2019-es magyarországi önkormányzati választás

Az önkormányzati választáson a megyei (fővárosi) és helyi (kerületi) önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és a főpolgármestert, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választják meg. A megyei és helyi önkormányzati választáson azok választhatnak, akiknek az adott településen/megyében van a lakóhelyük vagy bejelentett tartózkodási helyük, azaz életvitelszerűen ott élnek, vagy legalábbis három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak.^[2][3] A magyar állampolgárság nem feltétel, de hiányában regisztrálni kellett. Nincs választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizárt ebből a jogból. Szintén feltétel a nagykorúság.^[2] A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát.

A választáson mindazok választhatóak, akik választójoggal rendelkeznek, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhatnak a választáson; a helyben lakás nem feltétel.

A megyei közgyűlés választása

A választás szabályai a 19 megyében azonosak. A választás egyfordulós, listás.

A megyei közgyűlések képviselőinek száma a teljes megye lakosságától függ, bár a megyei jogú városokban élők nem szavazhattak a megyei önkormányzat összetételéről. Legkevesebb 15 fős lehetett egy közgyűlés, egyebekben 400 ezer lakosig minden 20 ezer fő után egy képviselő, efölött 700 ezer lakosig minden 30 ezer fő után egy képviselő, efölött pedig minden 40 ezer fő után egy képviselő.

Listát az a párt(szövetség) állíthat, amely a megyében a lakosság 0,5%-ának megfelelő számú ajánlást gyűjt össze. A mandátumkiosztás D’Hondt-módszerű, de mandátumot csak azok a pártok kapnak, amelyek a szavazatok 5%-át (közös listával 10, illetve 15%-át) elérik.^[5]

A megyei közgyűlések létszáma

Megye	Lakó	Képviselő		Jegyzet
		2019	+/– 2014 óta
Baranya	379 873	18	-1	[6]
Bács-Kiskun	519 721	23	-1	[7]
Békés	348 668	17	-1	[8]
Borsod-Abaúj-Zemplén	670 767	29		[9]
Csongrád-Csanád	407 512	20		[10]
Fejér	422 858	20		[11]
Győr-Moson-Sopron	451 878	21		[12]
Hajdú-Bihar	539 127	24		[13]
Heves	299 691	15		[14]
Jász-Nagykun-Szolnok	379 146	18	-1	[15]
Komárom-Esztergom	305 948	15		[16]
Nógrád	194 695	15		[17]
Pest	1 293 043	44	+1	[18]
Somogy	315 116	15	-1	[19]
Szabolcs-Szatmár-Bereg	573 807	25		[20]
Tolna	224 633	15		[21]
Vas	251 833	15		[22]
Veszprém	349 172	17		[23]
Zala	277 038	15		[24]
19 megye	8 204 526	381	-4

A települési önkormányzati választás

A közgyűlés választásának szabályai attól függnek, hogy a település lakossága meghaladja-e a 10 000 főt. A képviselő-testület létszáma itt is a település lakosságától függ. A polgármester, akit külön választanak meg, tagja és egyben vezetője is a közgyűlésnek, képviselő-testületnek.

Települések tízezer lakosig

Az ilyen települések mindegyike egy választókerületet alkot. Jelölt az lehet, akit a választók legalább 1%-a ajánlott.^[4] Szavazáskor az összes jelölt neve egy közös szavazólapon szerepel, a választópolgár pedig legfeljebb annyi jelöltre szavaz, mint ahány fős a képviselő-testület. Érvényesek azok a szavazólapok is, amelyeken ennél kevesebb jelölt neve mellé tettek a szavazók X-et (vagy keresztet). A képviselők a legtöbb szavazatot kapó jelöltek lesznek.^[5]

Települések tízezer lakos fölött

Az ilyen településeket egyéni választókerületekre osztották fel (számukat törvény határozza meg), a körzetben – ahol a jelöltséghez a lakosság 1%-ának ajánlása szükséges^[4] – a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz a képviselő. A képviselővé nem vált jelöltek szavazatait pártonként összeadják (feltéve, hogy a párt a körzetek legalább felében állított jelöltet), és a Sainte-Laguë-módszerrel kiosztják róla a törvényben meghatározott mandátumszámot. Csak az a lista kaphat mandátumot, amelyik a kompenzációs szavazatok számának (csak a listát állító pártokét összeadva) az 5%-át elérte. Az 5%-os küszöb két jelölő szervezet közös listájánál 10%-ra, három vagy több esetén pedig 15%-ra nő.^[5]

A polgármester-választás

A polgármesteri választás egyfordulós, jelöltté váláshoz jogszabályokban megszabott számú ajánlás kell: a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településeken a választópolgárok legalább 3%-ától, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgártól, míg a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgártól kellett ehhez ajánlást szerezni. A polgármester a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz.^[5]

Budapest

Budapesten a választók kerületi képviselő-testületet és polgármestert, valamint a főpolgármestert választják. A kerületi választási rendszer azonos a településivel, beleértve a polgármesterek megválasztását is.

Főpolgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta a főpolgármester-jelöltek közül; a jelöltté váláshoz azonban 5000 ajánlás szükséges.

A választás eredményeként felállt fővárosi közgyűlés tagjai: a huszonhárom kerület polgármesterei, kilenc kompenzációs listás jelölt, valamint a főpolgármester. A kompenzációs listánál a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat veszik figyelembe (a mandátumot nem kapó jelöltek szavazatait adják össze, amennyiben a párt a kerületek legalább felében – 12 – tudott jelöltet állítani), majd d’Hondt-módszerrel osztják ki a mandátumokat.^[5]

Országosan

Országos áttekintés a jelöltállításról:

Főpolgármester-jelöltek

A főpolgármester-jelöltségre pályázó ellenzékiek zöme megegyezett az Előválasztás 2019 megrendezésében, Tarlós István közös ellenzéki kihívója megtalálásának céljából. A hazai politikában szinte példa nélkül állónak számított a közismert pártok közreműködésével rendezett előválasztás. Az előválasztás nyertese Karácsony Gergely lett.

Budapest főpolgármester-jelöltjei:

Budapesti listák

Fővárosi kompenzációs listák:

Polt Péter legfőbb ügyész 2019 novemberében azt közölte, hogy 13 nyomozást folytatnak a hatóságok a választással kapcsolatos ügyekben, jellemzően közokirat-hamisítás miatt, de van választás rendje elleni bűntett is köztük.^[26]

Részvételi adatok

Megyei közgyűlések

Az érvényes szavazatok megoszlása a megyei közgyűlési választáson (áttekintő tábla, %)
Részvétel (%)
#.	Lista		BAR	BKK	BÉK	BAZ	CSN	FEJ	GYS	HJB	HEV	JNS	KME	NÓG	PES	SOM	SZB	TOL	VAS	VES	ZAL
1.		Fidesz–KDNP
2.		DK
3.		Jobbik
4.		Momentum
5.		MSZP
6.		Mi Hazánk
	A csak egy megyében induló listák

A megszerzett megyei közgyűlési helyek[28]
Közgyűlés létszáma			18	23	17	29	20	20	21	24	15	18	15	15	44	15	25	15	15	17	15	381
#.	Lista		BAR	BKK	BÉK	BAZ	CSN	FEJ	GYS	HJB	HEV	JNS	KME	NÓG	PES	SOM	SZB	TOL	VAS	VES	ZAL	∑				∑ ∑
1.		Fidesz–KDNP	12	16	10	18	12	14	15	16	9	11	9	10	24	9	18	10	11	10	11	245
2.		DK	2	2	2	3	1	2	2	2	6	1	6	1	7	1	1	2	1	2	1	33	12			1 2 4
3.		Jobbik	2	2	2	8	2		2	3		3		1	4	2	3	1	1	2	2	29		8	3
4.		Momentum	1	2	1		1	2	2	2		1		1	9	1		1	1	1	1	27
5.		MSZP	1		1		2			1		1		1			2	1	1	1		12
6.		Mi Hazánk		1	1		2	1				1		1						1		8
Megyei szervezetek			VÁLASZ					1	Somogyért							2	1	Összefogás SzSzB				4

Megyei jogú városok

Jelmagyarázat: A polgármesterek oszlopban a dőlt betűvel írt nevek az újraválasztott polgármestereket jelölik. A százalékos adatok között a dőlten írt számok a legkisebb, a vastagon írt számok a legnagyobb értéket jelölik az adott oszlopban.

Budapest főváros

Kerületi polgármesterek

Jelmagyarázat: a dőlt betűvel írt nevek az újraválasztott polgármestereket jelölik. A százalékos adatoknál a dőlten írt számok a legkisebb, a vastagon írt számok pedig a legnagyobb adatot jelölik az adott oszlopban. A baloldali összefogásnál vastagon írt pártnak tagja a megválasztott polgármester, a többi párt csak támogatta.

Fővárosi közgyűlés

Mandátumok a Fővárosi Közgyűlésben:^[30]

Főpolgármester

A főpolgármester-választás eredménye:^[31]

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kispaládon nem ott lakó (feltehetően kettős ukrán–magyar állampolgárságú) emberek szavaztak, akik a helyiek számára ismeretlenek voltak.^[32] Ezen a településen már nem először történt ilyen eset választás során.^[33][34]

Kispaládon kívül Záhonyban, Tiszabecsen és máshol is ismert volt már a választás előtt a papíron bejelentett lakosok problémája. Ők nem Magyarországon élnek, esetenként nem is beszélnek magyarul, de ezeken a településeken is rendelkeznek bejelentett lakcímmel, gyakran sufnikban, üres telkeken. Erről a gyakorlatról a megyei választási bizottság is kimondta, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik.^[35]

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyéstán a választás megismétlését rendelték el hasonló csalás miatt. A 40 fős településen a választás előtt 98 fősre duzzadt a választási névjegyzék.^[36]

A Zala megyei Várföldén is hasonló szervezett lakcímbejelentés történt a választási eredmények befolyásolására: a szeptember 1-jei 157-ről október 13-ára 239-re nőtt a bejelentett választók száma. A helyi választási iroda nem tett semmit, a megyei választási bizottság pedig jogsértő eljárásban utasította el a jogorvoslati kérelmet. A Pécsi Ítélőtábla jogerős ítélete a választás november 10-i megismétlését rendelte el.^[37] A helyi választási bizottság azonban a megismételt választás eredményét sem állapította meg, mert ezúttal is túl sok olyan szavazó volt, aki nem lakott a településen. Így másodszor is meg kell ismételni a választást.^[38]

Szekszárdon az önkormányzati érdemi indoklás nélkül nem adott engedélyt az ellenzéki pártok által támogatott Éljen Szekszárd Egyesületnek a választási plakátjaik elhelyezésére. Erre hivatkozva a Helyi Választási Bizottság első fokon a plakátok eltávolítására kötelezte a szervezetet, a döntés nem volt jogerős, az Éljen Szekszárd Egyesület ugyanis fellebbezett. Az önkormányzat emberei azonban ennek ellenére megkezdték a plakátok eltávolítását.^[39] Az egyesület az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy az országgyűlés „mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő” azáltal, hogy „nem alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat”; és felkérte az országgyűlést, hogy az év végéig pótolja a választási eljárásról szóló törvényben levő hiányosságokat.^[40]

Jelölt hiányában elmaradt két polgármester-választás: a Zala megyei Lakhegyen és a Veszprém megyei Balatonszepezden. Tizenkét településen szavazategyenlőség alakult ki az első két helyen végzett jelöltek között: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Cserépváralján, Hidvégardón és Irotán, a Győr-Moson-Sopron megyei Szakonyban, a Komárom-Esztergom megyei Banán, a Nógrád megyei Bokoron és Patakon, a Pest megyei Inárcson. Tolna megyében Gyulajon, Vas megyében Döröskén, Zala megyében Esztergályhorvátiban és Kisbucsán. Ezeken a településeken egy későbbi időközi választás során döntenek a polgármesterről.

• Választás.hu – A Nemzeti Választási Iroda választási honlapja