ülésén kizárják a pártból, majd letartóztatják annak két vezető tisztségvelőjét, és ezzel kezdetét veszi a „belső tisztogatások” időszaka. Az ülésen döntés születik „a szocializmus építésének meggyorsításáról”.^[4]
• március 1. – Csehszlovákiában lezajlik a háború utáni első népszámlálás. (Az ország lakossága 12 338 450 fő, ebből 354 532 fő magyar.)^[4]
• március 11. – Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi minisztert a kőbányai Gyűjtőfogházból átszállítják az Államvédelmi Hatóság váci börtönébe. (Itt éri a halál 1951 júniusában.)^[5]
• március 13. – A CSKP KB ülésén „burzsoá nacionalizmussal” vádolják Vladimír Clementis szlovák politikust, külügyminisztert, akit tisztségéből leváltva önkritikára kényszerítenek.^[4]
• április 2. – A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletben nyilvánítja április 4-ét a legnagyobb nemzeti ünneppé.^[6] (Csak 1991-ben törlik a nemzeti ünnepek sorából.)^[7]
• április 10. – A Szovjetunió az 1945. augusztus 16-i határegyezmény értelmében további területet ad át Lengyelországnak. (Ezek nyugat-pomerániai területrészek.)^[8]
• április 14. – A lengyel politikai vezetés egyezményt ír alá az állam és az egyház közötti kapcsolatok normalizálása érdekében.^[8]
• április 15. – Miskolcon megalakul a MN 86. Kivonuló Légvédelmi Tüzérezred.^[9]
• április 25. – Leváltják Ludvík Svoboda csehszlovák nemzetvédelmi minisztert, utódjául a koncepciós perekben főszerepet játszó Alexej Čepičkát nevezik ki.^[4]
• május 9. – A francia kormány javaslata egy szervezet létrehozására, amely a szén- és vasérc-termelést ellenőrizné Franciaországban és Németországban és nyitva állna más tagországok felvétele előtt is (Schuman-terv).
• május 20. – Csehszlovákiában megalakul a nemzetbiztonsági minisztérium.^[4]
• június 3. – Maurice Herzog és Louis Lachenal francia hegymászók elsőként érik el az Annapurna 8092 méter magas csúcsát: ez az első a nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsok közül, amit ember meghódított.
• június 13. – Kádár János feloszlatja a szabadkőműves páholyokat.
• június 23. – Az Államvédelmi Hatóság megkezdi több ezer család kitelepítését hortobágyi koncentrációs táborokba. ^[10]
• június 25.
  • A mintegy 89 000 főt számláló észak-koreai haderő támadást indít a Koreai Köztársaság ellen. (A szocialista államok hivatalos tájékoztatása szerint déli katonai provokációra válaszul.)^[3]
  • Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 82. számú határozatában felszólítja Észak-Koreát a visszavonulásra a 38. szélességi kör északi oldalára.^[3]
  • Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közös nyilatkozatban jelenti ki, hogy a németek kitelepítése megváltoztathatatlan ténynek tekintendő.^[4]
• június 26.
  • Törvény a vállalati munkás-önigazgatásról Jugoszláviában.^[11]
  • A Koreai-félszigeten kezdetét veszik az amerikai légierő rajtaütései az észak-koreai célpontok ellen, melyek azonban kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy meghátrálásra kényszerítsék a támadókat.^[3]
• június 27. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 83. számú határozatában megállapítja, hogy sürgős katonai lépésekre van szükség a nemzetközi rend és béke helyreállításához. (A határozatokat a BT jelen lévő tagjai közül csak Jugoszlávia nem támogatta. Moszkva nagykövete nem vett részt a szavazáson, mivel a Szovjetunió – a Kínai Népköztársaság állandó BT-tagságát követelve – éppen bojkottálta a testület munkáját.)^[3]
• július 6. – Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya egyezményt ír alá Görlitzben (Zgorzelec) az Odera-Neisse-határ kijelöléséről, valamint a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésről.^[8]
• július 20. – A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének ülésén nyilvánosságra hozzák, miszerint a párt – mintegy egymillió – tagja közül (1948-tól kezdődően) 192 ezer főt kizártak.
• július 21. – Lengyelországban határozatot hoznak a hatéves tervről (1950–55), melynek keretében a népgazdaság fejlesztését és a szocializmus alapjainak lerakását tűzik ki célul.^[8]
• július 25. – Az Észak-atlanti Tanács megbízottainak első ülése Londonban.
• szeptember 1.
  • Megnyílik az Oroszlány-Környe vasútvonal.
  • A szlovákiai Komáromban megnyílik az első magyar gimnázium.^[4]
• szeptember 15. –A Douglas MacArthur amerikai tábornok vezetése alatt ENSZ-erők szállnak partra a Koreai-félsziget nyugati partvidékén fekvő Incson kikötővárosban.^[3]
• szeptember 23. – Harc a 282. számú magaslatért
• szeptember 25. – általános sztrájkhullám kezdődik Ausztria több városában.
• október 1.
  • A tanácsrendszer kialakítása, a megyerendszer módosítása.
  • Csehszlovákiában megalakul a Repülőműszaki Szakképző Iskola. (Ezt szervezték át 1960-ban a Műszaki Szakképző Iskolává, és tették alkalmassá az időközben hadrendbe állított légvédelmi rakéták szakszemélyzetének képzésére is.)^[12]
• október 24. – René Pleven francia kormányfő felvázolja az európai egyesített hadsereg tervét, amely magában foglalja a NATO keretein belül a német kontingenseket is.
• október 29. – Kihirdetik november 7. napjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról szóló törvényerejű rendeletet.^[13]
• november 26. – Az amerikai hadsereg frontja megakad a Csoszin-víztározónál a túlerőben levő kínai önkéntesekkel szemben.
• november 28. – A jugoszláv diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele Görögországgal.^[11]
• december 13.
  • Az utánpótlási gondokkal küszködő, demoralizált amerikai erők visszavonulnak délre.
  • Az Egyesült Államok élelmiszersegélye Jugoszláviának. (Mértékét 1951-ben felemelik.)^[11]
• december 19. – Az Észak-atlanti Tanács kinevezi Dwight D. Eisenhower tábornokot a Szövetséges Fegyveres Erők európai legfelső parancsnokává (SACEUR).
• december 20.
  • A Brüsszeli Szerződés tagállamai elhatározzák, hogy a Nyugat-európai Unió katonai szervezetét beolvasztják az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.
  • A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a béke védelméről.^[4]

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • Lengyelországban kezdetét veszi a „hazafiak” (köztük Władysław Gomułka) nagy többségének üldözése, letartóztatása, továbbá a hadseregvezetésből a polgári-nemzeti szárny eltávolítása.^[8]
  • Létrehozzák a Nemzeti Egységfrontot Lengyelországban, melyben az Egyesült Nép- (Paraszt) Pártot és a Demokrata Pártot a Lengyel Egyesült Munkáspártnak rendelik alá.^[8]

Államok vezetőinek listája 1950-ben

1950 a tudományban

1950 a légi közlekedésben

1950 a vasúti közlekedésben

1950 a filmművészetben

1950 az irodalomban

• Ekkor alapították a József Attila-díjat.

1950 a zenében

1950 a sportban

• május 13. – Megrendezik az első Formula–1-es futamot Silverstonban.
• június 24.–július 16. 1950-es labdarúgó-világbajnokság, Brazília, Világbajnok: Uruguay
• A Budapesti Honvéd SE nyeri az NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe.
• Az MLSZ döntése szerint áttérnek a tavaszi-őszi idényre, ezért 1950 őszén egyfordulós bajnokságot rendeznek, a győztes Budapesti Honvéd SE lett 1950. őszi NB1, ez a klub második bajnoki címe.
• Az első Formula–1-es világbajnokságot Giuseppe Farina nyerte.
• A stockholmi birkózó-világbajnokságon Gál József megszerzi a sportág első magyar világbajnoki címét.
• Asztalitenisz-világbajnokság Budapesten. A magyar csapat két aranyérmet szerez.
• Műkorcsolyázó Európa-bajnokság Oslóban. Király Ede és a Nagy László–Nagy Marianna testvérpár aranyérmet nyer.

1950 a jogalkotásban

1950 a képzőművészetben

• A Munkácsy Mihály-díj megalapítása.

• január 3. – ef Zámbó István festő
• január 17. – Cristina Galbó spanyol színésznő
• január 28. – Farkas István magyar közgazdász, pénzügyi szakpolitikus, miniszterhelyettes, kormánybiztos
• január 29. – Vámos Miklós író, dramaturg, műsorvezető
• február 22.
  • Miou-Miou francia színésznő
  • Julie Walters angol színésznő
• február 27. – Somogyi Péter magyar biológus, neurobiológus, a biológiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső, később levelező tagja
• március 1. – Kásler Miklós Széchenyi-díjas magyar onkológus, egyetemi tanár, miniszter
• március 3. – Ponori Thewrewk Ádám Ajtony képzőművész
• március 7. – Hankiss Ágnes József Attila-díjas magyar pszichológus, író, politikus († 2021)
• március 9. – Daniel John „Danny” Sullivan III amerikai autóversenyző
• március 11. – Bobby McFerrin amerikai jazz-énekes, karmester
• március 13. – William H. Macy amerikai színész
• március 20. – William Hurt Oscar-díjas amerikai színész († 2022)
• március 21. – Roger Hodgson, a Supertramp frontembere
• március 29. – Mory Kanté guineai énekes, zenész (✝ 2020)
• március 30. – Robbie Coltrane brit színész
• április 4. – Bangó Margit Kossuth-díjas magyar nótaénekesnő
• április 5. – Agnetha Fältskog, a svéd ABBA együttes énekesnője
• április 14. – Esterházy Péter Kossuth-díjas magyar író († 2016)
• június 6. – Dan Shaver autóversenyző († 2007)
• június 24. – Tolcsvay László Kossuth-díjas magyar zenész, énekes, zeneszerző
• június 30. – Leonard Whiting angol színész
• július 9. – Viktor Fedorovics Janukovics ukrán politikus, Ukrajna miniszterelnöke
• július 14. – Győrössy Ferenc altábornagy, az MH Szárazföldi Parancsnokság parancsnoka (2001–2006) († 2017)
• július 15. – Egervári Sándor labdarúgó, edző
• július 18.
  • Egely György feltaláló, szakíró
  • Kolozsvári Grandpierre Miklós képzőművész, grafikus, szobrász, festő.
• július 23. – Falus Ferenc orvos, tüdőgyógyász, egészségügyi menedzser, országos tisztifőorvos (2007-2010), kórházigazgató († 2022)
• július 30. – Nagy Sándor magyar gépészmérnök, hegymászó
• augusztus 8. – Martine Aubry francia politikus, a Szocialista Párt főtitkára
• augusztus 13. – Mariz Kemal erza költő, író, újságíró
• szeptember 4. – Karda Beáta magyar énekesnő
• szeptember 14. – Bruzsenyák Ilona Európa-bajnok atléta
• szeptember 20. – Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázó († 2022)
• szeptember 21. – Bill Murray amerikai színész
• október 8. – Almássy Zsuzsa műkorcsolyázó
• október 21. – Toller László magyar politikus, Pécs polgármestere (1998–2006) († 2010)
• október 22. – Mikó István Jászai Mari-díjas magyar színművész
• november 4. – Kuncze Gábor politikus, az SZDSZ elnöke
• november 14. – Kútvölgyi Erzsébet Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes művész
• november 21. – Alberto Juantorena olimpiai bajnok kubai atléta
• november 22.
  • Lengyel László magyar közgazdász, publicista, politológus, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi docense; a közgazdaság-tudomány kandidátusa
  • Steven Van Zandt amerikai zenész, színész
• november 28. – Ed Harris amerikai színész
• december 4. – Rakovszky Zsuzsa író, költő, műfordító
• december 5. – Varga Lajos váci segédpüspök
• december 11. – Hennagyij Hennagyijovics Moszkal ukrán jogász és politikus
• december 12. – Eric Maskin amerikai közgazdász aki a 2007-es közgazdasági Nobel-emlékdíjat megosztva kapta Leonid Hurwicz-cal és Roger Myersonnal
• december 20. – Pintz János magyar matematikus, az MTA tagja
• december 29. – Csapó Géza olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó († 2022)

• január 21. – George Orwell, angol író (* 1903)
• március 11. – Kallós Ede magyar szobrászművész (* 1866)
• március 19. – Edgar Rice Burroughs, amerikai novellaíró (* 1875)
• március 27. – Földes Dezső, kétszeres olimpiai bajnok vívó (* 1880)
• április 8. – Vaclav Nyizsinszkij, balett-táncos (* 1889)
• április 29. – Rudas László, magyar marxista-leninista filozófus, politikus, egyetemi tanár (* 1885)
• május 27. – Tkálecz Vilmos (mint Tarcsay Vilmos) a Vendvidéki Köztársaság hajdani vezetője (* 1894)
• június 6. – Bánffy Miklós, író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter (* 1873)
• június 9. – Henry Harwood brit tengerész (* 1888)
• július 1. – Eliel Saarinen finn építész (* 1873)
• július 5. – Cholnoky Jenő, író, földrajztudós, tanár (* 1870)
• július 5. – Salvatore Giuliano szicíliai bandita és szeparatista (* 1922)
• július 21. – Szontagh Aranka, a csetneki csipke egyik létrehozója (* 1858)
• augusztus 5. – Farkasfalvi Farkas Géza magyar huszáralezredes, földbirtokos, a tiszáninneni református egyházkerület főgondnoka, országgyűlési képviselő, felsőházi tag (* 1874)
• augusztus 8. – Schöpflin Aladár, író, kritikus (* 1872)
• augusztus 15. – Baross Endre magyar földbirtokos, gazdasági főtanácsos, borász, országgyűlési képviselő (* 1889)
• augusztus 19. – Sólyom László altábornagy (* 1908)
• szeptember 3. – Ágay Irén magyar színésznő (* 1912)
• november 2. – George Bernard Shaw, drámaíró (* 1856)
• november 20. – Francesco Cilea, olasz zeneszerző (* 1866)
• november 25. – Johannes Vilhelm Jensen, Nobel-díjas dán író (* 1873)
• december 9. – Tóth András magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő (* 1892)
• december 20. – Enrico Mizzi máltai nacionalista politikus, miniszterelnök (* 1885)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1950 témájú médiaállományokat.