Civil szervezet

szervezet, amely nem a kormányzat része, és nem üzleti célból hozták létre

A civil szervezet olyan társadalmi szervezet, amely nonprofit módon, a kormányzattól függetlenül, önkéntes alapon a közjó javára működik, önszabályozó, intézményesült önszerveződés. Nemzetközi megközelítésben nevezik egyszerűen nem kormányzati szervezeteknek (angolul non-governmental organization, NGO, ejtsd: endzsíou), önkéntes szervezeteknek vagy nonprofit szervezeteknek is őket, de ilyenkor is mögé értik az összes többi, alább részletezett feltételt.[1]

Kritériumai

Általában konszenzus van a következő feltételek megköveteléséről:[1]

  • nem kormányzati szervezetek – nem függnek közvetlenül a kormányzattól, sem jogilag, sem intézményesen nem tagolódnak be az állami szektorba
  • önszerveződések – saját akaratból jöttek létre és ez határozza meg működési elveiket is
  • nonprofit szervezetek – nem profitcélok vezérlik, az esetleges profitot deklarált céljaikra költik
  • intézményesültek – jogi személyek, szervezeti és működési szabályzatuk van, folyamatosan működnek
  • önszabályozók – működési szabályaikat maguk alkotják, a közös döntések végrehajtását maguk ellenőrzik
  • önkéntesek, öntevékenyek, jótékonyak – ez a tevékenységükre, a vezetésre és a nekik nyújtott adományokra is igaz, legalább egy minimális szinten
  • közhasznú szervezetek – közvetlenül vagy közvetve a közjót szolgálják – ehhez nem szükséges formális jogi minősítés

Nem sorolják a civil szervezetek közé:

  • a pártokat, amelyek közvetlen célja a kormányzati hatalom megragadása,
  • az egyházakat, amelyek hierarchikus szervezetek, tagjaik tevékenységét szervezik
  • a szakszervezeteket, amelyek tagjaik érdekeit szolgálják

Története

Az első ilyen nemzetközi szervezetnek a solferinói csata után létrejött Nemzetközi Vöröskeresztet tekintik (bár mai formájában már nem nem-kormányzati szervezet). Ma már a globális világ minden területén léteznek ilyen szervezetek (környezetvédelem, emberi jogok, humanitárius segélyezés stb.). Az NGO-k működése az egyes országok joghatósága alatt állnak, és nincs nemzetközi jogalanyiságuk. 2014 óta minden év február 27-e a civil szervezetek világnapja.

Története a magyar jogban

  • A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt).
  • Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet és az egyházat),
  • A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény a társadalmi haszonnal járó, közérdek előmozdítását felvállaló csoportoknak ad jogi kategóriát.

Újraszabályozás 2011-ben

A 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról vagy informálisan civil törvény nem pontosan a civil szervezetek körét szabályozza, hanem az egyesülési jog alapján létrejött szervezeteket.[2]

  • Így hatálya a civil szervezeteken túl kiterjed a pártokra, szakszervezetekre, biztosító egyesületekre, sportegyesületekre, sportszövetségekre, vallási egyesületekre, polgárőr-szervezetekre, nonprofit gazdasági társaságokra, illetve olyan szervezetekre, amelyek létrehozó törvénye ezt előírja (pl. Magyar Tudományos Akadémia).[2] A pártokat és szakszervezeteket ugyanakkor nem szabályozza részletesen, azt külön törvényre hagyja.[3]
  • Nem terjed ki viszont hatálya az olyan alapítványokra, amelyek az egyesülési jogon kívül jöttek létre.

A törvény meghatározása szerint civil szervezet[4]

  • a civil társaság,
  • a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével,
  • valamint az alapítvány – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével.

Néhány híresebb nemzetközi NGO

Jegyzetek

Források

További információk