Humphry Davy
Humphry Davy Sir (Penzance, Cornwall, 1778. december 17. – Genf, 1829. május 29.) angol kémikus, fizikus, feltaláló, számos kémiai elem felfedezője, a róla elnevezett biztonsági bányászlámpa, a Davy-lámpa kifejlesztője. 1812-ben a régensherceg lovaggá ütötte.
| Humphry Davy | |
 | |
| Thomas Phillips festménye | |
| Született | 1778. december 17.[1][2][3][4][5] Penzance[6][7][8] |
| Elhunyt | 1829. május 29. (50 évesen)[9][1][2][3][5] Genf[6] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Jane Davy (1812. április 11. – )[10][11][12] |
| Szülei | Grace Millett Robert Davy |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | President of the Royal Society (1820–1827) |
| Iskolái | Truro Cathedral School |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Cimetière des Rois (secteur E3 tombe 209)[15] |
 | |
| Humphry Davy aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Humphry Davy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpálya
Alaptanulmányai után 1797-től a természettudományi ismeretek kezdték érdekelni. Davies Gilbert (Davies Giddy) tudós (1827-1830 között a Royal Society elnöke) felfigyelt szakmai képességeire, ezért maga mellé vette laboratóriumába. A fiatalember sajátos nézeteket alakított ki a hő, a fény és az elektromosság tudományos kérdésekről, természetéről, Antoine Lavoisier vegyész kémiai és fizikai tanításairól. Gilbert javaslatára a Cliftonban alapított Pneumatikai Intézet vegyészigazgatója lett. Az intézet a különféle gázok vizsgálatával foglalkozott, elősegítve a gyógyászatban történő alkalmazást. A Royal Institution of Cornwall (RIC) tiszteletbeli professzora. Michael Faraday, Anglia egyik nagy jövendő természettudósa 1813-ban laboratóriumi asszisztens lett.
Kutatási területei
Kutató munkája során felfedezte/először elkülönítette a magnéziumot, a bórt, a báriumot, a hidrogén-telluridot, a foszfor-hidrogént és a higany-oxidot. A felfedezései közé tartozik klór, a jód, a nátrium, a kálium és a nátrium-hidroxid.
Jegyzetek
Források
- Humphry Davy Sir. kfki.hu. (Hozzáférés: 2013. december 17.)
