Földigiliszta-félék
Eszközök
Műveletek
Általános
Nyomtatás/exportálás
Társprojektek
Földigiliszta-félék | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Nemek | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Földigiliszta-félék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Földigiliszta-félék témájú kategóriát. |
A földigiliszta-félék (Lumbricidae) a gyűrűsférgek (Annelida) törzsébe, ezen belül a nyeregképzők (Clitellata) osztályába, a kevéssertéjűek (Oligochaeta) alosztályába, a Haplotaxida rendbe és a Lumbricina alrendbe tartozó család.
Elterjedése holarktikus; ezen belül a fajok nagy többsége a palearktikus faunatartományban él. Észak-Amerikában (tehát a nearktikus faunatartományban) a családnak mindössze két neme (Eisenoides és Bimastos) őshonos.
Jól láthatóan gyűrűzött, hengeres testű állatok. Egy külső gyűrű egy belső szelvénynek felel meg. Amikor összehúzódnak, hosszuk kb a felére zsugorodik. Az első kivételével minden gyűrűhöz 4 pár merev kampóserte kapcsolódik. A keskenyebb testvégen a szájnyílás, a másikon a végbélnyílás található.
Az állat testét csupasz, nyálkás bőr fedi, ennek típusa egyrétegű hengerhám. A bőrével védekezik, lélegzik és fényt érzékel. A bőre ugyanakkor a mozgásában is részt vesz, mert összenőtt az alatta lévő izommal. Az izomzat a testet tömlőszerűen veszi körül. Innen a mozgásszerv neve, a bőrizomtömlő. A földigiliszta testének első harmadán néhány gyűrű sötétebb színű és vastagabb. Ez a nyereg, amely a bőrizomtömlőből kialakult szaporítószerv. Váladékából az állat egy kis tartályfélét képez, amelybe aztán a petéit helyezi. A kis petetartó képződmény neve gubó.
A földben vagy az iszapban élnek, néhány fajuk kétéltű. A táplálkozási lánc alján helyezkednek el.
A Kárpát-medencében a földigiliszta-félék családjából mintegy 60 faj található meg. Az itt élő fajok szelvényszáma 50-350, a kifejlett példányok testhossza 1,5 és 50 cm között változik.
Hasznos állatok, a talajban lévő növényi részekkel táplálkozva trágyát állítanak elő. Az ürülékükkel és földalatti járataikkal a talaj minőségét javítják. Minimum művelésű mezőgazdálkodási területeken sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta.[1] A horgászok gyakran használják csaliként legismertebb faját, a közönséges földigilisztát (Lumbricus terrestris).
A földigiliszta-félék besorolása a legújabb genetikai alapú (filogenetikus) rendszertani osztályozás szerint:
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Csoport: Csillókoszorús lárvájúak (Trochozoa)